Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

A letartóztatott diktátor története

2001.06.28. 21:45
Folyamatos nyomás alatt állt a belgrádi kormány, miután a rendőrség letartóztatta Szlobodan Milosevicset. A Nyugat üdvözölte a lépést, de folyamatosan a diktátor hágai törvényszék elé állítását követelte. Ezt Belgrádban ezidáig nem merték felvállalni, lévén a szocialisták vezérét nem lehetett eltemetni a börtönben. A letartóztatástól a kiadatásig - erről szól a következő összeállítás.

Belgrádban március 30-án vették őrizetbe Slobodan Milosevics volt jugoszláv elnököt, aki tavaly októberben, a szeptemberi elnökválasztás és a "népfelkelésszerű" októberi belgrádi tüntetés után szorult ki a hatalomból. Az új belgrádi vezetés Milosevicset azonnal a hágai törvényszék elé akarta citálni koszovói háborús bűnök vádjával, bár hangsúlyozták: erre nincs törvényes felhatalmazásuk. Milosevics ellenállás nélkül adta meg magát. Az állambiztonsági szolgálat megkísérelte leváltani Milosevics testőreit, akik a közelmúltig a szolgálat tagjai voltak. Milosevics elutasította, hogy új testőröket kapjon. A letartóztatás másnapján lejárt az az ultimátum, amelyet az amerikai vezetés adott Jugoszlávia és a hágai bíróság együttműködésének "erősítésére". Ettől függött, hogy az Egyesült Államok folyósít-e nagyobb gazdasági segélyeket Jugoszláviának, vagy nem.

A készülő felkelés

A szerb rendőrség a Miloseviccsel együtt letartóztatott személyeknél fegyveres felkelés terveire bukkant - állították belgrádi hírforrások a letartóztatás utáni napokban. A fegyveres felkeléshez szükséges arzenál Milosevics dedinjei (Belgrád elitnegyede) rezidenciáján volt felhalmozva. A B92 rádió rendőrségi forrásokra hivatkozva még a fegyverek listáját is közölte. Ezek szerint páncélozott harci járművek, géppuskák, aknavetők, gépfegyverek szerepeltek a készletben. Közben Belgrádban vizsgálóbíró előtt megkezdődött Milosevics meghallgatása. Mint kiderült: Milosevics előállítása előtt egy ideig öngyilkossággal fenyegetőzött, és egy családján belüli megegyezésre hivatkozva közölte, hogy előbb feleségét és lányát is megöli. A volt szerb elnök lánya, Marija Milosevics két nappal a letartóztatás után dühében maga körül lövöldözni kezdett, de sérülés nem történt. Európában több vezető politikus üdvözölte a letartóztatást, a szlovének pedig úgy vélekedtek: Milosevicsnek azonnal felelnie kell azért a szerepéért, amelyet "Jugoszlávia szétesésében, majd az azt követő véres eseményekben játszott".

A börtönben

Az első beszámolók szerint Milosevics egy félkomfortos, de a szerbiai börtönviszonyokhoz képest luxuscellájában töltötte napjait. Az illetékes bíróság első körben elutasította szabadlábra helyezési kérelmét. Az exelnök naponta fogadott látogatókat, akik ételt és olvasnivalót is adhattak a volt elnöknek. Néhány nap múlva Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök bejelentette, hogy Milosevicset akkor sem szabad kiadni Hágának, ha Washington a továbbiakban egy árva centet sem ad az ország megsegítésére. Zoran Djindjics szerb kormányfő jelezte: ha összegyűlnek a bizonyítékok, akkor háborús bűnök elkövetése címén is vádat emelnek Milosevics ellen. Djindjics a bécsi Kurier című napilapnak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, amennyiben összegyűlnek Milosevics ellen a háborús bűnök elkövetésére vonatkozó bizonyítékok, akkor ez ügyben is lefolytatják a volt elnök ellen a bírósági tárgyalást. Egyúttal hozzátette, hogy ha bármilyen okból nem lehet ezt véghez vinni - példának okáért megfélemlítik a belgrádi bírókat - , akkor "el lehetne azon gondolkodni, hogy esetleg Hágában kerüljön erre sor".

Belgrád nem tárgyalt Hágával

Április elején átadta a jugoszláv igazságügyi miniszternek a Milosevics elleni elfogató parancsot a hágai Nemzetközi Törvényszék képviselője. Hans Holthuis, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló ENSZ-törvényszék jegyzője Vladan Batics szerb igazságügyi miniszterrel és Dusan Mihajlovics szerb belügyminiszterrel is tárgyalt. Vojiszlav Kostunica azonban Hágát elfogultnak tartja, ezért kizárta Milosevics közelgő kiadásának lehetőségét. A belgrádi bírálatoknak ismét hangot adva Batics csütörtökön Carla del Ponte hágai főügyésznek szóló levelet adott át Holthuisnak, amelyben követelte: Hága emeljen vádat a koszovói háború után hivatalosan feloszlatott szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai vezetői, és főként Hashim Thaqi ellen. Jugoszláv körökben egyre inkább arra hivatkoztak, hogy a délszláv konfliktusok résztvevői közül nem emelhető vád egyedül a szerbek politikai vezetői ellen, míg a muzulmánok, horvátok és albánok elleni vádemelések elmaradnak.

A szívbeteg

Szlobodan Milosevicset szívbántalmak miatt a börtönből a kórházba szállították április közepén. Az ügyvédek szerint Milosevics magas vérnyomással, "szívrohamhoz közeli" állapotban került az egyik - közelebbről meg nem nevezett - belgrádi katonai kórházba. A híradások szerint Szlobodan Milosevicset a börtönélet viszontagságai viselték meg. A Szerbiai Szocialista Párt egyik alelnöke, Ana Cserovics azonban úgy vélte, elnöküket szándékosan, előre kitervelten hajszolták ilyen állapotba, hogy "egészségét tönkretéve a halálba kergessék". Braniszlav Ivkovics, a szocialisták frakcióvezetője viszont úgy véli, Milosevicset "szíven találta" az a rágalomhadjárat, amelyet ellene indítottak a Nyugat és annak helyi árulói. A szerb igazságügyi miniszter, Vladan Batics azonban mindenkit megnyugtatott: Milosevics élete nincs veszélyben, egészségi állapota sem olyan rossz, mint amilyennek egyesek - a pánikhangulatot kedvelő szocialisták - lefestik.

A vezér börtönben is vezér

Szlobodan Milosevics betegsége ellenére a börtöncellájában sem tétlenkedett. Először felesége, Mirjana Markovics által megüzente, hogy a Szerbiai Szocialista Pártból (SPS) alkotmányos árulás miatt ki kell zárni Milan Milutinovicsot, Szerbia elnökét, pénzügyi árulás miatt Dragan Tomicsot és tolvajlás miatt Milan Bekot. A belgrádi napilap szerint Markovics az SPS végrehajtó bizottságának értekezletén adta át férje üzeneteit a párt vezetőségének. Milosevics elrendelte, hogy a szocialisták főbizottságában kapjon helyet Goran Trivan, a Srbijasume, azaz a szerb erdőgazdálkodási vállalat egykori igazgatója, s azt is, hogy pártja alakítson bizottságot, melynek feladata lenne kivizsgálni az SPS egyes tagjainak bűncselekményeit. Milosevics közben párttársait arra is utasította, hogy április 27-e, Jugoszlávia államiságának napja alkalmából az SPS helyi bizottságai táviratok özönét zúdítsák Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnökre, Zoran Djindjics szerbiai miniszterelnökre és Vladan Batics köztársasági igazságügy miniszterre. A Kostunicának szóló táviratoknak tartalmazniuk kell azt a kérést, hogy Milosevicset helyezzék házi őrizetbe, míg a Djindjics és Batics címére érkezőkben benne kell lenni annak a fenyegetésnek is, hogy "egy napon őket is utoléri a bosszú, mert törvényellenes módon viselkednek".

Újabb vádirat készül Milosevics ellen

Az intézkedésekkel egyidőben Carla del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze bejelentette: Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök ellen ez a bíróság májusban újabb vádakat emel. Az új vádiratok Milosevicset a Bosznia-Hercegovina és Horvátország területén elkövetett népirtással is vádolják majd. Az ügyésznő elmondta: Hága vádiratot készített elő Franjo Tudjman horvát elnök ellen is a Vihar és Villám fedőnevű katonai akciók során elkövetett bűncselekmények miatt, azonban a vádemelést a horvát elnök halála megakadályozta. A hágai Nemzetközi Törvényszék Belgrádban lévő nyomozói erősen érdeklődtek a szerb Állambiztonsági Hivatal (SDB) különleges osztagainak az elmúlt időszakban végzett ténykedése iránt is. Leginkább a különleges egységek parancsnoka, Legija érdekelte őket, s nemcsak, hogy érdeklődést tanúsítottak iránta, de például ismertek minden nevet, amelyet az elmúlt időszakban használt. A hágai nyomozókat az is érdeklte, hogy az SDB különleges osztagának milyen szerepe volt a boszniai, horvátországi háborúkban és a koszovói összetűzésekben.

A "kitalált bíróság"

Szlobodan Milosevics május elején egyértelműen elutasította, hogy átvegye a hágai Nemzetközi Törvényszék vádiratát, amely "csak" a koszovói háborús bűnök elkövetésével vádolja a volt jugoszláv elnököt. Egy hágai törvényszékhez közel álló forrásból úgy értesült, hogy Milosevics a kézbesítési kísérlet során követelte, hogy tépjék össze az okmányokat, míg az ENSZ-törvényszéket kitalált bíróságnak nevezte. Hága figyelmeztette Belgrádot, amennyiben rövid időn belül nem rendezik Milosevics kiadatásával kapcsolatos jogi lépéseket, akkor az ügy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülhet. Eközben egy magát megnevezni nem kívánó nyugati tisztségviselő közölte, a nemzetközi közösség még nem alakított ki végleges álláspontot a Jugoszlávia támogatása érdekében tartandó donátori konferenciáról, azonban feltételezhető, hogy a konferencia megtartását bizonyos feltételekhez kötik majd, amelyek a hágai Nemzetközi Törvényszék és Belgrád együttműködésére vonatkoznak majd. Franciaország véleménye szerint Jugoszláviát nem kell Milosevics kiadatásával zsarolni.

Otthon is intézhetik

Zoran Djindjics szerb kormányfő erre reagálva bejelentette: Jugoszlávia is vádat emelhet Szlobodan Milosevics ellen háborús bűnök elkövetése miatt, viszont az országnak egy-két évre lenne szüksége, hogy megszervezze a bírósági pert. Hasonlóan nyilatkozott Milan Szt. Protics, Jugoszlávia washingtoni nagykövete is, aki szerint a volt jugoszláv elnök azt követően, hogy a hazai bíróságok korrupció és háborús bűnök elkövetése miatt ítélkeznek felette, arra számíthat, hogy élete hátralévő részét börtönben tölti. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) vezetése eközben rendületlenül igyekezett Milosevics védelmében minden tőle telhetőt megtenni. A szocialista képviselők rendre Oroszországba, Görögországba, Irakba és Kubába látogattak.

Kostunica Amerikában

Az amerikai vezetés ahhoz kötötte Jugoszlávia megsegítését, hogy "fűzzék szorosabbra" az együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Ezt Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök egyesült államokbeli látogatásáról hazatérve jelentette be országának. Az elnök többek között George Bush elnökkel folytatott megbeszélést. Kostunica a tárgyalásokon közölte: kész a legmesszebbmenőkig támogatni, hogy a jugoszláv kormány május végéig hagyja jóvá azt a törvényt, amely a délszláv háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel történő belgrádi együttműködést hivatott szabályozni, az ehhez szükséges jogi keretet megteremteni, ám az amerikaiak ezt is keveselték. Zoran Djindjics szerb kormányfő arra figyelmeztetett, hogy az amerikai dac gondokat okozna a szerb gazdaság újjáépítését sürgető feladatnak tartó Belgrádnak. Philip Rieker, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a BBC-nek nyilatkozva közölte: Washington azt várja el Belgrádtól, hogy mielőbb tegyen egyértelművé együttműködési szándékát. Úgy tűnik, ez most megtörtént.