Miklós
-7 °C
2 °C

Egy nehéz nap éjszakája Belgrádban

2000.10.06. 10:39
Miután az alkotmánybíróság szerda este érvénytelenítette a jugoszláv elnökválasztás első fordulójának eredményét, Belgrádban csütörtökön több mint százezer ellenzéki vonult az utcákra. A tüntetők megrohamozták és kifosztották a szövetségi parlament épületét és az állami televíziót. A rendőrség és a hadsereg egyes alakulatai átálltak, súlyos összecsapásokra nem került sor. Az állami hírügynökség este szintén átállt a felkelők oldalára, Vojislav Kostunicát pedig elnöknek nevezte. Az ellenzéki vezető - miután összehívta az új parlament első ülését - tévéinterjújában kijelentette: új, demokratikus Jugoszláviát akar. Milosevics holléte ismeretlen, de feltehetően még mindig Szerbiában rejtőzik.
Gotov je - vége van - ünnepelt a sok százezres tömeg éjszaka, hajnalban, és még péntek reggel is Belgrád utcáin, miután csütörtök délután egy népfelkelés megtette azt, amire senki és semmi nem volt képes az elmúlt 13 évben: elsöpörte Szlobodan Milosevics rezsimjét. Miután a jugoszláv alkotmánybíróság szerda este érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, csütörtökön több mint százezer ember vonult az utcákra Belgrádban, a Szerb Demokratikus Ellenzék (SZDE) felhívására. A tüntetők a parlament és az állami tévé épülete előtt megütköztek a rohamrendőrökkel, de komolyabb összecsapásokra nem került sor: a tömeg elsodorta a rendőröket, akik közül többen átálltak a felkelőkhöz. Itt esett el a felkelés első áldozata: egy húszéves lány a rendőrkonvoj áttörésére használt dózer kerekei alá esett.

Átállt az állami hírügynökség és a biztonsági erők egyes alakulatai

Öt óra tájban elesett a parlament, majd fél hatkor a tévé is. A két épületet kifosztották és felgyújtották a tüntetők, de kilenc óra után újraindult az adás, és az állami hírügynökség bejelentette: a nép oldalán áll. Negyed hét körül jelentések szerint páncélosok indultak a főváros felé, de hamarosan visszafordultak. Az ellenzék vezetői bejelentették, hogy felvették a kapcsolatot a hadsereggel. Röviddel később a Jugoszláv Néphadsereg egy szóvivője bejelentette: nem avatkoznak be az eseményekbe.

Kostunica: ,,én vagyok Jugoszlávia új elnöke"

Hét óra előtt Belgrádban Kostunica, aki magát Jugoszlávia új elnökének nevezte, a tüntetőkhöz intézett beszédében kijelentette: ,,Milosevics nem harcolhat az emberek akarata ellen." Az ellenzék vezére kilenc órára összehívta az új parlament mindkét házának első ülését. Megérkezett az első és egyetlen reakció is a rezsim részéről: a Szerb Szocialista Párt közleményében kijelentette, minden rendelkezésre álló eszközzel harcolni fog. Ekkor hallottunk felőlük utoljára.

Milosevicsnek nyoma veszett

Milosevics hollétéről ellentmondó információk érkeztek. Egyesek szerint a román határ közelében bujkál, mások szerint délen. Fél tízkor három katonai szállítógép hagyta el a Belgrád melletti repülőteret, de a Pentagon később határozottan kijelentette: Milosevics még Szerbiában van. Később ellenzéki források bejelentik, az elnök a dél-szerbiai Borban rejtőzik, és várhatóan ellentámadásra készül. Utóbb Bort a kelet-szerbiai Beljanicára módosítják.

A külföld az ellenzék mellett

A külföld gyorsan reagált. A nyugati vezetők egymás után szólították fel Milosevicset a lemondásra, és óvták a hadsereget a beavatkozástól. Mind az amerikai, mind a francia elnök a szankciók feloldására tett ígéretet, amint az új, demokratikus kormány megalakul. Clinton amerikai elnök kizárta a katonai beavatkozás lehetőségét. Német Zsolt, magyar külügyi államtitkár csatlakozott az amerikaiak és az európaiak felhívásához. Putyin orosz elnök újból felajánlotta, hogy közvetít a két fél közt, és hozzátette: szeretné, ha Jugoszlávia demokratikusan fejlődne tovább.

Új, demokratikus Jugoszláviát akar Kostunica

Az állami televíziónak 23 órakor adott interjújában Vojislav Kostunica kijelentette: új, demokratikus Jugoszláviát akar, amely normális kapcsolatban áll szomszédaival és a világgal. Hozzátette: nem lesz megtorlás, Milosevicset nem adja ki a hágai Nemzetközi Bíróságnak, és a NATO-országoknak sem tud megbocsátani. Az ország gazdasági helyzetéért a szankciókat és a háborút okolta, és reményét fejezte ki, hogy a szankciók feloldásával hamarosan megindulhat az ország talpraállítása.