Horvátország is kiadja a háborús bűnösöket

Ivica Racan

Az ötpárti zágrábi kormány szombaton éjszaka úgy döntött, hogy eleget tesz a hágai Nemzetközi Törvényszék kérésének, és őrizetbe veteti, majd kiadja Hágának azokat a horvát gyanúsítottakat, akiket horvátországi szerb civilek lemészárlásáért tartanak felelősnek.

A kormánykoalíció második legerősebb pártja, a Drazen Budisa vezette Horvát Szociálliberális Párt (HSLS) azonban vitatja Hágának azt a jogát, hogy parancsnoki felelősség alapján állítson bíróság elé volt katonai vezetőket. E párt vezetésének szombati állásfoglalás szerint Hágának csak konkrét bűnök konkrét elkövetőit szabadna felelősségre vonnia.

Sorra kerülnek a horvát háborús bűnösök

Mindeddig se Hága, se pedig a zágrábi vezetés nem tette közzé azoknak a volt horvát katonai vezetőknek a nevét, akiket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló ENSZ-bíróság felelősségre akar vonni.

A horvát sajtó úgy tudja, hogy a ma is aktív katonaként szolgáló Rahim Ademi tábornokról és a már nyugalmazott Ante Gotovina tábornokról van szó. Hága szerint mindkét horvátot parancsnoki felelősség terheli azért, hogy az alájuk tartozó horvát alakulatok horvátországi szerb falvakat romboltak le, és szerb civileket mészároltak le.

Ademi volt a parancsnoka azoknak a horvát egységeknek, amelyek a Medacki dzep környéki akciókban 11 szerb falut porig romboltak, több mint 80 szerb civilt meggyilkoltak 1993-ban. Ante Gotovina volt a katonai parancsnoka a krajinai szerbektől visszafoglalt déli területeknek, ahol a horvát akcióban és azt követően több mint 400 szerb civilt öltek meg a Horvát Helsinki Bizottság (HHO) adatai szerint, 22 ezer szerb lakást, illetve lakóépületet pedig felrobbantottak vagy felgyújtottak. (Horvátország mindeddig egyetlen állampolgárát sem adta ki Hágának, csak boszniai horvátok kerültek eddig a hágai Nemzetközi Törvényszék elé.)

Előrehozott választások?

Goran Granic

A kevéssel szombat éjfél előtt befejeződött kormányülés hevében Goran Granic első miniszterelnök-helyettes, Hrvoje Kraljevic tudomány- és technológiaügyi miniszter, Jozo Rados nemzetvédelmi miniszter és Goranko Fizulic gazdasági miniszter jelentette be lemondását. Tekintettel arra, hogy bejelentésük mögött pártdöntés áll, nem kizárt, hogy az egész kabinetnek mennie kell, mert a kulcsfontosságú HSLS-szavazatok átállása esetén a bizalmi szavazás nagy valószínűséggel a kormány számára negatív kimenetelű lesz.

A sajtó szerint a HSLS 5 minisztere közül mindössze egy szavazott a rendkívüli kormányülésen a horvát gyanúsítottak kiadása ellen, ketten tartózkodtak, ketten pedig megszavazták a kiadatást, egy HSLS-es miniszter pedig nem nyújtott be lemondást. Mindez azt jelzi, hogy a párton belül sincs teljes egyetértés a hágai törvényszékkel folytatandó együttműködést illetően.

Amennyiben a HSLS úgy dönt, hogy kilép a kormánykoalícióból, és ellenzékbe vonul, a 151 fős törvényhozásban 65-re olvad a Racan vezette koalíció mandátumainak a száma, s elképzelhető, hogy a miniszterelnök kezdeményezte bizalmi szavazás esetleges elveszítése után akár előrehozott parlamenti választásokat is tarthatnak Horvátországban.

Ivica Racan miniszterelnök vasárnapra virradóra tartott sajtóértekezletén egyebek között olyan félelmeket fogalmazott meg, amelyek szerint a jobboldali veteránszervezetek esetleges tiltakozó megmozdulásai, határlezárási akciói komoly károkat okozhatnak a turistaszezonban Horvátországnak. "Horvátország a tábornokok kiadásáról hozott döntéssel Európa felé tart, nem pedig vissza a Balkánra" - szögezte le.