Vilma
-8 °C
3 °C

A macedón állam igyekszik, de nem eléggé

2001.03.19. 13:56
Vér folyik Tetovo mellett, és a harcok miatt menekül a macedón lakosság. A szkopjei kormányzat - okkal vagy anélkül - nem késlekedett a NATO és általában a Nyugat nyakába varrni a felelősséget a Koszovót hátországként és felvonulási területként használó albán gerillák támadásaiért. Egyesek azonban arra figyelmeztetnek, hogy bár Macedóniában jobban bánnak az albán kisebbséggel, mint Szerbiában tették, a volt jugoszláv köztársaságnak van még tennivalója az etnikai béke elérése érdekében.
Az albán egyetem és az albánokkal szembeni rendőrségi erőszak miatt marasztalja el Macedóniát a Human Rights Watch (HRW) és az Amnesty International éves jelentése. A jelentések szerint a macedón kormány nem hajlandó elismerni a tetovói albán egyetemet hivatalos egyetemnek, helyette egy harmadfokú oktatás intézményt javasolnak, amit nemzetközi forrásokból finanszíroznának. Itt ugyan tanulhatnának saját nyelvükön is az albánok, végzettségük megszerzéséhez felsőfokú macedón nyelvvizsgával kell rendelkezniük. Bár a törvényjavaslat bírja a kormánykoalícióban is résztvevő albán párt támogatását, az albán kisebbség jó része az állami albán egyetem elismerésénél kevesebbet nem hajlandó elfogadni.

Rendőri brutalitás

A HRW három macedón rendőr meggyilkolására is felhívja a figyelmet, melyet kegyetlen rendőri fellépés követett. A három rendőr egy albánok lakta falu mellett lelte halálát - máig tisztázatlan körülmények közt. Helyi beszámolók szerint a hatóságok több helyit összevertek, lakásukat feldúlták, két letartóztatott pedig - nem tudni miért - meghalt a fogdában. Egy ombudsmani vizsgálat visszaéléseket állapított meg, és belső vizsgálatot javasolt. Ezt követően többeket kompenzáltak, az ügyet viszont azóta sem zárták le. Több bombatámadás ért viszont közeli rendőrállomásokat.

Az állam igyekszik, de nem eléggé

Az amerikai külügyminisztérium éves emberi jogi jelentése is kiemeli a fenti esetet, rámutatva, hogy a kormányzat nem tett meg mindent, hogy az ügy tisztázza. A State Department a sajtószabadságról szólva hozzáteszi: van albán nyelvű újság a fővárosban, méghozzá állami támogatással. Két albán pártnak is van parlamenti képviselője, és az egyik párt a koalíciónak is tagja. A 120 képviselőből 25 albán (a lakosság ötöde-harmada albán, különböző felmérések szerint). A kormányzati tisztviselők, rendőrség és katonaság körében azonban alulreprezentáltak az albánok, még azokon a területeken is, ahol ők képezik a lakosság nagyobb részét. A hivatalosan megállapított kvóta megfelel az albánok népességi arányának - áll a jelentésben.

Nem ismerik el az albán politikai nemzetet, a zászlót, és a nyelvet

Ami az oktatást illeti, itt is alulreprezentáltak az albánok, bár elemi és középiskolai oktatást mindenki kaphat anyanyelvén. Egyetemi oktatás csak tanároknak van albánul (lásd fenn). Az alkotmány nem ismeri el az albánokat államalkotó nemzetnek, hivatalos érintkezésben csak a macedón (szláv) nyelv használható, és nem használható az albán zászló sem.

Egyes források szerint az is feszültséget szít a szlávok és az albánok közt, hogy az albánok állítólag profitálnak a koszovói csempészetből. Annál is irritálóbb lehet ez, mert az országos munkanélküliség 32 százalékos. Ez az érték azonban az albánság körében magasabb - figyelmeztet Juhász József, az ELTE Politikaelméleti tanszékének docense, aki szerint egyébként az albánok helyzete nem olyan rossz Macedóniában, hogy politikai-alkotmányos eszközökkel ne lenne megoldható. Juhász úgy véli: a jelenlegi események hátterében állhat az albán hadurak és vezetők belháborúja is, akik a népesség elégedetlenségét akarják felhasználni céljaikra.