Ostromállapot Koszovszka Mitrovicán
További Jugó cikkek
Idegenlégiósokat küldtek segíteni
A napokban kialakult helyzet elmérgesedését megelőzendő, a francia idegenlégió egyik, konkrétan a korzikai elitezredét vezényelték a városba, hogy segítsenek az ott tevékenykedő, jobbára franciákból álló békefenntartóknak. A KFOR-os csapatok ugyanis megpróbálták először némi intézkedés bevezetésével - részleges kijárási tilalom - megregulázni a gránáttámadás miatt feldühödött tömeget, amelyet ez cseppet sem bírt jobb belátásra. Több száz albán indult a tettes(ek) nyomába, eközben néhány autót felgyújtottak, egy-két embert - köztük az EBESZ néhány helyi munkatársát - meg is vertek. Ezt igen határozottan és dühösen elítélte az EBESZ helyi vezetője. Az albánok azonban ekkor sem nyugodtak le, elhatározták, átkelnek a folyón.
Híd az Ibaron
Az időközben két-háromezerre felduzzadt albán tömeg megpróbált átjutni az Ibar folyón, ám a francia békefenntartók megpróbálták a tömeg útját állni. Mikor látszott, hogy némi erőfölényben vannak a helyiek, gáz- és gumilövedéket vetettek be ellenük. Az összecsapásban - becslések szerint - három francia és legalább harminc albán megsebesült.
Albánok egy csoportja körbefogta a koszovói ENSZ-igazgatás helyi központját. A kedd késő este sorozatlövő fegyverek ropogása hallatszott, s nagy hang- és fényhatással járó ,,sokk-bombákat" és könnygázgránátokat vetettek be.
A helyi szerbek aggasztónak vélik, hogy a helyzet kiéleződésére akkor kerül sor, amikor közeledik a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) tagjai elestének évfordulója. Talán nem véletlen, hogy éppen ebben az időszakban térnek sokan haza, méghozzá olyanok, akik az elmúlt közel másfél év során semmi hajlandóságot nem mutattak erre.
Szerb aggodalom
Szerb részről érthető aggodalommal kísérik az események alakulását. Az új belgrádi vezetés nem kíván összeütközésbe kerülni a nemzetközi közösséggel, ugyanakkor érthető módon ölbe tett kézzel sem várja, hogy mikor hagyják abba a szélsőséges albánok a szerb kisebbség aktív riogatását. Belgrád ezért - még egy hónappal ezelőtt - azt kérte az ENSZ-től, hogy szűkítsék a Szeriát Koszovóval elválasztó biztonsági övezetet. Úgy tűnik, a mostani események hatására a NATO, illetve az EU nem tartja elképzelhetetlennek, hogy öt, vagy akár ennél is kevesebb kilométeres legyen az az övezet, ahova a szerb egységek még követhetik az albán szakadárokat.
Minden esetre Zoran Djindjics szerb miniszterelnök kedden közölte, hamarosan elkészül a dél-szerbiai helyzet rendezését szolgáló politikai platform. Mint mondta, a platform kidolgozásában a szövetségi és köztársasági kormányon kívül a Jugoszláv Katonaság és a belügyminisztérium képviselői is részt vesznek. Reményei szerint 4-5 napon belül ezzel elkészülnek.
Addig pedig nyugalom - mint ahogy mondta Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter, bár ő maga is elsimerte: ilyen helyzetben embertpróbáló feladat tétlennek maradni és csak a KFOR-ban bízni.