Árpád
-1 °C
9 °C

Új, demokratikus Jugoszláviát akar Kostunica

2000.10.06. 00:35
Órákkal azután, hogy a százezres tömeg Belgrádban elfoglalta a parlamentet és a televíziót, és az állami média a felkelők oldalára állt, Vojislav Kostunica televíziós interjújában egy új, demokratikus, civilizált Jugoszláviát kínált az ország népének. Kostunica, aki korábban az ország új elnökének nevezte magát, reményét fejezte ki, hogy hamarosan feloldják az országot sújtó szankciókat, és megkezdődhet az ország talpraállítása. Milosevicsről szólva kijelentette: nem adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, és bár a kapcsolatok normalizására törekszik, nem bocsát meg a NATO-országoknak a bombázásokért.
"Eleget éltünk az utóbbi tíz esztendőben túl izgalmas életet, most egy normális, feszültség nélküli belső viszonyokkal rendelkező országot szeretnénk" - mondta 23 óra után élőben közvetített interjújában Vojislav Kostunica. Az ellenzék vezére, aki néhány órával korábban a tüntetők előtt magára mint Jugoszlávia új elnökére hivatkozott, kijelentette: nagy nap ez a mai az ország történelmében. Kostunica hozzátette: új, demokratikus, normális országot akar, ahol a vezetők leválthatók.

,,Egy elnöknek minden polgár elnökének kell lennie, nem csak egy csoporténak, mint ahogy az állami szervek is mindenkit szolgálnak, nem csak egy személy érdekeit" - mondta Kostunica. Megígérte, hogy az állami tévé - ami a zavargások kezdete után röviddel átállt a tüntetők oldalára - ezentúl nem az állami vezetőket, hanem a népet fogja kiszolgálni. A politikus Milosevicset vádolta a helyzetért, ami a jugoszláv föderáción belül kialakult, és beismerte: Montenegrót ,,elhanyagolták".

Kostunica normálizálná az ország külkapcsolatait, de nem bocsát meg

A jövőről szólva Kostunica kijelentette, olyan országot szeretne, ami normális kapcsolatban áll szomszédaival és a világ országaival. Hozzátette, nem bocsáthatja meg azt, amit a NATO-országok tettek Jugoszláviával az 1999-es bombázások során. Kostunica továbbra sem hajlandó kiadni Milosevicset a hágai Nemzetközi Bíróságnak, mert - mint mondta - ez valójában nem nemzetközi, hanem egy Amerika által ellenőrzött testület.

Az ellenzék vezetője reményét fejezte ki, hogy az országot sújtó szankciókat hamarosan feloldják, és megkezdődhet az ország talpraállítása. Elismerte, hogy az ország igen nehéz gazdasági helyzetben van, de ezért a NATO-csapásokat és a szankciókat tette felelőssé. Hozzátette: a szankciók már csak azért sem voltak helyénvalóak, mert amellett, hogy tönkretették az ország gazdaságát, Milosevics kezére játszottak, őt magát érintetlenül hagyták. Kostunica kijelentette, hogy feltétlenül csatlakozni kíván a Délkelet-Európai Stabilitási Paktumhoz.

Vojislav Kostunica
1944-ben született Belgrádban. 1974-ben doktorált a jogi egyetemen, később asszisztensként dolgozott. Ebben az időben kezdődött el a titói Jugoszláviában egy nagyobb tisztogatási folyamat, ezért távoznia kellett.

A Társadalomtudományi Intézet és a Filozófiai Intézet munkatársa, később igazgatója lett. Főleg alkotmányjoggal, politológiával és politikai filozófiával foglalkozott. Több ismert jogi és filozófiai lapban publikálta tanulmányait, így művei jelentek meg az Archív és a Theória című lapokban.

Egyike azon kevés politikusoknak, akik sohasem voltak tagjai a Kommunista Szövetségnek. Annak ellenére, hogy a favoritok közt tartják számon, sokak szerint a nemzeti kérdésekben nem képviseli a demokratikus, toleráns gondolkodásmódot.

Radosevics Radován