Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Koszovó szavaz

2000.10.27. 11:00
A háborúnak vége, a békét még őrizni kell, közben nem árt egy kis választás is, gondolhatta Bernard Kouchner, mikor a nemzetközi közigazgatás helyi képviselőjeként kiírta a koszovói helyhatósági választásokat. Az ott élő albánok pedig egy emberként mondhatták erre, jó, de miért is ezt, mikor mindenki függetlenséget akar? És egészen október 5-ig úgy is hitték, jó esélyük van arra, hogy előbb-vagy utóbb megvalósuljon álmuk. Szlobodan Milosevics azonban keresztbe tett nekik.
Persze nem szándékosan, hiszen a volt jugoszláv elnök soha nem adná önként oda Koszovót azoknak, akik ott élnek. Ám utódja, Vojiszlav Kostunica sem az a fajta politikus, aki a szerb érdekekre fittyet hányva egyszerűen átengedné a dél-szerbiai tartományt az ottani többségi nemzetnek. Merthogy élnek Koszovóban még szerbek, persze, közel sem annyian, mint másfél évvel ezelőtt, amikor a mostani 50-60 ezerhez viszonyítva sokkal többen, több mint 200 ezren éltek ott. Azonban bizonyos, az ott élők java része várhatóan bojkottálja a voksolást.

A rendre vigyázzanak

Hasim Thaqi
Nem sok jóra számíthat
Az albán lakosság létszáma azonban nem fogyatkozott meg ennyire, s akik ma Koszovó regisztált polgárai, azok teljességgel magukénak érzik a tartományt, amelyet legszívesebben független államként látnának. Bár az ENSZ-tagállamok többsége - főként az Egyesült Államok - erről (még) nemigen akarnak hallani. Ennek biztosítékául ott van az ENSZ 1244 határozata, valamint vagy féltucatnyi - köztük a magyar - állam a tartományban állomásozó közel 50 ezer katonája.

Csempésszünk csak

De mindezen államok - és katonáik - együttvéve sem képesek arra, hogy tartós stabilitást teremtsenek abban a tartományban, ahol több a fegyver, mint az állampolgár. Több mint kétmilliónyian élnek ott, de igen sokan nem regisztráltatták magukat az ENSZ nyári akciója során. És, nem mellesleg, a polgárok fele munka nélkül van. Ez persze nem azt jelenti, hogy jövedelem nélkül is. Ott is akadnak igen sokan, akik elkötelezett hódolói a balkáni össznemzeti társasjátéknak, a ,,csempésszünk határok nélkül"-nek (a német szövetségi rendőrség 1999-es becslése szerint Európa kábítószer-ellátásának hatvan százaléka Koszovón megy keresztül - a szerk.).

Fegyverek, testületileg

A koszovói albán bűnszövetkezetek a példának okáért azért képesek oly hatékonyan működni az ember- és grogcsempészet terén, mert a hazain kívül biztos a külföldi hálózat is. A szomszédos Macedóniában és Albániában élő albánoknak hála nem csak a termelés, hanem a folyamatos utánpótlás, valamint a nemzetközi hálózat - minthogy a koszovói háború során sokfelé vándoroltak el az albánok - is kitűnően biztosított. Fegyverutánpótlásuk is biztosított, hiszen sokan közülük a Koszovói Felszabadítási Hadseregben (UCK) szolgáltak, illetve annak felbomlása után csak-csak megmaradtak a kapcsolatok.

A harcias Kígyó

Szakértői jelentés Koszovó függetlenségéről
A Független Nemzetközi Koszovó Bizottság ezen a héten közzé tett jelentése feltételek mellett a jugoszláv tartomány függetlenedését szorgalmazza. A Richard Goldstone vezette, kormányoktól független szakértői csoport szerint a irreális és jogtalan elvárni a koszovói albánoktól, hogy az etnikai tisztogatások után elfogadják Belgrád fennhatóságát. A bizottság jelentése leszögezi, hogy Koszovó függetlenedése csak szigorú feltételek mellett történhet meg, és éveket venne igénybe. Biztosítani kell a menekültek visszatérését és biztonságos életet a szerb és a roma kisebbség számára a tartományban - hangsúlyozza a jelentés.
Az UCK-ból létrejött Koszovói Védelmi Hadtest, illetve annak vezetője, Hasim Thaqi (gúnynevén a Kígyó) ugyan megpróbálja kordában tartani az indulatokat, de csak addig, amíg nem a saját érdekei miatt kell - ezúttal politikai - harcba szólítani az embereket. Thaqi ugyanis a Koszovói Demokrata Párt (PDK) vezetője is, s katonai ambícióinál már csak a politikaiak nagyobbak. Ezért nem is meglepő, ha mindent megtett, hogy a szombati, helyhatósági választásokon a 30 önkormányzat 920 képviselője közül minél többen legyenek pártjának színében. A nem túl pontos közvélemény-kutatási adatok tükrében azonban Thaqi nem számíthat túl sok jóra. A szavazásra jogosult 900 ezer polgárnak 21-23 százaléka adná voksát az egykori UCK egykori vezetőjére.

Rugováék vezetnek

Ezzel szemben az Ibrahim Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) bizalmi indexe valahol negyven pont fölött ingadozik, ami már csak azért is figyelemre méltó, mert a párt első embere soha nem tartozott a ,,héják", a keményvonalasok közé. Igaz azonban, Rugova - aki a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások alatt Milosevics túsza is volt kis időre - változtatott valamelyest álláspontján: már nem a széleskörű autonómia, hanem a függetlenség kivívására törekszik.

Egy bizonyos, Koszovó jövője nem a szombati voksoláson fog eldőlni. Bár a későbbiek tekintetében mindenképpen irányadó lesz, hogy a mérsékeltek kerülnek-e hatalomra, avagy a keményvonalasok.