Szkopje segítséget kért Washingtontól

A macedón védelmi minisztérium szóvivője közölte, Szkopje arra kérte Washingtont, hogy vesse latba befolyását annak érdekében - főleg a nyugat-európai országoknál - hogy a macedóniai albánok a jövőben ne kaphassanak fegyvert és pénzt a nyugaton élő albánoktól.

Ezen kívül segítséget kértek a macedón hadsereg különleges egységeinek kiképzéséhez is, nevezetesen olyan különítmények felkészítéséhez, amelyek képesek kiűzni a felkelőket észak-macedóniai állásaikból.

Az albán diaszpóra adakozó

Mintegy félmillió macedóniai, albániai és koszovói származású albán emigráns él Nyugat-Európában és további több százezer az Egyesült Államokban. A Nyugaton élő albánok buzgón támogatták Koszovó elszakadási törekvéseit, és céljaik nagy részét megvalósulni látták, amikor a NATO és az ENSZ átvette az ellenőrzést a tartomány fölött a jugoszláv haderők elleni légi hadjárat után.

Az albán emigránsok vélhetően aktívan támogatják a macedóniai albán felkelőket is.

A Svájcban élő albán diaszpóra egyik vezetője, Fazli Veliu a múlt héten nyíltan támogatásáról biztosította a macedóniai albán lázadőkat, azt állítva, hogy harcukat igazolja a szkopjei kormány húzódozása attól, hogy több jogot adjon az albán kisebbségnek. Veliu közölte, hogy a Svájcban élő 45 ezres macedóniai albán közösség tagjai pénzt gyűjtöttek, és abból "segélyt" vásároltak az albán lakosság számára.

A szóvivő nem részletezte, hogy Macedónia milyen konkrét javaslatokat tett a felkelőknek szánt pénzek és fegyverek beáramlásának felszámolására. Egyelőre nem reagált a kérésre Rumsfeld sem, aki a rövid szkopjei megálló után rögtön továbbindult Koszovóba, hogy meglátogassa az ott állomásozó amerikai békefenntartókat.

Vihar előtti csend Macedóniában?

Hetek óta először kedden nyugalom honolt a macedóniai frontvonalakon, Ljuben Boszkovszki macedón belügyminiszter szerint azonban a felkelők csak átcsoportosítják erőiket és feltöltik fegyverkészleteiket, hogy a korábbiaknál is hevesebb támadásokat indítsanak az elkövetkező napokban.

Rendelettel igyekeznek szűrni

Hans Haekkerup, a koszovói ENSZ közigazgatás (UNMIK) vezetője elmondta, a rendelettel, amellyel az UNMIK tiltja a határátlépést, azt szeretnék elérni, hogy akadályozzák az albán szélsőségesek mozgását. Hozzátette azt is, tudja, hogy Koszovóban vannak olyan egyének, de csoportok is, akik kapcsolatban vannak az albán fegyveresekkel. Szavai szerint, ha megengednék, hogy a környező országokból Koszovóra is átterjedjen a bizonytalanság, az visszavetné az eddig elért politikai és gazdasági előrehaladást.

A rendelettel 19 pontot, határátkelőhelyet láttak elő, és mindenki, aki ezek megkerülésével akar Koszovóba érkezni, 45 naptól egy évig terjedő börtönbüntetést kaphat. Ez a rendelet kedden lépett érvénybe, de létezik egy másik is, amely tiltja a fegyverviselést, és megszegőit 10 évig terjedő börtönnel, illetve 20 ezer német márka bírsággal büntetheti, írta a SRNA hírügynökség.