Felkelést tervezett az UCK Macedóniában
További Jugó cikkek
Embertelen állapotok Kumanovóban is
Macedóniai albán Kumanovó határában: belefáradt a várakozásba |
Kumanovóba több mint egy hete senkinek sem sikerült bejutnia. Ezért a városban, vízhiány miatt is, igen rossz körülmények uralkodnak. Macedóniában meggyilkolták az ottani albánok legnagyobb pártjának egyik funkcionáriusát.
Baljós előjelü gyilkosság
Naser Hamit kedd éjszaka agyonlőtték a délnyugat-macedóniai, zömmel albánok lakta Sztrugában. A helyi tisztségviselőre, aki az Arben Xhaferi vezette Albánok Demokrata Pártjához (DPA) tartozott, egy autóból nyitott tüzet két férfi automata fegyverből. A gyilkosok elmenekültek. A rendőrség feltételezése szerint Hamit eredetileg "csak" el akarták rabolni.
A hírt alig egy nappal azelőtt közölte a rendőrség szóvivője, hogy a balkáni ország északi részén hónapok óta dúló konfliktus rendezésére csütörtökön újabb többoldalú tárgyalásra ülnek össze a válságban szerepet játszó, illetve érintett felek képviselői egy újabb béketerv megvitatására.
Szinte jelképes, hogy a Hami elleni gyilkos merényletet éppen attól az üdülőhelytől pár kilométerre hajtották végre, ahová az említett tanácskozást összehívták. A DPA párt szóvivője szerdán ki is jelentette: a funkcionárius meggyilkolása "újabb bizonyítéka annak, hogy mennyire bizonytalan és zűrzavaros a helyzet" az országban.
Az UCK lázadást készített elő
A szkopjei Dnevnik című napilap által megszerzett dokumentumok szerint az UCK június 16-ra felkelést szervezett. A lap úgy tudja, a szélsőséges albáűn szervezet az egész országra kiterjedő lázadást készített elő. A tervek szerint szombaton - akár erővel is, de - rávették volna (?) az albánokat, hogy az általuk lakott országrészt független, és szabad területnek kiáltsák ki. A macedón rendőrség magas rangú illetékesei úgy vélekedtek, az UCK a Kumanovó közeli területek elvesztése miatt akarták méginkább destabilizálni az országot.
Szintén a macedón rendőrség köreiből származik az az vélekedés, ami szerint az UCK ezt követően már nem mer megkockáztatni egy lázadást.
Athén békefentartókat küldene
Eközben Athén felvetette, szükség lehetne nemzetközi békefentartók küldésére, hogy ezzel is segítsék a macedón vezetést, amely ugyan igyekszik meggátolnia az UCK előretörését, de sok esetben éppen a polgári lakosság túszul ejtésével megköti a szkopjei kormány kezét.
Jorgos Papandreu védelmi miniszter szerint a békefentartók jelenléte előbb vagy utóbb elengedhetetlenné válik. Görögország nem titkolt szándéka, hogy az ottani kedvező lehetőségeket kihasználó görög vállalatoknak is védelmet nyújtson.
Chirac a NATO esetleges beavatkozását szorgalmazza
A NATO soron kívüli brüsszeli tanácskozásán Chirac francia elnök arra buzdította a szövetséget, hogy szükség esetén ne riadjon vissza katonai beavatkozástól sem Macedónia békéjének, biztonságának és területi épségének védelmében az albán kisebbség zendülésével szemben.
Lord Robertson főtitkár az ülés után tartott sajtóértekezletén nem részletezte, miként reagáltak a szövetségesek erre a javaslatra, de érzékeltette, hogy egyelőre semmilyen döntés nem született. A NATO vezető tisztviselői többször hangoztatták, hogy a szövetségnek nincs felhatalmazása az ENSZ-től ilyen beavatkozásra, s az is kétséges, hogy a tagállamok hajlanának-e még egy harmadik balkáni katonai misszió vállalására.
Szerbiai jelentések szerint az elmúlt egy nap folyamán 500 macedóniai menekült Koszovóba, illetve Szerbiába.
Az eddigi adatok szerint a harcok kitörése óta több mint harmincezer macedóniai - zömében albán nemzetiségű - hagyta el otthonát.