Kiadják Milosevicset Hágának

A rendelet vasárnap lép életbe, miután az megjelenik a kormány hivatalos közlönyében. A kiadatási ügyekben a szerb, illetve a montenegrói kormány az illetékes, attól függően, hogy a vádlott melyik országrészből való. Zoran Djindjics szerb miniszterelnök már korábban határozottan kiállt a volt államfő kiadatása mellett. Vojislav Kostunica szövetségi elnök kezdetben elutasította, hogy elődjét Hágába küldjék, de később megváltoztatta a véleményét.

Ha megtörténik az aktus, a volt elnök lesz az első államfő, akit a volt Jugoszlávia területén zajlott háborúkban emberiség elleni bűntetteket elkövetők feletti ítélkezés céljából 1993-ban létrehozott ENSZ-törvényszék elé állítanak.

Kiadatási törvény helyett dekrétum

Miután az egykori ellenzéki szervezeteket tömörítő pártszövetség, a DOS vezetésével működő szövetségi kormány feladta a kiadatásra vonatkozó törvényjavaslat megszavazására tett kísérleteket a parlamentben, pénteken kidolgozták a hasonló tárgyú dekrétumot, amelynek értelmében jugoszláv állampolgárokat is ki lehet adni Hágának a jövőben.

A dekrétumot, amely jugoszláv állampolgárok kiadhatóságáról rendelkezik, végül 8-1 arányban fogadta el a csonka kormányülés, amelyet bojkottált az SNP hat minisztere, köztük Zoran Zizics kormányfő is. Mint Slobodan Orlic tájékoztatási miniszter az AP-nek elmondta: az eredeti szövegeken csupán néhány kisebb, a lényeget nem érintő változtatást hajtottak végre.

Miroljub Labus miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a jelenleg letartóztatásban lévő Milosevics és más háborús bűnösök kiadatása "csupán napok kérdése". Más vélemények szerint azonban nem szabad a kiadatás gyors lebonyolítására számítani.

Borul a kormánytöbbség?

Zizics és az SNP miniszterei még az ülés előtt felajánlották lemondásukat, mert nem értenek egyet Milosevics kiadatásával. Egyelőre még hivatalosan nem jelentették be ilyen szándékukat, amelynek elfogadásáról egyébként is az SNP vezetősége hivatott dönteni. Amennyiben valóban kilépnek a kormányból, a kabinet előtt két alternatíva áll: vagy a DOS vezette koalíció megpróbálkozik a kisebbségi kormányzással, vagy pedig új kormányalakítási tárgyalások kezdődnek, illetve kiírják az idő előtti parlamenti választásokat.

Slobodan Milosevics kiadatása azért is vált sürgőssé a belgrádi kormánynak, mert az Egyesült Államok és a fejlett nyugati országok ehhez a feltételhez kötötték a Jugoszlávia talpra állításához nélkülözhetetlen pénzügyi segélyprogramokat. Éppen a jövő héten pénteken ül össze Brüsszelben a donorok konferenciája, amelyen döntenek a Belgrádnak nyújtandó támogatásról.

Az ülés alatt Slobodan Milosevics mindössze kéttucatnyi híve tüntetett a szövetségi kormány épülete előtt "NATO-kormánynak" és "árulónak" bélyegezve a testületet.