Boszniai és horvátországi bűnökért is felelhet Milosevics
További Jugó cikkek
|
A korábban depressziótól és magas vérnyomástól szenvedő exdiktátoron már elvégezték a kötelező orvosi vizsgálatokat, és ismertették vele a vádakat. A volt államfő cellájában zuhanyzó, fürdőkád van, tévézhet, sőt minden nap felhívhatja családját is. Milosevics kényelmét szolgálja majd egy tornaterem és könyvtár is, tanulhat nyelvet vagy szakmát, illetve egyházi szolgálatokat is igénybe vehet.
Meghallgatásra a Hágai Nemzetközi Törvényszék alapszabálya szerint a vádlott megérkezését követően késlekedés nélkül - a gyakorlatban három-négy napon belül - sort kell keríteni. Ekkor kell a vádlottnak nyilatkoznia arról, hogy bűnösnek tartja-e magát vagy nem.
A horvátországi és boszniai háborúban elkövetett bűnökért is perbe fogják
A volt jugoszláv elnököt és társait emberiség ellen elkövetett bűnökkel: deportálással, tömeggyilkossággal, valamint a hadviselés szabályainak megsértésével és politikai, faji és vallási megfontolásokon alapuló üldözéssel vádolják. Legfrissebb hírek szerint nem csak a Koszovó területén elkövetett attrocitásokért, de a Bosznia-Hervegovinában és Horvátországban elkövetett bűnökért is perbe fogják. A Nemzetközi Törvényszék eddig 99 személy ellen emelt vádat. A legsúlyosabb kiszabható büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés.
A törvényszék elnöke, Clauda Jorde egy új éra kezdetének nevezte a nemzetközi jog alkalmazásában Milosevics kiadását Hágának. Fair eljárást ígért az exdiktátor ügyében, amely a nemzetközi előírásoknak megfelelően zajlik majd. Milosevics már kijelölte ügyvédeit.
Kostunica tudott a kiadásról?
Milosevics kiadása komoly ellentéteket szült a belgrádi hatalomban. A lépést ugyanis azt követően hozta meg a Zoran Djindjics vezette szerb kormány, hogy a jugoszláv alkotmánybíróság néhány órával korábban felfüggesztette a kiadatásról hozott kormányrendelet végrehajtását.
A szerb miniszterelnök cáfolta Vojiszlav Kostuinica államfő állítását, miszerint nem értesítették a kormány döntéséről. Djindjics kijelentette, az alkotmánybírósági döntés után felhívta az elnököt, akit tájékoztatott a lehetséges lépésekről. A szerb és a szövetségi kormány távozása is felmerült, Djindjics ugyanis kijelentette, lemond, ha meghiúsul Milosevics kiadása a nemzetközi törvényszéknek. Ez ugyanis az ország nemzetközi elszigetelődéshez vezetett volna - véli a kormányfő.
Koalciós válságot idézhet elő Milosevics kiadása
Az események miatt Kostunica pártja, a Szerbiai Demokrata Párt, kilépett a kormányzó pártszövetség, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) parlamenti csoportjából mind a szerb, mind pedig a szövetségi törvényhozásban, és szorgalmazza mindkét kormány átalakítását. A párt közleményében "a legerélyesebben elítéli a szerb kormány felelőtlen döntését", amely a közlemény szerint fenyegeti az alkotmányos rendet és feszültséget gerjesztett a társadalomban.
Szintén a kormánykoalíció felbomlását vetíti előre, hogy Zoran Zsizsics jugoszláv miniszterelnök bejelentette, pénteken lemond. A szövetségi kormány vezetőjét a montenegrói szocialisták adják, szerintük Milosevics kiadása alkotmányellenes volt.
Cserébe pénz
Zoran Djindjics azt is leszögezte, hogy az exdiktátor kiadásának nincsen köze a pénteki donorkonferenciához, amelyen 1,25 milliárd dollár segélyt remél Jugoszlávia. Az értekezlet, amelyen 30 ország vesz részt, már kezdetét vette Brüsszelben. A nemzetközi sajtó egyébként a szerb kormány lépését egyértelműen összefüggésbe hozta a konferenciával. A jugoszláv gazdasági helyzet katasztrofális: a munkanélküliség 35 százalék, a lakosság 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, 600 ezer menekültet kellene ellátni, és 12 milliárd a külföldi adósság.
A donorkonferencia elején az Európai Bizottság rögtön felajánlott 530 millió euró segélyt és kedvezményes hitelt. A világbank 540 millió dollárt ajánlott, az Egyesült Államok pedig 182 millió dollárt. A Világbank által kidolgozott gazdasági újjáépítési program külső forrásigénye mintegy 4 milliárd dollár, az idei évre 1,25 milliárd kellene.
|
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
