A vád: deportálás, tömeggyilkosság, faji üldözés

2001.06.28. 21:30
Az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke a jugoszláv elnököt emberiség ellen elkövetett bűnnel: deportálással, tömeggyilkossággal, valamint a hadviselés szabályainak megsértésével és politikai, faji és vallási megfontolásokon alapuló üldözéssel vádolja, amelyeket Koszovó területén követtek el. A Nemzetközi Törvényszék eddig 99 személy ellen emelt vádat. A legsúlyosabb kiszabható büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés.

Az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke az egykori jugoszláv elnök és négy közvetlen munkatársa ellen 41 oldalas vádiratában négyrendbeli vádat fogalmaz meg: kétszeres emberiség ellen elkövetett bűn (deportálás, gyilkosság), a hadviselés szabályainak megsértése (gyilkosság) és embercsoportok politikai, faji és vallási megfontolásokon alapuló üldözése.

A vádirat szerint 1999 januárjától kezdődően Milosevicsék terror- és erőszakkampányt dolgoztak ki és hajtatottak végre a koszovói albán civil lakosság ellen. A jugoszláv szövetségi és szerb erők szisztematikusan és erőszakkal albánok százezreit űzte el otthonaikból Koszovó egész területén. A jugoszláv szövetségi és szerb erők a vádlottak irányításával, bátorítására vagy beleegyezésével koszovói albán civilek százait ölték meg 1999. elejétől kezdve.

A vádirat több tömeggyilkosságot is felsorol, például azt, amely Velika Krusa és Mali Krusa falvak lakosságát sújtotta: "A megtámadott falusiak 1999. március 25-én Velika Krusa környékén egy erdőben kerestek menedéket, s onnan figyelték, amint a rendőrök kifosztják, majd felgyújtják házaikat. Március 26-án a szerb rendőrök felfedezték őket, s megparancsolták a nőknek és a gyermekeknek, hogy hagyják el a körzetet, menjenek Albániába. A férfiaktól és a fiúktól elvették személyi dokumentumaikat, s egy az erdő és Mali Krusa közti lakatlan házba hajtották őket. Miután bezsúfolódtak az épületbe, a szerb rendőrök fegyvertüzet zúdítottak rájuk, végül a holttesteket és a sebesülteket szalmával szórták be és felgyújtották. Mintegy 105 koszovói albán férfi és fiú vesztette életét."

A Nemzetközi Törvényszék

A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiség elleni bűncselekmények ügyében eljáró Nemzetközi Törvényszék a Biztonsági Tanács határozata alapján kezdte meg működését 1994-ben, a hollandiai Hágában.

Felhatalmazása van arra, hogy eljárást kezdeményezzen és folytasson le minden olyan bűntett ügyében, amely súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, és amelyet a volt Jugoszlávia területén követtek el 1991 óta. A törvényszék eddig 99 személy ellen emelt vádat nyilvánosan. A vádlottak közül jelenleg 37 van a bíróság őrizetében.

A törvényszéknek joga van nemzetközi elfogató parancsot kiadni, és lefoglalni a körözött vádlott javait, de nincs joga a vádlott távollétében lefolytatni a pert. A legsúlyosabb kiszabható büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés. Az ítélet ellen a törvényszék fellebbviteli kamarájánál lehet fellebbezni. A fellebbviteli kamara visszautalhatja az ügyet újratárgyalásra az elsőfokon eljáró bírói tanácshoz.