Árpád
-2 °C
9 °C

Ellenzéki győzelem esetén is Milosevics marad az elnök

2000.09.22. 12:07
Vasárnap Jugoszláviában szövetségi parlamenti, helyhatósági, tartományi és elnökválasztást tartanak, amelynek tétje nem kevesebb, mint Szlobodan Milosevics leváltása. Az ellenzék esélyei - papíron - jónak tűnnek, bár Jugoszlávia esetében csak annyi bizonyos, hogy Milosevics nem szívesen engedné ki kezéből azt a gyeplőt, amelyet 13 éve - akkor még szerb elnökként - ragadott meg. A külföldi országok aggodalommal figyelik a szerbiai választásokat, ellenzéki győzelem esetén a gazdasági szankciók feloldását ígéri az EU.

Otpor plakát. Milosevic hátát csak 2001 augusztusában látják?
A kampánycsend életbe lépésével nem sok minden változott meg: az Egyesült Szerb Ellenzék (DOS) képviselői ugyanúgy nem szerepelnek az állami médiában, mint korábban, Milosevics pedig eddigi választási taktikájához és receptjéhez hűen felavatta az újvidéki Új Hidat, méghozzá egy nappal a voksolás előtt és természetesen a kamerák kereszttüzében.

Nemzetközi megfigyelők baráti országokból, voksbiztosok helyből

A jugoszláv szavazások általában nem mennek simán. Nemzetközi megfigyelők csak ,,baráti" országokból, illetve a belgrádi rezsimmel szimpatizáló pártok soraiból kerültek ki (lásd: MSZMP), az EBESZ illetve EU-s megfigyelőkből a jugoszláv vezetés köszöni, nem kér.

Az ellenzék és hatalom egyaránt állít voksbiztosokat, biztos, ami biztos alapon. Az Otpor (ellenállás) vajdasági körzeti vezetője, Robertino Kjnur az elmondta: már pénteken elkezdtek keringeni olyan - megbízhatónak számító forrásból származó - hírek, miszerint a belgrádi rezsim ukázba adta: az állami nyomdák kötelesek szavazólapokat nyomtatni, amelyeket az állami cégeknél dolgozók előre kitöltenek, majd a szavazófülkében az ott kapott - és a vezetői irányelvnek megfelelően beikszelt - lapokkal egyetemben az urnába dobnak. Mindezt a hivatalos szervek - a szocialisták - nem erősítették meg.

NATO ellopja a szavazatokat
Goran Matic jugoszláv tájékoztatási miniszter szerint ,,az ordas szándékú idegen csapatok Romániából szivároghatnak át, ahol jelenleg NATO-csapatok gyakorlatoznak". A vezető belgrádi kormánypárt csütörtökön pedig azzal vádolta meg a NATO-t, hogy a szerbiai ellenzékkel együttműködve a szavazatok ,,ellopására" készül a vasárnap esedékes jugoszláviai választásokon. A belgrádi kormánypártok gyakran NATO-pártokként bélyegzik meg a szerbiai ellenzéket, amelynek feladata - úgymond - az atlanti szövetség tavalyi jugoszláviai légicsapásai alatt el nem ért célok ,,belülről" történő megvalósítása, Jugoszlávia és Szerbia szétrombolása lenne.

A közvélemény-kutatási adatok Kostunica és az ellenzék győzelmét jósolják

A kampánycsend életbe lépése előtt (péntek, 00 h) napvilágot látott közvélemény-kutatási adatok szerint az ellenzéknek igen jó esélye vannak arra, hogy felülkerekedjen a szocialisták, illetve a velük jegyben járó Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) közös jelöltjén. A 6 millió 300 ezer szavazásra jogosult szerbiai szavazó közül körülbelül 32,5 százalék adná voksát Vojiszlav Kostunicára, míg 26 százaléknyian Milosevics neve előtt lévő számot karikáznák be. (A két másik és csak dacból indított jelölt, a radikális Tomiszlav Nikolics illetve a Szerb Megújhodási Mozgalom favoritja, Vojiszlav Mihailovics szinte már említésre sem méltó.)

A szövetségi parlament alsó és felső házának megválasztása estében a felmérések szintén a DOS esélyeiről szólnak. Ám a mérleg nyelve a szocialisták oldalára billenhet, köszönhetően a montenegrói Djukanovics-féle 'Éljünk jobban' kormánykoalíció választási bojkottjának. Emiatt a 200 ezres kicsiny köztársaságban csakis a Belgrádhoz hű Momir Bulatovics fémjelezte Szocialista Néppárt, és csatlósai szállnak ringbe, ennek köszönhetően az alsóházi harminc és a felső házi húsz hely - amely alapjáraton dukál Crna Gorának - már eleve a zsebükben van. A DOS és a szocialista-baloldali paktum ugyan megmérkőzik a Szerbiának kijáró 78 alsóházi helyért, de a jugoszláv szövetségi kormány megalakítása már most elkezdhetik Milosevicsék.

A helyhatósági illetve a tartományi választások tétje sem kicsi. Nem mindegy ugyanis, hogy a Szerb Megújhodási Mozgalom különutas politikája miatt némileg meggyengült ellenzék miként tudja növelni, avagy megtartani jelenlegi ellenzéki városainak számát.Az vasárnap késő éjjeli - de inkább kora hajnali, 1 fél kettő tájékában megjelenő - első nemhivatalos eredmények közzététele után erről is lehet majd némi, de koránt sem biztos, hogy pontos képet alkotni.

A NATO Koszovóban erősít, és a legrosszabtól tart

A NATO is felkészült a választásokra: erősítéseket vezényelt Koszovóba és minden eshetőségre felkészült, de szigorúan titokban tartja, hogyan válaszolna, ha provokációk, incidensek történnek. A KFOR csapatait egy brit, egy francia, egy olasz és egy görög zászlóalj odavezénylésével megerősítették, s a főparancsnok szerint a NATO mind létszámban, mind készenléti tervekben felkészült az esetleges provokációk elhárítására.

Manipulált tömeg
Egy kormánypárti lap fotómontázzsal próbált nagy választási tömeget biztosítani a választási nagygyűlést tartó Milosevicnek. A ,,tömeg" kialakításával egy amatőr képszerkesztőt bíztak meg, a Milosevicnek kedveskedő csalás amatőr szemnek is nyilvánvaló.
A manipulált tömeg

Míg Javier Solana a diktatúra lerázására és a demokrácia felé haladásra szólította fel csütörtökön a szerb polgárokat, a világpolitika több tekintélyes szereplője aggodalmának adott hangot a vasárnap rendezendő jugoszláv elnök- és képviselőválasztásokkal kapcsolatban.

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter csütörtöki állásfoglalása szerint Slobodan Milosevic jugoszláv elnök ,,mindenre kész" annak érdekében, hogy ,,elorozhassa" a választások eredményét. Albright hangsúlyozta: országa nem fog elfogadni manipulációk nyomán kihirdetett választási győzelmet.

Wesley Clark amerikai tábornok, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka annak a véleményének adott hangot, hogy nem lesz békés hatalomátadás, ha Milosevic veszít vasárnap. A prágai Balkán-konferencián újságírók kérdéseire válaszoló tábornok nem volt ugyan hajlandó találgatásokba bocsátkozni arra vonatkozóan, hogy mi lehet ,,a legrosszabb változat", de hangsúlyozta: Milosevicnek annyi vesztenivalója van, hogy mindent meg fog tenni a hatalom megőrzéséért.

A jugoszláv hadsereg vezetése sem támogatja egyértelműen Milosevicet. Nebojsa Pavkovic tábornok, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke a montenegrói tévében azt nyilatkozta, hogy elfogadja azt, ha esetleg Kostunica szerzi meg a győzelmet a vasárnapi elnökválasztáson.

George Robertson, a NATO főtitkára ugyancsak ,,a legrosszabbtól tart". Robertson szerint Milosevic újabb elnyomó intézkedéseket léptetett életbe ellenzékével szemben, és jogtalan változtatásokat hajtott végre az alkotmányon a választásokra előretekintve. Robertson, kijelentette: Milosevic választási győzelme esetén nem kizárt a Jugoszlávia elleni megszorító intézkedések szigorítása - de hozzátette, hogy e kérdésben a döntés nem a NATO-t illeti.

Az Amnesty International is aggódik
A nemzetközi Amnesty International arra kérte Jugoszlávia kormányát, hagyjon fel az ellenzéki csoportok megfélelmítésével és az ellenük irányuló erőszakkal. A megfigyelőcsoport három incidenst sorol fel, amikor Otpor aktivistákat tartóztattak le, illetve az Új SZerbia politikai párt választási anyagának szétosztását akadályozták meg. Az Amnesty International szerint az incidenseket meg kell vizsgálni, a felelősöket pedig az igazsászolgáltatásnak átadni.

Az ellenzéki győzelem a gazdasági szankciók feloldását is jelentené

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja csütörtökön megismételte az EU külügyminiszteri tanácsának hétfői üzenetét, amelyben Brüsszel nyíltan Milosevic leváltására hívta fel a szerb népet. ,,Európa azt szeretné ..., ha a szerb polgárok mielőbb megszabadulnának egyes politikai vezetőktől, akik akadályozzák a szerbeket a demokrácia felé és az Európa felé vezető úton". Az EU megígérte: ha az ellenzék nyeri a választásokat, haladéktalanul feloldják a Jugoszlávia elleni gazdasági szankciókat.

A kérdés: mi történik, ha Milosevics veszít?

A legfőbb kérdés: mi történik, ha Milosevics veszít, de mégsem akarja átadni a hatalmat? Az ellenzéki bizakodik, egyben a saját olvasatában igyekszik tolmácsolni az idén júliusban módosított jugoszláv Alkotmányt, amely úgy fogalmaz: a jelenleg, a parlament által választott elnök mandátumának lejárta előtt - 2001. július - ki kell írni a következő, közvetlen elnökválasztást. Vagyis: Milosevics elvileg addig gyakorolhatja a hatalmát. A miniszterelnök alkotmányértelmezése miatt a választások után hatalmi harc alakulhat ki, hisz az új elnöknek 15 nappal megválasztása után le kell tenni az esküt

Meglehet, e kérdésekre választ csak a második, az október 8-i forduló után kapunk. Ha lesz második forduló, meg persze, ha ez még kérdés lesz.