Vilma
-7 °C
4 °C

Szerbia parlamentet választ

2000.12.23. 10:00
Kapcsolódó cikkek (1)
Szerbiában szombat reggel hétkor megnyíltak a szavazóhelyiségek, s ezzel megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások. A babérokat a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) aratja le, ami cseppet sem meglepő, hiszen minden felmérés szerint bírják a polgárok bizalmát. A futottak még kategóriában felbukkant ugyan a Szerb Radikális Párt, a Szerb Megújhodási Mozgalom, no meg persze a Szerbiai Szocialista Párt (SSP), élén a balkáni túlélővel, Szlobodan Miloseviccsel. A kérdés az, hogy kétharmados, avagy háromnegyedes többséggel kerül-e be a parlamentbe a DOS, amely számára következik az igazán nehéz időszak: a nagy szavak már a múlt ködébe vesznek.
Szerbiában szombat reggel hétkor megnyíltak a szavazóhelyiségek, s ezzel megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások. A babérokat a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) aratja le, ami cseppet sem meglepő, hiszen minden felmérés szerint bírják a polgárok bizalmát.

A DOS a rövid, mintegy tíz napos kampánya során igyekezett minél több embert megmozgatni, bár igyekezete felesleges, a polgárok végleg le akarják váltani Milosevicset és társait. A felmérések szerint a szavazók mindössze 13 százaléka véli úgy, hogy az SSP az egy jó, egy rendes, támogatásra méltó párt. A többség meg úgy, hogy Milosevicsnek is jobb lenne, ha eltűnne a politika színpadáról. A szeptemberi választások nagy vesztese - persze, az SSP-n kívül - a Szerb Megújhodási Mozgalom, amely a ,,voltunk, vagyunk, leszünk" gyengécske kampányszlogennel is érzékelteti, hogy Vuk Draskovicsék örülnek, ha támogatottságuk egyáltalán megüt az öt százalékos parlamenti küszöböt. A Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Párt sem a régi önmaga, a múltban, a szocialista-baloldali szövetséggel való lepaktálása megtette a hatását, támogatottsága alig 7 százalék körül mozog.

Az életszínvonal javulására még sokat kell várni

Zoran Djindjics
Így a szombati szerbiai parlamenti választásokon nem az a tét, hogy vajon a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) győz-e, hanem sokkal inkább az, miként lesz képes arra, hogy megőrizze a szavazók bizalmát. Jugoszlávia nemzetközi reintegrációja - EBESZ, Nemzetközi Valutaalap, stb. - kétségívül fontos az ország jövője szempontjából, de az istenadta egyszerű szavazót sokkal inkább az érdekli, mikor lesz már normális áram- és árúelletás. A jugoszláv kormány, illetve a DOS által korábban emlegetett életszínvonal-javítás sem történhet oly' gyors ütemben, amelyet a polgárok elvárnának. Zoran Djindjics, a DOS-kormányfőjelöltje türelemre inti a szavazókat, de erre szükség is van.

Pénz

A G17 Plusz, közgazdászokból, jogászokból álló szakértői csoport tanulmánya szerint az ország teherbíró-képessége egyszerűen nem viselné el egy népszerűségi indexet ugyan növelő, ám kellő fedezettel nem bíró mesterséges életszínvonal növelést jelentő intézkedések meghozatala. A G17 Plusz mindemellett úgy véli, a külföldi dollármilliárdokra van szüksége az országnak, hogy valamennyire is sikerüljön számára a talpraállás. A segélyek tekintetében meg mintha még a régi idők szele fújna, hangzatos ígéretek, meleg fogadtatások, baráti kézrázások, ám igazán nagy összeg eddig csak nem folyt be még a Jugoszláv Nemzeti Bank számlájára.

Nyugati aggodalmak, balkáni kavarások

A nyugati visszakozást egyes megfigyelők azzal magyarázzák, hogy amíg Brüsszelben és Washingtonban az látják, hogy a volt hatalom emberei közül sokan ott ülnek, ahol Milosevics bukása előtt voltak, addig bizony nem ösztönzik a befektetőket, no meg segélyt sem adnak.

A Nyugat mellett egyre több szerbiai lakos is morgolódik azon, hogy vajh' miért késik még a felelősségrevonás, mire a DOS vezetői csak annyit mondanak, egy átmeneti kormány - ahol a szocik is képviseltetik magukat - nem a legalkalmasabb e lépések meghozatalára. A DOS részéről korábban választási ígéret volt, hogy megnyitják az Állambiztonsági Hivatal dossziéit, vagy azok egyes - jogászokból álló bizottság által megvizsgált hányadát -, de ez a kérdés, főként kényes mivolta miatt, az utóbbi időben már nem kerül túl sokszor napirendre. Belgrádi megfigyelők szerint ugyanis a DOS-on belül is akadnak olyanok, akik megégették magukat, az aktákban pedig bármi lehet.

Az csak valamelyest csökkenthet a népharagon, hogy Goran Szvilanovics jugoszláv külügyminiszter közölte, Milosevicset nem Hágában, hanem hazájában állítják majd bíróság elé, fiát, Markot pedig majd jövőre a Jugoszláv Hadsereg látja vendégül, minimum egy évre.

Ha a Milosevics család már nem is az, ami korábban volt, azért a főt nem szabad leírni. Az SSP első már pártjának novemberi kongresszusán - az ellenzéket szapuló dörgedelmei mellett - felhívta arra a figyelmet, amit egyre többen vesznek észre a DOS-on belül is: az ígéretek jól hangzanak, de nem biztos, hogy be is tudják tartani őket. Milosevics pedig igazán elismert tekintély a választási kampányok idején tett ígéretek be nem tartásának. Most viszont be szeretne tartani, de a DOS-nak. Vagy ha nem most, akkor később.