Árpád
-2 °C
9 °C

A VMSZ nem mond le a Vajdaság autonómiájáról

2000.10.10. 14:33
Kapcsolódó cikkek (1)
A Vajdasági Magyarok Szövetsége szerint egyelőre nem prioritás a kisebbségi kérdés, ennek ellenére a Vajdaság autonómiájának visszaállításáról nem mondanak le. Az önkormányzati és tartományi parlamenti választásokon a VMSZ jól szerepelt, de egyelőre nem kívánnak a kormányba belépni. A reform szele elérte a gazdasági életet, az oktatást, igazságügyet is. December 17-én új képviselőket választanak Szerbia parlamentjében, Kostunicáék ideiglenes szakértői kormány létrehozásáról döntöttek.

Jugoszlávia történelmi napjaiban a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) teljesítette feladatát - nyilatkozta a VMSZ elnöke, Kasza József budapesti sajtótájékoztatóján. A Józsa László alelnökkel közösen megtartott tájékoztatón a vajdasági politikai szervezet képviselői hangsúlyozták: a jelenlegi szövetségi vezetés számára nem elsődleges kérdés a kisebbségi gondok rendezése. A hatalom megszilárdítása, a rendőrség, a katonaság ellenőrzése az elsődleges, de komoly feladat a szerb-albán és szerb-montenegrói kapcsolatok rendezése.

Vajdasági magyar politikai alakulatok
A Vajdasági Magyar Szövetségen kívül létezik a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, Vajdasági Magyar Demokrata Párt, Vajdasági Kereszténydemokrata Mozgalom, Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom.
Kasza József elnök szerint a magyarság egyelőre nem akar kormányzati szerepet vállalni a szövetségi kormányban, de a december 17-ére kiírt szerb parlamenti választások eredményeinek tükrében változtathatnak álláspontjukon. Egyelőre a vajdasági parlamentben betöltött szerepükre összpontosítanak, 17 megválasztott képviselővel itt a VMSZ a harmadik legerősebb párt (a tartományi parlamentben a Szerbiai Demokratikus Ellenzék - SZDE - 117 mandátumot szerzett meg a 120-ból).

A VMSZ a kisebbségi kérdések időleges háttérbe szorulása ellenére sem mond le a vajdasági autonómia visszaállításáról, a tíz évvel ezelőtti állapotot képzelik el a mai viszonyoknak megfelelő formában. Józsa László alelnök szerint a belgrádi politikai pártoknak ,,kemény dió lesz a Vajdaság autonómiájának kérdése", változtatniuk kell hozzáállásukon.

A VMSZ képviselői ismertették: a többi vajdasági magyar politikai alakulatok részéről az a bírálat érte őket, hogy Kostunica elnök nevével fémjelzett új hatalomnak túlságosan behódolnak. A magyar kormányzati körök által támogatott politikai szervezetekhez képest a VMSZ kimagaslóan jól szerepelt a választásokon, a magyar tisztségviselők a jövőben majd rájönnek, ki az igazi partner a térségben.

A szocialisták tovább csaltak

A jugoszláv politikai szerveződés
Jugoszlávia szövetségi köztársaság, két tagja van: Szerbia és Montenegró. Szerbiában két tartomány van: Vajdaság és Koszovó. A szövetségi köztársaságnak kétkamarás parlamentje van: köztársaságok tanácsa (felsőház) és polgárok tanácsa (alsóház). Szerbiában és Montenegróban külön-külön is van parlament, ez egykamarás és köztársasági képviselőház a neve. A tartományoknak is van parlamentje, de mivel Koszovó az ENSZ felügyelete van, csak a vajdasági tartományi, egykamarás parlament működik (itt a VMSZ-nek 17 képviselője van). A tartomány parlamentjének törvényhozói hatalmát tíz évvel ezelőtt a belgrádi, köztársasági szervek megszüntettek. Ezen kívül a szövetségi államfő az Jugoszlávia elnöke, ő a most megválasztott Vojiszlav Kostunica, Szerbiának és Montenegrónak pedig köztársasági államfője van. Kormány is három szinten létezik: szövetségi (jugoszláv), köztársasági (szerbiai, montenegrói) és tartományi (vajdasági).
Az önkormányzati választásokon is jól szerepelt a VMSZ, 10 településen vezető szerephez jutott a helyi vezetésben. Egyedül Topolya hat választókerületében kell október 22-én megismételni a szavazást, miután a szocialista többségű választási bizottság visszaélt hatalmával: érvénytelenítettek szavazatokat úgy, hogy egy második jelölt nevét is bekarikázták, több szavazólapot számláltak össze, mint ahány szavazó voksolt.

Kis szakszervezeti forradalom

A politikai hatalomátvétel után a gazdasági élet, az oktatás és az igazságszolgáltatás is megszabadulni látszik a szocialista vezetőktől. A vállalatokban, intézményekben a szakszervezetek úgynevezett ,,válságtörzseket" alakítanak, amelyek ideiglenesen átveszik a ,,hatalmat". Az elzavart igazgatók helyére általában azokat a tekintélyes elődöket hozzák vissza, akiket a szocialista hatalom félretett 1991-ben.

A szerbiai belügyminiszter után hétfőn lemondott a szerb kormány alelnöke és néhány hónapja egészségügyi minisztere, Dr. Milovan Bojics. Az egyik leggazdagabb jugoszláv cég, a Genex igazgatója, egykori parlamenti házelnök és hírhedt szabadkai kommunista vezető, Radoman Bozsovics dolgozóinak kényszerítő hatására aláírta lemondólevelét és példájának követésére szólította fel minden igazgatóját. Megvált tisztségétől az egyik leghírhedtebb bírója a rezsimnek, Milena Arezsina, a belgrádi gazdasági bíróság elnöke. Bár többen kérték lemondását, megvárta, míg fölöttesei leváltják. Benyújtotta lemondását Branimir Djordjevics, a nisi és Svetolik Avramov, az újvidéki egyetem rektora. Az újvidéki egyetemen az összes dékán is lemondott, kivéve a Testnevelési Fakultás és a szabadkai Közgazdasági Fakultás dékánját.

Szakértői kormány alakul

Jugoszlávia egyetlen régi összetételben működő hatalmi testülete a Szerbiai Köztársasági Parlament hétfői ülésen megkezdte saját maga fölszámolását. Hosszú és kínos egyeztetés után megegyezés született, hogy rendkívüli választásokat írjanak ki december 17-ére. Zoran Djindjic a Beta hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: pártközi megállapodás született egy átmeneti szakértői kormány létrehozásáról. A szakértőket a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék, a Szerb Radikális Párt és a Szerb Megújhodási Mozgalom javasolná.

A pártok arról is döntöttek, hogy létrehoznak egy döntőbíróságot, mely a vitás kérdésekben a kormány döntését segítené elő. A bíróságban három jelenlegi parlamenti képviselő, illetve három, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék képviselője kapna helyet. Amennyiben a vitás kérdésben ők sem tudnának szavazással dönteni, akkor Vojislav Kostunica államfőé a döntő szó.