A megismételt vasárnapi választáson közel 6,5 millió szavazópolgár adhatja le voksát három jelöltre: Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfőre, a Szerbiai Demokrata Párt elnökére, Vojiszlav Seseljre, a Szerb Radikális Párt elnökére és Boriszlav Pelevicsre, a - délszláv háborúk hírhedt szabadcsapatvezére, Arkan által alapított - Szerb Egység Pártjának elnökére.
|
A jelöltek
| |
Boriszlav Pelevics 1956-ban született Belgrádban. Közgazdász. Részt vett a korábbi Jugoszlávia területén zajló háborúban, ahol megsebesült. Élvonalbeli kick box versenyző volt. A Jugoszláv Kick Box Szövetség elnöke, a Jugoszláv Olimpiai Bizottság tagja, a Kick Box Világszövetség elnöke. Szerzője a Kick box - elmélet és gyakorlat című tankönyvnek.
A 2000. évi választásokon a Szerb Egység Pártja 14 mandátumot szerzett a szerb törvényhozásban. Tagja a Koszovó és Metohija Bizottságnak.
Vojiszlav Kostunica
Belgrádban született 1944-ben. A belgrádi egyetem jogi karán diplomázott 1966-ban. Ugyanott nevezik ki tanársegéddé 1970-ben. 1974-től dolgozik a Társadalomtudományi Intézetben, 1981-től a Filozófiai és Társadalomelméleti Intézetben tudományos munkatársként, és egy ideig igazgatóként. Felelős- és főszerkesztőként tagja volt több jogi és filozófiai folyóirat szerkesztőségének. Tagja a szerbiai PEN Klubnak. 1989-ben egyik alapítója a Demokrata Pártnak. Alapításától, 1992-től elnöke a Szerbiai Demokrata Pártnak. A szerbiai Szkupstinában 1990-től 1997-ig képviselő. Megnyerte a 2000. szeptember 24-i elnökválasztást.
Vojszlav Seselj Szarajevóban született 1954-ben. Ebben a városban végezte el az egyetemet. Diplomamunkáját a militarizmus és a fasizmus kapcsolatáról írta. 1989-ben Vid napján (az 1389-es rigómezei csata napja) megkapja a csetnik vajda címet. Szerb Radikális Párt néven egyesíti a Szerb Csetnik Szövetséget és a Nemzeti Radikális Pártot 1991-ben. Az 1997-es szerb elnökválasztáson 1,1 millió szavazatot szerez, második fordulóra kényszerítve ezzel a szocialista párt jelöltjét, Milan Milutinovicsot, a jelenlegi szerb elnököt. Seselje ezt követően koalícióra lép a szocialistákkal és az egyesült baloldallal, ahol Mirko Marjanovics kormányában alelnök. A 2000. évi választásokon pártja 23 mandátumot szerez.
Jelenleg a belgrádi egyetem jogi karán tanár.
|
|
A parlament törölte
A választás első fordulójának érvényességéhez a szavazópolgárok legalább ötven százalékának kell leadnia voksát. A második fordulóban - amennyiben szükség lesz rá - nem lesz alsó határa a részvételi aránynak, mivel a legutóbbi sikertelen választás óta a szerbiai parlament törölte az erre vonatkozó cikkelyt a választójogi törvényből.
Szerbiában - beleértve Koszovót is - a választópolgárok mintegy 8,6 ezer szavazóhelyiségben adhatják le voksukat. A szavazóurnákat 20 órakor zárják. A szavazást az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CESID) elnevezésű szervezet képviselői kísérik figyelemmel.
Meg kell ismételni
Közvélemény-kutatások szerint a választáson Kostunica nagyarányú győzelme várható, amennyiben érvényes lesz a szavazás. A minap végzett felmérések azonban azt jelezték, hogy a részvételi arány ismét elmarad a minimálisan szükséges ötven százaléktól. Ebben az esetben az egész választási eljárást - beleértve a jelöltek állítását és a választási kampányt - meg kell ismételni.
A megválasztott elnöknek Milan Milutinovicsot kell felváltania a köztársasági elnöki székben. Milutinovics a hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottjának, Szlobodan Milosevics néhai szerb és jugoszláv elnöknek az egyik legközelebbi munkatársa volt. A hágai törvényszék Milutinovicsot is vádolja a Koszovóban elkövetett háborús bűncselekményekkel.
Átfogó elemzések, világátalakító kérdések és jövőképek egy kötetben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!