Natália
-3 °C
7 °C

Miniszterelnök lett a halálosztóból

2006.03.04. 13:58
A korábbi választásokon még fiatal kora miatt nem indulhatott, de most, érett fejjel, 29 évesen miniszterelnöknek szavazta meg a csecsen parlament a véreskezű csecsen hadurat, Ramzan Kadirovot.

Miniszterelnök lett szombaton a Moszkva iránt lojális csecsenföldi kormány élén Ramzan Kadirov, miután a csecsen parlament megszavazta kinevezését. Ramzan Kadirov eddig ügyvezetőként töltötte be a miniszterelnöki posztot. Elődje, a 2004 októberében miniszterelnökké kinevezett Szergej Abramov hétfőn mondott le.

Rettegett hadúr

Ramzan Kadirov Putyinnal

Radikális és véreskezű politikus került szombaton Csecsenföld kormányfői posztjára. A Moszkva-barát Ramzan Kadirov új politikát képvisel az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaságban. Nem a 29 éves Kadirov halálosztagainak gyilkosságai, az általuk elkövetett kínzások, a nemi erőszak vagy a rablások tűnnek újdonságnak, hanem az, hogy immár Moszkva is olyan politikusokat támogat a térségben, akiknek nézetei közelítenek az iszlám radikálisokhoz.

Taktikát váltott a Kreml
Úgy tűnik, Moszkvának immár nem számít, hogy bevezetik-e az iszlám törvénykezés, a sarija egyes elemeit a kaukázusi köztársaságban, Csecsenföldön. Az sem izgatja különösebben a Kremlt, hogy a többnejűség is újra szóba került, illetve a Mohamed-karikatúrákat közlő dán újság miatt kitiltották Csecsenföldről a skandinávokat - ezeket a "látszatproblémákat" rábízzák a csecsenekre, a lényeg az, hogy az olajszállítmányok pontosan érkezzenek meg, de legalábbis megérkezzenek.

Alu Alhanov, a Moszkva-barát csecsen elnök Ramzan Kadirovot az elmúlt napokban jelölte az Oroszország kaukázusi részén fekvő köztársaság miniszterelnökének. Alhanov szerint Ramzan igazi politikus, apjához méltó fiú. (Ramzan apja, Ahmad csecsen elnök volt 2004-es meggyilkolásáig.) Ramzan Kadirovot - aki rendkívül fiatal, 29 éves, de ettől még nem kevésbé ambíciózus hadúr - akár már szombaton kormányfővé választhatja a csecsen parlament.

Putyin is visszariad néha Kadirovtól?

Szakértők véleménye ugyanakkor megoszlik abban, mennyire számít Putyin emberének Kadirov. Pontosabban: mióta és meddig lesz Putyin embere a csecsen milíciavezér. A Kreml bizalma ugyanis éppen az utóbbi idők kegyetlenkedései, a kínzásokról érkező hírek, a gyilkosságokról szóló beszámolók után ugyanis kissé megingott Ramzan Kadirovban. Egyes orosz médiumok azt pedzegették, hogy Putyin elnök sem támogatja az ilyen véres módszereket.

Kadirov gyakorlatilag hadúrként igazgatja a kaukázusi bábállamot, 3000 fős milíciája az egyik legrettegettebb félkatonai szervezet, amely a térségben "működik". Egy német emberjogi szervezet tanulmánya szerint a Csecsenföldön elkövetett gyilkosságok, nemi erőszak és rablások 70 százalékát a "kadirovcik", vagyis a Kadirov halálosztagaiba tartozó fegyveresek követik el. Ez még Moszkva számára is kínos lehet később.

Kadirov tagadja a kegyetlenkedéseket

Ramzan Kadirov természetesen cáfolja, hogy köze lenne az erőszakos cseleményekhez, s persze Moszkvában sem hivatalosan feddték meg a csecsen hadurat, akit sokan Putyin emberének tartanak a Kaukázusban.

Egy tisztázatlan baleset
Ramzan Kadirov ügyvezető jelleggel, miniszterelnök-helyettesént már hosszú hónapok óta helyettesíti a sérült, illetve sebesült kormányfőt, a moszkvai születésű Szergej Abramovot. Abramov pár napja végleg benyújtotta lemondását, ami nem is meglepő, miután még tavaly novemberben, a csecsen választások előtt néhány nappal súlyos autóbalesetet szenvedett. A baleset körülményei ma sem tisztázottak, egyes megfigyelők nem zárják ki azt sem, hogy Abramovot meg akarták gyilkolni, de hivatalosan ezt a verziót mindig cáfolták.

Ramzan azonban kétségkívül fontos politikus, és a Kremlnek nem sok választása volt, amikor új kormányfőt keresett Csecsenföldre, bevált támogatottja, Alu Alhanov mellé. De facto ugyanis már az elmúlt hónapokban is Kadirov volt a köztársaság erős embere, úgy tárgyalt a dán segélyszervezetekkel vagy az EU-diplomatáival, mintha teljhatalmú ura lenne a térségnek.

Nemrégiben például az összes dán állampolgárt kiutasították Csecsenföldről. A területet így még a dán segélyszervezeteknek is kellett hagynia. Ez az intézkedés Ramzan Kadirov nevéhez fűződik. Később ugyanő volt az, aki az EU-illetékeseivel folytatott tárgyalásokon pár napja visszaengedte a dánokat a kaukázusi köztársaságba. Mindezt a Mohamedet ábrázoló karikatúrák közlése miatt tette. Korábban is önálló politikát folytatott Kadirov: részben például teret engedett a sarija, vagyis a szigorú iszlám törvénykezés szabályainak.

Ahmad Kadirov, a meggyilkolt elnök
Ramzan apja, Ahmad Kadirov még a csecsenek kazahsztáni száműzetése idején született, hazatérése után a csecsenföldi iszlám egyetem rektora volt. 1994-ben, az első csecsen háború idején az oroszellenes felkeléshez csatlakozott, főmuftiként szent háborút hirdetett a megszállók ellen (ez már 1995-ben történt). Később a radikális vahabiták térnyerése miatt elhatárolódott a szeparatista Aszlan Maszhadovtól, akivel 1999-ben szakított és a második csecsen háborúban már nem is vett részt - írja az MTI. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000-ben Ahmad Kadirovot nevezte ki a Kreml-barát csecsen adminisztráció vezetőjévé, aki 2003 októberében megnyerte a csecsenföldi elnökválasztást. Hivatalát nem sokáig tölthette be, 2004. május 9-én merénylet áldozata lett.

Ez sem véletlen, hiszen Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov mufti is volt korábban Csecsenföldön. Az iszlám hitű csecseneknél a mufti egyfajta jogtudós, aki értelmezi a muzulmán hívőket érintő vallási szabályokat. Ramzan apja azonban ennél jelentősebb pozíciót is betöltött: 2000-től 2004-ig a Kreml által kinevezett vezetője (előbb kvázi-miniszterelnöke, aztán választott elnöke, 2003-tól) volt Csecsenföldnek. Ahmad Kadirov azonban két éve merénylet áldozata lett, vele együtt halt meg Csecsenföld több politikai és katonai vezetője.

Csecsenföld irányítói: egy különleges triumvirátus

Ahmad fiai közül kettőt nem sokkal apjuk halála után öltek meg, Ramzan azonban életben maradt, és minden korábbinál elszántabban vetette magát a csecsen hadurak küzdelmébe.

Kadirov Mike Tysonnal egy csecsen
motoros bemutatón

Az orosz oldalon álló csecsenek között ő a legbefolyásosabb, legnagyobb hatalmú és a legvéreskezűbb is - talán. Ezen az oldalon áll még két milíciavezér, Szajed-Magomed Kakijev és Szulim Jamadajev is.

Kakijev a nem túl barátságosan hangzó nyugati különleges zászlóalj parancsnoka, és Moszkva-barát hadvezérként Groznijt tartotta/tartja a kezében, és így Kadirov egyik ellenlábasa is lehetne, ha nem harcolnának az iszlámista, önálló Csecsenföldet követelő lázadókkal szemben.

A 36 éves Kakijev mögött egyes értesülések szerint Huszein Dzsabrailov, egy csecsen milliomos áll, aki állítólag a csecsen elnökségre is pályázik, de ez a poszt - egyelőre - be van töltve.

A harmadik Moszkva-barát hadúr

Kadirov és Kakijev mellett a harmadik Moszkva-párti hadúr Jamadejev, korábban rebellis volt maga is, 1999-ben azonban pálfordulást hajtott végre, és az oroszok mellé állt.

Kadirovék pálfordulása
A Kadirov család Jamadajev hadúrral együtt 1999-ben cserélt tábort. Ahmad Kadirov még 1995-ben hirdetett dzsihádot, azaz szent háborút Oroszország ellen. 1999-ben viszont már a Kadirovok is Putyinban látták meg felemelkedésük lehetőségét, Ramzan ekkor állt át. Ez volt az az év, amikor megkezdődött a második csecsen háború, Vlagyimir Putyin akkor még orosz miniszterelnökként, Jelcin elnök legközelebbi munkatársaként irányította az orosz beavatkozást. 2000-ben pedig Ahmad már orosz-barát csecsen adminisztráció vezetője volt, 2003-tól pedig elnökként tevékenykedett.

Jamadajev a Keleti Különleges Zászlóalj első embere, és Gudermeszt tartja a kezében. Jamadajevet sem kell félteni persze: erőszakosságáról ő is hírhedt, akárcsak a csecsen vezérek szinte mindegyike.

Persze Csecsenföldön nem a három Moszkva-barát milícia határozzta meg a katonai helyzetet: egyfelől az orosz hadsereg harcol, a másik oldalon pedig a független, iszlám államot követelő lázadók állnak, mindenféle külföldi támogatással a hátuk mögött.

Moszkva ennek kapcsán a legkülönbözőbb erőket szokta meggyanúsítani. Az orosz politikusok sokszor vádolják az al-Kaidát is azzal, hogy támogatja a csecsen szeparatista mozgalmat.

Grúziával is részben a csecsen konfliktus miatt romlott meg a Kreml viszonya. Oroszország ugyanis szinte minden oldalról körülöleli Csecsenföldet, egy kisebb déli határszakaszt kivéve, amely a Kaukázus magaslatai miatt is kedvező búvóhelyet nyújtanak a rebelliseknek. Ez az átjáró éppen Grúzia felé áll nyitva.

Ramzan Kadirov

Ramzan Ahmadovics Kadirov 1976. október 5-én született. Ramzan nagyon fiatal kora dacára részt vett az első csecsen háborúban, később bokszolóként jeleskedett - írja róla az MTI. Apjának meggyilkolása után a miniszterelnök első helyettesévé nevezték ki, ezzel az észak-kaukázusi köztársaság második embere lett, de a biztonsági erők főnökeként gyakorlatilag ő irányította Csecsenföldet.

A 2004 augusztusi elnökválasztáson azonban nem indulhatott, mert nem töltötte be az alkotmányban előírt harminc évet, a voksolást Alu Alhanov addigi belügyminiszter nyerte meg. 2005 novembere óta, amikor Szergej Abramov kormányfő súlyos balesetet szenvedett, Ramzan Kadirov ügyvezető kormányfőként ténykedett, s amikor Abramov február 27-én lemondott, utódául őt jelölte Alu Alhanov elnök. Ramzan Kadirov ügyvezető kormányfői ténykedése során bevezette az iszlám törvénykezés, a saría egyes elemeit: betiltotta a szerencsejátékokat, az alkoholt, felvetette a többnejűség engedélyezését.