Megvalósulhat Karadzsics álma

Paddy Ashdown, aki az ENSZ képviseletében 2002 és 2006 között főmegbízottként irányította Bosznia-Hercegovinát, a The Observer című brit újságnak adott, vasárnap megjelent nyilatkozatában rámutatott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozta párhuzamos intézményeit, és a kiváláson ügyködik.

Ashdown szerint bár Radovan Karadzsics volt boszniai szerb vezető hamarosan a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül, "de Bosznia felosztása, amelyről (Karadzsics) álmodozott, most valószínűbb, mint bármikor azóta, hogy menekülni kényszerült".

Az 1995-ös daytoni békemegállapodás alapozta meg Bosznia-Hercegovina mostani államalakulatát, amely két entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosnyák-Horvát Föderációból áll. Ashdown szerint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő agresszívan megy szembe a reformok évtizedével, és a daytoni megállapodásban garantált autonómiát arra használja fel, hogy aláássa magának a megállapodásnak a lényegét.

A brit politikus úgy véli, hogy az Európai Uniónak a nyomásgyakorlás eszközeként kellene használnia Bosznia EU-tagsági törekvését, olyan reformok végrehajtására kellene ösztönöznie, amelyek megerősítenék a szarajevói központi kormányt.

"Brüsszelnek ellen kell állnia a boszniai állam aláaknázását célzó kísérleteknek, ragaszkodnia kell azokhoz az alkotmányos reformokhoz, amelyek segítségével Bosznia működőképesebbé válhat, és felveheti a küzdelmet a korrupció ellen" - mutatott rá a politikus, aki szerint Brüsszelnek tudatosítania kell a szomszédos Szerbiában: európai integrációs törekvéseiben a siker egyik kulcseleme, hogy támogassa a boszniai államot, és ne segítse a szakadár erőket.

Szerb bulvár: Karadzsicsot a hangja árulta el

Állítólag Radovan Karadzsics hangja vezette nyomra a szerb titkosszolgálatot (BIA), értesült a Blic Nedelje szerbiai újság. A cikk szerint egy ismeretlen betelefonált a BIA egyik irodájába, és jelentette, hogy "egy fehér szakállú természetgyógyász hangja kísértetiesen hasonlít Radovan Karadzsicséhoz, jó lenne ellenőrizni".

Az ellenőrzésre azonban nem mindjárt került sor, hiszen több más bejelentésnek is utána kellett járni. A feladatra végül kijelölt ügynök azonban megerősítette: valóban Karadzsicsról van szó.

Mindez hat héttel azelőtt történt, mielőtt a vádlottat lefogták volna. Akkor a BIA vezetője még a nacionalista Rade Bulatovics volt, akit azóta menesztettek. Biztosan értesítette róla Vojiszlav Kostunicát - akinek egyébként a leghűségesebb embere -, hivatali kötelességből is, állítja a "Napi Blikk".

Mivel a nyomravezető ismeretlen, így megvan a válasz arra is, hogy ki kapja az ötmillió dolláros vérdíjat. Minden jel szerint senki. Ám nagyon érdekes lenne tudni, hogy milyen körökből érkezett a bejelentés, amely azonosította a körözöttet. A politikai napilapokban megjelent - időnként már a bulvársajtót idéző - történetek, nem zárják ki azt, hogy Karadzsicsot akkor fogták el, amikor Belgrádnak leginkább szüksége volt ennek politikai előnyeire.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!