Árpád
-2 °C
9 °C

Ügynökök a világvégelistán

2005.03.28. 14:09
Kapcsolódó cikkek (1)
Kárpátalján pontosan tudják, hogy kik azok a volt ungvári egyetemisták, akik a mai napig a KGB-nek köszönhetik karrierjüket, Szlovákiában kilencvenezer érintett nevét hozták nyilvánosságra, Meciar hallgatásba burkolózott, Romániában huszonkét embert, négy kormányrendeletet és sok-sok helyet kértek az államelnöktől a Securitate-ügynökök leleplezésére, Szerbia elmúlt tizenöt évében a jelen mindig izgalmasabb volt a múltfeltárásnál.
A környező országok közül Szlovákia mindenkit megelőzött 2002-ben azzal, hogy törvényt hoztak a Nemzeti Emlékezet Hivatalának felállításáról. Romániában az új államelnök úgy tűnik, hogy fontosnak tekinti a Securitate ügyeinek feltárását, míg Szerbiában és Ukrajnában az ügynökügy nincs a legfontosabb témák között.

Meciar is érintett volt?

"Az előző rendszerben azt hittem, hogy fél lábbal a börtönben vagyok, erre most kiderült, hogy előbb megfigyelt, majd ügynökjelölt, végül a jelölti besorolásra alkalmatlan személy voltam" - nyilatkozta az Indexnek A. Nagy László. A szlovákiai magyar politikus 1978-ban egyik alapító tagja volt az illegális Csehszlovákiai Magyar Nemzeti Jogvédő Bizottságnak, most viszont a szlovák parlament emberi jogi és kisebbségügyi bizottságának elnökeként a Nemzeti Emlékezet Hivatalát is felügyeli.

Az intézmény egy 2002-ben megszavazott törvénynek köszönheti létét, feladata a szlovák fasiszta állam és a szocialista Csehszlovákia titkosrendőrségéről fellelhető adatok összegyűjtése és nyilvánosságra hozatala. Az elmúlt hónapokban hármas bontásban (Közép-, Kelet- és Nyugat-Szlovákia) kilencvenezer név látott napvilágot.

A végnapjait élő Csehszlovákiában 1991-ben született arról törvény, hogy a hatalommal együttműködő ügynököket ne választhassák meg közjogi méltóságnak, vagy ne vehessenek részt például az állami média irányításában. Szlovákiában a törvény alkalmazását 1992-től szüneteltették. Rossz nyelvek szerint azért, mert Vladimír Meciar, aki éppen akkor kezdte el hatéves kormányfőségét, maga is érintett volt. Feltételezések szerint 1990-ben, még belügyminiszterként, hozzájutott a titkosszolgálatok névsorához, és a nagy vastag füzetekből kitépette azokat a lapokat, ahol az ő neve is szerepelt. A Nemzeti Emlékezet Hivatalának listáján most felbukkant Meciar neve is, aki hallgatásba burkolózott.

Lezárulhat egy korszak

A szlovák közvélemény élénk érdeklődését a törvény megszületése előtt is különféle listákkal igyekeztek kielégíteni. Nem sokkal a bársonyos forradalom után egy lap kétszázezer csehországi és szlovákiai érintett nevét hozta nyilvánosságra. A lista összeállítójáról a mai napig nem lehet tudni semmit, de az értesülései nem lehettek rosszak, mert A. Nagy László szerint "nagy a hasonlóság" a mostani névsorral. Egy évvel a törvény megszületése előtt egy még teljesebb, a korábbinál pontosabb, teljesebb lista került nyilvánosságra, ezzel is nyomást gyakorolva a politikusokra, akik 2002-ben végre megszavazták a törvényt.

"Felbolydult Szlovákia, újra érdeklődnek az emberek a múlt iránt, és végre lezárulhat egy korszak" - mondta A. Nagy László. A listán ügynökként szereplők egy része védekezik, aminek egyik módja az aktájuk nyilvánosságra hozatala vagy a tartótisztként megnevezett személy beperlése.

Nastase szerint ártalmas

"Nem tudom, hogy Szlovákiában hogyan csinálták - mondta az Indexnek Csendes László, a román átvilágítási bizottság tagja. - Egy Arad melletti konferencián találkoztunk a pozsonyi szakemberekkel, egy kis laptop volt náluk, de nem sok minden volt rajta." Romániában még messze vannak attól, amit Szlovákia már elért, bár végre van politikai akarat a múlt feltárására.

1999-ben, Adrian Nastase miniszterelnöksége idején elfogadtak ugyan egy törvényt az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és az átvilágítási bizottság felállításáról, de a hatalom a munkát inkább akadályozta, Nastase például ártalmasnak nevezte a Securitate-tagok névsorának publikálását.

Az akarat már megvan

"A jelenlegi parlament sokkal tisztább, mint az előzőek - vélekedett Csendes. - Például a mostani választás előtt fordult először elő, hogy szinte valamennyi párt léptetett vissza képviselőjelöltet az átvilágítási bizottság kérésére." (2000-ben ezt még csak az Romániai Magyar Demokrata Szövetség tette meg.)

Igaz, Csendesék is csak a múlt egy szeletét ismerik - a román hírszerző szolgálat tizenkétezer folyóméteres anyagából ezerhétszáz folyómétert kaptak meg az öt év alatt. A katonai és a külügyi hírszerzéstől vagy a börtönökben beszervezettek aktáit őrző igazságügyi minisztériumtól még egyetlen folyómétert sem kaptak. Pedig januárban a frissen megválasztott Traian Basescu első államfői televíziós interjújában megígérte, hogy az aktákat hozzáférhetővé teszik.

Kiszerkesztik az ügynököket

"Infrastruktúra természetesen nincs, de éppen az asztalomon van egy kívánságlista, amit az államfőnek írtunk" - mondta Csendes László. Eszerint huszonkét ember, négy kormányrendelet és sok-sok hely kell a bizottság zavartalan működöséhez.

Romániában már most össze lehet állítani az előző rendszer állambiztonságával együttműködő közéleti szereplőkről egy százas listát. Ezeknek az embereknek a nevei megjelentek a román kormány hivatalos közlönyében, miután fennakadtak az átvilágításon.

A múlt megismerésére Romániában is van igény. Az átvilágítási bizottság ügyfélszolgálatán több ezren jelentkeztek már, hogy kikérjék a róluk készített dossziét. És időről időre megjelennek nem hivatalos, úgynevezett világvégelisták, de hitelességükért a szakemberek nem teszik tűzbe a kezüket.

Hosszú-hosszú vallomás

Szerbia elmúlt tizenöt évében a jelen mindig izgalmasabb volt a múltnál. Hiába született egy törvény még a milosevicsi időkben arról, hogy a polgárok megnézhetik a rájuk vonatkozó állambiztonsági anyagokat, a múltfeltárás érdeklődés hiányában gyakorlatilag elmaradt. "A régi Jugoszláviában nem kellett olyan sok embert beszervezni, mint más szocialista országokban, magam sem emlékszem ügynöktörténetekre a fiatalkoromból" - mondta Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, aki ennek magyarázatául hozzáfűzi: Jugoszlávia gyakorlatilag önerejéből szabadította fel magát a második világháborúban, a kommunizmust nem kívülről erőszakolták az országra, míg Tito, az állam vezetője népszerű politikus volt.

"Írattak velem egy hosszú-hosszú vallomást a bácskai magyarságról. Megírtam, hogy egyenjogú szabad fejlődési lehetőség kell. Hivatkoztam Marxra, Leninre. Könyvhiányt, káderhiányt emlegettem. És összevissza mindent. Alá akartam írni, de nem lehetett. Bato néven írtam alá, ők meg kiadták a kiutazási vízumot" - vallotta meg 1971-es naplójában Sáfrány Imre vajdasági festőművész azt, hogy milyen titkosrendőrségi kaland előzte meg párizsi útját. A szöveg arra utal, hogy a hálózat módszerei azért a régi Jugoszláviában sem sokat különböztek a magyarországitól vagy a szlovákiaitól.

Hamis a lista

A múlt feltárására nincs tömeges igény Szerbiában. A közelmúltban szerb emigránsok kérték a hatóságokat, hogy nevezzék meg azokat az állambiztonságiakat, akik az 1990 előtti évtizedekben emigránsok meggyilkolására adtak parancsot, és akik végrehajtották a merényleteket. Belgrád a kérésnek egyelőre nem tett eleget. Nem véletlen, hiszen Szerbia egyelőre a jogállami alapok lefektetésével van elfoglalva.

Titkos listák azért a régi jugoszláv titkosszolgálat ügynökeiről is keringenek, de ezek hitelessége kétséges. Legutóbb egy szlovén jobboldali pártokhoz kötődő szlovén-ausztrál üzletember tett közzé egy listát a hatvanas évek közepén feloszlatott UDBA (állambiztonsági szolgálat) állítólagos ügynökeinek nevével. A listán Janez Drnovsek neve is szerepelt, de úgy tudni, hogy a baloldali szlovén államfő nevét utólag hamisították a dokumentumra.

A rendszer részének tekintik

"Juscsenko hatalomra kerülése után Ukrajnában is téma lett az ügynökkérdés, de nincs az öt legfontosabb téma között" - mondta az Indexnek Kovács Miklós, aki szerint nincs realitása egy ukrajnai ügynöktörvénynek. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint Magyarországon is izgalmasabb lenne azt megtudni, hogy ki dolgozott vagy dolgozik a mai napig a KGB-nek vagy annak valamelyik utódszervezetének. Ukrajna különleges helyzetben van, hiszen 1991 előtt a Szovjetunió része volt, az egykori ügynökök aktáit jóllehet, hogy Moszkvában kellene keresni, ez pedig ellentétes Oroszország érdekeivel.

Kárpátalján fehér asztal melletti beszélgetéseken különben az állandó témák közé tartozik, hogy kit szerveztek be a régi rendszerben. Kovács szerint a legtöbb besúgót az ungvári állami egyetem egykori diákjai körében kell keresni, akik közül jó néhányan éppen most lépnek abba a korba, hogy - akár régi kapcsolataik felhasználásával - felelős pozícióba kerülhetnek. Leleplezések nincsenek, az igazságtalanságokat senki sem firtatja, a helyiek mindezt a rendszer részének tekintik.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.