Módosíthatják Karadzsics 13 éves vádiratát

2008.07.24. 11:22
Először 1995-ben emeltek vádat a volt boszniai szerb elnök ellen, a hágai nemzetközi ügyészség most megvizsgálja, hogy a legutóbbi módosítás óta eltelt nyolc évben gyűltek-e össze olyan bizonyítékok, amik alapján ismét módosítani kellene a vádat.

A hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) ügyészsége vizsgálja azt, hogy módosítani kell-e a hétfőn Belgrádban letartóztatott legkeresettebb szökevény, Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök vádiratát.

Olga Kavran ügyészségi szóvivő a belgrádi B92 tévé- és rádióállomásnak adott nyilatkozatában - amely olvasható a B92 internetes honlapján is - elmondta, hogy Karadzsics vádirata 11 pontból áll. Emlékeztetett arra, hogy először 1995 júliusában emeltek vádat a politikus ellen, és ugyanabban az évben novemberben kiterjesztették a bűnlajstromot népirtás vádjával. Carla Del Ponte volt hágai főügyész utoljára nyolc évvel ezelőtt módosította Karadzsics vádiratát, amely alapján most ítélkezni kéne a srebrenicai népirtás levezénylésével vádolt politikus felett.

"Az ügyészség csapata tanulmányozza és áttekinti az utoljára nyolc éve módosított vádiratot, hogy lássa, kell-e esetleg módosítani vagy össze kell-e hangolni a vádiratot az azóta honosodott bírói gyakorlattal, illetve azokkal az új bizonyítékokkal, amelyeket azóta gyűjthettek össze" - mondta Olga Kavran, aki szerint amennyiben úgy értékelik, hogy a vádirat módosításra szorul, akkor az újra a bírák elé kerül megerősítésre.

Mladics dobta volna fel Karadzsicsot?

Egy másik hágai vádlottól, Ratko Mladicstól származó értesülés alapján találták meg és tartóztatták le a háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt, írta csütörtökön a telegraph.co.uk.

Ratko Mladics, az egykori boszniai szerb hadseregparancsnok - akit Karadzsicshoz hasonlóan a srebrenicai népirtás főfelelősének tartják - azért szolgáltatott információt valamikori politikai vezetőjéről, hogy elodázza saját elfogását és hogy elkerülje kiadatását a hágai Nemzetközi törvényszéknek - értesült a telegraph.co.uk egy meg nem nevezett, a német szövetségi hírszerzéshez (BND) közel álló forrásból.

A lap szerint Mladicsnak eltökélt szándéka, hogy ha egyszer elfogják, ne az ENSZ-törvényszék ítélkezzen felette, hanem Belgrádban állítsák bíróság elé. "Mladics némi információt adott Karadzicról, valószínűleg több hónappal ezelőtt, hogy mentse magát" - idézte az újság a forrást.

A lap szerint a szerb rendőrség több nyugati titkosszolgálattal - az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), valamint a brit, a német, és a francia titkosszolgálattal - együttműködésben fogta el Karadzsicsot. A cikk hozzáteszi azt is: a jelek szerint Karadzsics elárulásával Mladics az ellenkező hatást érte el, mert most még nagyobb nyomás nehezedik Belgrádra, hogy őt is letartóztassák.

Rice Ratko Mladics letartóztatásában reménykedik

Az amerikai külügyminiszter méltatta csütörtökön a szerb hatóságokat, amiért letartóztatták Radovan Karadzsicsot, Condolezza Rice abban reménykedik, hogy ezután kézre kerül a népirtással vádolt volt boszniai szerb elnök bűntársa, Ratko Mladics egykori hadseregparancsnok is.

Az ázsiai látogatására tartó washingtoni politikus közölte újságírókkal, hogy a srebrenicai népirtás egyik főfelelősének letartóztatása óriási lépés volt Szerbia számára európai identitásának megtalálásában. Szerinte a Balkán megpróbál kievickélni múltjának "rendkívül sötét" szakaszából, a balkáni konfliktus egyik legkeresettebb gyanúsítottjának letartóztatása pedig egy lépés volt a gyötrelem befejezése felé.

"A szerbek egy lépést tesznek, hogy lezárják múltjuk egyik szörnyű fejezetét, és csak remélem, hogy Mladic lesz a következő (letartóztatott)" - mondta Rice. Az amerikai külügyminiszter szerint Karadzsics elfogása a szerbiai kormány "hatalmas akaratáról" tanúskodik, és a politikus azt reméli, hogy Belgrád törekvései felgyorsítják Szerbia közeledését az NATO-hoz és az Európai Unióhoz.

Karadzsicsot és Mladics bűnlajstromában egyaránt első helyen szerepel az 1995-ös srebrenicai tömegmészárlás, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék több ítéletében is népirtásnak minősített. A második világháború óta legnagyobb európai vérengzésnek közel nyolcezer boszniai muzulmán áldozata volt.