Nem adja át Lengyelországnak a katyini vérengzésről szóló titkos aktákat a moszkvai katonai ügyészség. A náci és sztálinista bűnöket kutató lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) azután kérte ki az iratokat, hogy az orosz vizsgálatok újfent nem állapították meg a szovjetek felelősségét a huszonkétezer lengyel katonatiszt, arisztokrata és polgár 1940-es lemészárlásában.
A lengyelek az ország 1939-es feldarabolása után, a német aggresszió nyomán orosz kézre került területeken estek fogságba. A történészek szerint a huszonkétezer foglyot a sztálinista titkosszolgálat, az NKVD emberei végezték ki a Katyin melletti erdőben. A mészárlás nyomait az Oroszország lerohanására induló német hadsereg fedezte fel.
Éppen ezért a szovjetek mindig is tagadták, hogy közük lenne a mészárláshoz, a kezdetben a németek számlájára írták a lengyelek kivégzését. A Szovjetunió bukásáig a téma tabunak számított a keleti blokkban.
A Szovjetunió szétesése után sem változott nagyot a moszkvai álláspont, a katyini mészárlást csak tessék-lássék alapon vizsgálták ki. Az IPN kezdeményezésére a lengyel ügyészség tavaly kezdeményezte az orosz levéltári dokumentumok kikérését, a száz kötetnyi dokumentum közül azonban harminchárom, ügydöntő fontosságú kötetet az orosz katonai ügyészség újra titkosnak nyilvánított.