Judit
-2 °C
8 °C

NATO-csúcs: A kelet-európaiakat meghívták, Irakot felszólították

2002.11.21. 15:16
A NATO prágai csúcsértekezletén közös közleményben hívtak meg a hét kelet-európai államot. A papírformának megfelelően Észtország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Szlovénia, Románia és Bulgária kapta kézhez a meghívót. Irak is átvehet egy Prágában címzett dokumentumot. Lesz NATO-erő, és megreformálják a parancsnokságot is.
A NATO országok állam- és kormányfőinek prágai csúcsértekezletén elfogadták a közös közleményt, amely kiemeli a szövetség meghívását hét kelet-európai országnak.

Támogatás az Afganisztánban harcolóknak

Bush nem kért magyar harcosokat
Az Egyesült Államok elnöke más országok mellett Magyarországhoz is levélben fordult Irak ügyében, de harcoló csapatot egy esetleges későbbi bevetésre nem kért - jelentette be prágai sajtóértekezletén Medgyessy Péter miniszterelnök. A NATO-tagországok állam- és kormányfői találkozójának első napja után nyilatkozva hozzátette, a levélben az iraki probléma megoldásával kapcsolatos kérések és igények fogalmazódnak meg, de nincs új információ ahhoz képest, amiről közelmúltbeli washingtoni látogatásán tárgyalt George Bushsal. Megerősítette, hogy Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke vasárnap estére négypárti egyeztetést hívott össze, amelyen a levél tartalmáról és a magyar álláspontról válthatnak szót.
A dokumentum tartalmazza a 19 szövetséges további határozatait: egy új NATO Reagáló Erő (NRF) létrehozását, a szövetséges haderők parancsnoki rendszerének átalakítását, a több évre szóló haditechnikai fejlesztési programot Prágai Képességfejlesztő Kötelezettségvállalás néven, a terrorizmus elleni küzdelem új katonai koncepcióját. A tagországok azt is elhatározták, hogy a szövetség logisztikai támogatást nyújt az Afganisztánban harcoló nemzetközi biztonsági erőknek.

A NATO-csúcs résztvevői megerősítették, hogy a szövetség kapuja továbbra is nyitva marad, elismeréssel méltatták Albánia és Macedónia haladását a tagságra felkészítő programban, valamint Horvátország felkészülését is.

Közös felszólítás Irakhoz

A NATO-tagállamok vezetői csütörtökön közösen felszólították Irakot, hogy teljes mértékben és haladéktalanul teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának rá vonatkozó legutóbbi és korábbi határozatait. Prágai találkozójuk után közzétett, erélyes hangú nyilatkozatukban a NATO-országok egységesen szerepvállalásukról és támogatásukról biztosították a legutóbbi BT-határozat betartására irányuló ENSZ-erőfeszítéseket.

Az állam- és kormányfők emlékeztettek arra, hogy a BT súlyos következményekre figyelmeztette Irakot arra az esetre, ha továbbra is megszegi kötelezettségeit. Elítélték, hogy Bagdad korábban nem tett eleget minden előírásnak, amelyet szükséges lépésként, annak érdekében róttak ki, hogy helyreállítsák a nemzetközi békét és biztonságot. Arra is nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy 1441. számú határozatában a BT utolsó lehetőséget kínált Iraknak leszerelési kötelezettségeinek teljesítéséhez.

A közös nyilatkozatban a 19 ország vezetői mély aggodalmukat fejezték ki a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek fejlesztése miatt.

19 pontos határozat

Lord Robertson NATO főtitkár csütörtöki sajtóértekezletén elégedetten hangoztatta, hogy a 19 szövetséges ország nemcsak konkrét egyedi és társas kötelezettségeket vállalt fontos haditechnikai fejlesztésekre a prágai Képességfejlesztő Kötelezettségvállalás keretében, hanem kilenc ország, köztük Magyarország, ígéretet tett katonai kiadásai ennek megfelelő emelésére is. Robertson szerint ezzel megfordult az utóbbi évek tendenciája, a szövetségesek fel akarnak nőni az új század új biztonsági kihívásaihoz, elsősorban a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek terjedésének "veszedelmes koktéljához", s el is határozták a megfelelő lépéseket.

A közlemény nyolc oldalon, 19 pontban sorolja fel a csúcs határozatait. Az első helyen kiemelt bővítésről megállapítja, hogy az hozzájárul Európa békében, szabadon, közös értékek alapján való újraegyesítéséhez és a NATO továbbra is nyitva marad a csatlakozni vágyó európai demokráciák előtt.

Saját NATO-hadsereg

A szövetség a feladatait az új biztonsági helyzetben csak úgy tudja teljesíteni, ha haderői képessé válnak gyorsan felvonulni bárhol, ahol szükség mutatkozik rá és nagy távolságban is huzamos ideig hadat viselni, ha kell tömegpusztító fegyverek támadásának is ellenállva. A hatékonyság érdekében az állam- és kormányfők elhatározták egy NATO Reagáló Erő (NRF) létrehozását, amelynek 2004 októberre már bevethetőnek, 2006 októberre pedig teljesen működőképesnek kell lennie. Ez az új erő és az Európai Unió tervezett gyorsan bevethető válságkezelő hadereje egymást kiegészítő szerepet fog játszani. A korszerű hadviseléshez a tagállamok "szilárd, konkrét kötelezettségeket vállaltak" katonai képességeik fejlesztésére nyolc meghatározott területen.

A szövetség elhatározta a parancsnokság reformját is: a hadműveletek stratégiai parancsnoksága a belgiumi Monsban marad, az atlanti parancsnokság megszűnik, az átalakítás új stratégiai parancsnoksága az Egyesült Államokban lesz. A NATO új katonai koncepciót fogadott el a terrorizmus elleni világméretű.