Vilma
-7 °C
4 °C

Tilos a kínvallatás, kivéve a CIA-nak

2005.10.26. 15:30
Dick Cheney amerikai alelnök szerint a jövőben a CIA-nak bizonyos esetekben engedélyezhetnék a kínvallatás alkalmazását. A politikus érvelése szerint ez a lehetőség a terrorizmus elleni harcot és az USA biztonságát szolgálná.

Dick Cheney amerikai alelnök alapvetően egy kínvallatás-ellenes törvényt terjesztett be, amely már a szenátus elé is került. A törvényjavaslat általánosan tiltaná az amerikai őrizet alatt álló rabokkal szemben a megalázó, kegyetlen és embertelen bánásmódot. Cheney azonban a törvényben a titkosszolgálatot, a CIA-t kivenné az általános tiltás hatálya alól.

Biztonsági érdek

Az alelnök érvelése szerint az amerikai titkosszolgálatnak szüksége van erre a különleges felhatalmazásra, ez ugyanis a terroristaellenes harcot és az Egyesült Államok biztonságának érdekét szolgálja.

A szenátus október 5-én 90:5 arányban elfogadta azt a republikánus módosító javaslatot, amely hivatalosan megtiltja az amerikai katonák számára a fogvatartottak kínzását.

A Washington Post információi szerint Cheney állítólag a szöveg megváltoztatását javasolta a módosító indítványt beterjesztő John McCain szenátornak. Ennek az lett volna a lényege, hogy a kínzás tilalma nem érvényes az USA-n kívül zajló terroristaellenes akciók során.

Sokkoló javaslat

Az alelnök szerint ez csak olyan esetekben lenne érvényes, amelyek összhangban állnak az alkotmánnyal, a hatályos törvényekkel és az USA által elfogadott nemzetközi megállapodásokkal.

Cheney javaslatáról felháborodottan nyilatkoztak amerikai politikusok. „Egy ilyen kivétel törvénybe iktatása valójában minden kormányzati hivatal számára lehetővé tenné a kínzás alkalmazását”- fogalmazott a republikánus McCain szenátor. Demokrata kollégája, Edward Kennedy egyenesen sokkolónak nevezte a javaslatot.

Bush szóvivője az ügyben óvatosabban fogalmazott. Mint mondta: „politikánk lényege, hogy a törvényekhez és szerződéses kötelezettségeinkhez tartjuk magunkat. Az elnök egyértelművé tette, hogy nem tűri a kínzást és soha nem hatalmazna fel senkit annak alkalmazására.”

A Daschner-ügy

Németországban három évvel ezelőtt éles társadalmi vitát váltott ki, lehet-e kényszerítő eszközöket alkalmazni akkor, ha emberélet megmentése a cél vagy egy terroristából kell kihúzni, hol rejtette el a tömegek életét kioltó robbanószerkezetet. Jogvédők arra az álláspontra jutottak, hogy bármilyen nemes cél érdekében sem fogadható el, hogy az állam hivatalosan kínzást alkalmazzon vagy azzal fenyegessen.

Frakfurtban 2002-ben elrabolták Jakob von Metzlert, egy bankár tizenegy éves fiát. A váltságdíj kifizetésekor a rendőrségnek sikerült elkapnia az emberrablót, ő azonban nem volt hajlandó elárulni, hol rejtette el a gyermeket. Miután tartani lehetett attól, hogy a magára hagyott gyermek éhenhal, Wolfgang Daschner, frankfurti rendőrkapitány-helyettes azzal fenyegette meg a gyanúsítottat, hogy már úton van egy speciális szakértő, aki olyan fájdalmakat tud okozni, amelyeknek semmi nyoma nem marad.

A kínzással való fenyegetés hatására a gyanúsított beismerő vallomást tett. Mint kiderült, a gyermeket már a váltságdíj követelése előtt megfojtotta. Az eset miatt a rendőrkapitány-helyettest és kollégáját a bíróság bűnösnek mondta ki kényszerítés és kényszerítésre való felbújtás miatt és pénzbüntetésre ítélte.