Mária
-7 °C
3 °C

Klímakonferencia Hágában

2000.11.13. 22:47
Több mint százötven ország képviselői találkoznak a héten Hágában, hogy az ENSZ égisze alatt a klímaváltozásról, annak hatásairól és a megelőzésére tett lépésekről tárgyaljanak. A megbeszélések célja a három évvel ezelőtt aláírt kiotói egyezmény részleteinek kidolgozása és elfogadtatása.
Az üvegházhatást okozó anyagok csökkentését előirányzó dokumentumot jobbára még csak fejlődő országok írták alá, és heves ellenkezés tapasztalható olyan nagy ipari országok részéről, amelyeket komolyabban érintene a protokoll megvalósítása. Ellenzik a kiotói egyezményt az olajkitermelő országok, és az ipari lobbi képviselői is, a zöldek és az atomenergia-lobbi viszont támogatják megvalósítását, sőt kibővítését.

Mi lesz velünk?
A kiotói egyezmény becslései szerint, ha nem fogjuk vissza a széndioxid-kibocsátást, 2100-ra megháromszorozódhat aránya az atmoszférában. A légszennyezés következtében beálló üvegházhatás az elkövetkező száz évben 1,5-4,5 fokkal megemelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Emiatt - a sarki jégpajzs megolvadása következtében - 2030-ra legalább 18 cm vízszintemelkedéssel kell számolni, 2100-ra pedig 65-95 cm-rel. A hatás durvább lenne, mint a számok sugallják: minden egyes fok átlaghőmérséklet-növekedés 200-300 km-rel a Sarkok felé tolja a megművelhető területeket. Az alacsonyan fekvő, part menti területek számára, amelyek már most állandó harcban élnek a tengerrel - mint például Hollandia vagy a szegény Banglades - már egy negyed méter vízszintemelkedés is katasztrófát okozhat. A legkomolyabb probléma azonban az, hogy a hihetetlenül komplex és kaotikus meteorológiai rendszert teljesen ,,összekavarhatja" már egy-két fok növekedés is az átlaghőmérsékletben. Ennek hatásait egész egyszerűen képtelenség felmérni: vezethet elhúzódó viharokhoz az atmoszféra bármely rétegében, de hosszú aszályokhoz és egyéb szélsőséges időjárási jelenségekhez is.
,,A hágai tanácskozáson nagyon sok minden múlik, óriási lehetőség, hogy elérjünk valamit" - nyilatkozta a BBC-nek Michael Zammit Cutajar, az ENSZ klímaügyi konvenciójának főtitkára. Cutajar szerint eredmény legkorábban a jövő hétre várható, akkor derül ki, hogy sikerül-e a kiotói egyezmény megvalósítására buzdítani a résztvevőket. Jan Pronk, a holland környezetvédelmi miniszter szerint annak nem sok értelme van, ha csak néhányan tartják magukat az egyezményhez. "Mindenkire szükség van" - fogalmazott Pronk.

A kiotói egyezmény

A három évvel ezelőtt Japánban elfogadott kiotói egyezmény lényege az, hogy a globális felmelegedés miatt - ami hosszú távon a sarki jég megolvadásához és a tengerszint drasztikus megemelkedéséhez vezethet - az emberiségnek drasztikusan vissza kell fognia az ózonkárosító anyagok atmoszférába juttatását. Számokban kifejezve ez annyit jelent, hogy 2012-re 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá kell szorítani a hat fő, üvegházhatást előidéző anyag kibocsátását. (Ez a hat fő anyag a széndioxid és a metán, illetve különböző légkondicionáló berendezésekben és spray-kben jelenlevő anyagok.)

Az egyezmény életbelépéséhez az kell, hogy legalább ötvenöt ország ratifikálja azt, és az általuk kibocsátott széndioxid-mennyiség legalább 55 százalékát tegye ki az egész károsanyag-kibocsátásnak. Erről egyelőre szó sincs: az aláírók (harmincan) többsége szegény, fejlődő ország, rajtuk pedig édeskevés múlik. A jelenlegi tárgyalások a célkitűzések megvalósításának hogyanjáról, a mechanizmusokról és a felügyeleti szervekről szólnak.

Jóval drasztikusabb csökkentésre volna szükség

,,Kiotó nem elég radikális, de ez van, ezt kell megvalósítani" - foglalta össze lapunknak sok zöldszervezet véleményét Ámon Adrienn, az Energia Klub szakértője. Ebben még sok kormányzati képviselő is egyetért, radikálisabb csoportok pedig 80-90 százalékos kibocsátás-csökkentést szeretnének. Ámon elmondása szerint azonban az sem biztos, hogy egyáltalán lehetséges a globális felmelegedés megállítása.

Áttörésre aligha kerül sor

A jelenlegi tárgyalásokról szólva a szakértő úgy vélekedett, hogy a jelenlegi amerikai politikai helyzet - választáson túl, esketésen innen - nem teszi lehetővé, hogy az amerikaiak - akik egyébként nem írták alá az egyezményt, és Ámon szerint nem is fogják egyhamar - bármi komolyat felvállaljanak. Szintén kis esélyt lát arra, hogy az egyezményben foglaltak megvalósításának mechanizmusaiban, illetve azok felügyeletében pontosan megállapodjanak, márpedig ezek nélkül az egész keveset ér. Mindezen túl fontos a hágai találkozó: ,,Első ízben esik szó valódi tartalomról" - mondta a szakértő.

Komoly ellenkezésre lehet számítani nem csak a nagy ipari országok, de az ipari lobbi részéről is. Az atomenergia-lobbi alternatívaként igyekszik feltüntetni magát, az olajtermelő országok pedig kompenzációt követelnek a kárért, amit a kiesés várhatóan okozna nekik. Az Energia Klub szakértője hangsúlyozza: igencsak megnehezíti az előrelépést, hogy nincs igazi egyetértés az alternatív energiaforrásokat illetően. A zöldek nem támogatják sem az atom-, sem a vízenergiát, ehelyett energiatakarékosságot és hatékonyabb felhasználást, valamint megújuló energiaforrásokat javasolnak. Az biztos, hogy a tanácskozás eltérő véleményű és főképp eltérő érdekű lobbicsoportok küzdelmének színhelye lesz.

Magyarországnak nem lesz nehéz dolga

Magyarország egyelőre nem ratifikálta az egyezményt, de fogja - ebben mindenki egyetért. Hazánk 6 százalékos kibocsátás-csökkentést vállal 2012-re, méghozzá az 1985-87-es átlaghoz képest. ,,Ez könnyebbséget jelent nekünk, hiszen azóta a teljes nehézipar összeomlott, ami jelentősen csökkentette a kibocsátást" - mondta el az Indexnek Pató Zsuzsanna, a Magyar Természetvédők Szövetségének munkatársa.

A kilencvenes évek különös és kiszámíthatatlan időjárása magáért beszél
- Feljegyzések szerint 1998 volt az elmúlt évezred legmelegebb éve
- 1998 októberében a Mitch-hurrikán 10 ezer embert ölt meg Nicaraguában - a példa nélkül álló vihar sebessége helyenként elérte a 300 km/órát
- 2000 februárjában öt nap folyamatos esőzés elmosta csaknem egész Mozambikot
- Júliusban hőmérsékleti csúcsok dőltek meg Görögországban, Bulgáriában, Olaszországban, Dél-Franciaországban, Romániában és Magyarországon
- Nyugat-Európában csaknem ökológiai katasztrófát okozott, hogy az októberi viharos időjárásban - amely ,,egyébként" egy tucat ember halálát is okozta - mérgező anyagokat szállító teherhajó süllyedt a tengerbe