Ervin
9 °C
23 °C

Hort Köhler Németország új elnöke

2004.05.23. 15:24
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank volt vezetője, akit az ellenzék jelölt, eddig nem volt köszereplő, megválasztása napján csak a németek 63 százaléka ismerte a nevét.
A német szövetségi köztársaság új - kilencedik - elnöke - otthon mostanáig nem volt közszereplő. Márciusi jelölésekor a németek 38 százaléka tudott mit kezdeni Horst Köhler nevével, az ismertség elnökké választásának napján 63 százalékos volt.

Annál jobban cseng a név politikai-pénzügyi körökben. A 61 éves Köhler a Nemzetközi Valutaalap igazgatói posztját cserélte fel a német államfőire, előtte a londoni "közép- és kelet-európai bankot", azaz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot vezette.

A német serpa

Horst Köhler,
az új elnöke
A kilencvenes évek elején államtitkár volt a pénzügyminisztériumban, a gazdaságilag legfejlettebb országok csúcsértekezleteinek előkészítője német részről. Ekkor kapta a serpa nevet: a serpák segítik a Himalája ormának meghódítására készülőket.

Köhler karrierje amerikai típusú álomkarrier. Nagyon alacsonyról tört fel igen magasra. Otthonukból távozni kényszerülő besszarábiai német szülők gyermekeként látta meg a napvilágot a mai Lengyelország területén fekvő Skierbieszowban. A család a szovjet hadsereg elől menekülve először Lipcse környékére, majd Baden-Württembergbe vetődött. Köhler Tübingenben tanult közgazdaságtant, s diákkorában mellékállásokat vállalt építkezéseken és a postánál.

Köhler 1981 óta tagja a Német Kereszténydemokrata Uniónak (CDU), felesége, Eva inkább a szociáldemokratákhoz húz. A házaspárnak egy fia és egy lánya van. Lánya megvakulása miatt Köhler megvált a pénzügyminisztériumtól, s lett a német takarékpénztárak szövetségének elnöke: egy állás, amely inkább lehetővé tette a gyakoribb családi együttlétet.

Konszenzussal jelölték

Köhler a német kereszténypártok és a liberálisok konszenzusos jelöltje volt ugyan, de nem azonnali választás. A kereszténypártok, főleg a bajor CSU, inkább Wolfgang Scha:ublét, egykori belügyminisztert, korábbi CDU-elnököt szerették volna elnöknek, de törekvésük megbukott a liberálisok (FDP) ellenállásán. A Guido Westerwelle vezette FDP nem adta volna szívesen szavazatát egy olyan jelöltre, akire fröccsent némi sár a CDU adománybotrányaiból.

Jelölésének hírére Köhler lemondott a Valutaalap igazgatói posztjáról, Washingtonból hazaköltözött Németországba, s nagy kedvvel igyekezett népszerűsíteni magát. Nem tekintette hátránynak, hogy Németországban viszonylag ismeretlen, mondván: az új arc inkább felkelti az emberek kíváncsiságát.

A vallási hovatartozását tekintve protestáns Köhler az előjelekből ítélve aktívan igyekszik majd beavatkozni a társadalmi folyamatokba, bár posztja inkább csak az intő szót engedi meg. Meggyőződése, hogy Németországot meg kell reformálni, Németországnak úgymond fel kell ébrednie, hogy versenyképes maradjon. Ez a filozófia rokon a most kormányzó szociáldemokraták alapvető irányzatának felfogásával.

Egy-két megnyilatkozásából ítélve Köhler öntörvényű elnöknek ígérkezik. Feltűnést keltett, hogy már letette voksát Angela Merkel, mint a kereszténypártok kancellárjelöltje mellett, holott ezt a témát a CDU-CSU-ban félig-meddig tabuként kezelik. Feltűnést keltett az is, hogy bírálta az Egyesült Államok iraki politikáját, amit kereszténypárti politikus nem tenne meg. Amerikát arrogánsnak nevezte, "az amerikaiaknak a fejükbe szállt a hatalom".