Mária
-7 °C
3 °C

Isten végül kimarad az európai alkotmányból

Noha már csak három hét van hátra a bővítés miatt elkerülhetetlenné vált uniós reformkonferencia munkájából, alapvető kérdések még megoldatlanok. A Konvent múlt héten előterjesztett javaslatai határozott előrelépést jelentenek az integrációban és a nemzetállam hatalmának csökkenésében. Kevés dolog biztos, de az annak látszik, hogy se Isten, se a keresztény örökség nem szerepel majd az európai alkotmányban.
Valéry Giscard D'Estaing, az Európai Unió reformjával foglalkozó Konvent elnöke a héten - utolsó erőfeszítésként - leül valamennyi tagállam kormányának, parlamentjének és az uniós intézmények képviselőivel, hogy megpróbálják áthidalni azokat a nézeteltéréseket, amelyek a bővítés miatt szükséges uniós reformkonferencia kudarcával fenyegetnek.

Noha a Konvent eddigi több mint egyéves működése során nem elhanyagolható munkát végzett az Unió hatékonyabbá és demokratikusabbá tételében, a tagállamokat továbbra is mélyen megosztja egy sor rendkívül érzékeny intézményi-hatalmi kérdés. A vita, amely kis leegyszerűsítéssel az öt-hat nagy tagállam és a többiek között zajlik, elsősorban akörül forog, hogy legyen-e az Európai Uniónak állandó elnöke (a féléves váltogatás helyett) és hogy legyen-e minden országnak képviselője az Európai Bizottságban, az Unió végrehajtó szervében.

A tökéletesen mellékesnek tűnő kérdések valójában a tagállami egyenjogúság és az uniós hatalomgyakorlás alapjait érintik. A kis és közepes méretű államok, így Magyarország, attól tartanak, hogy egy állandó elnökkel rendelkező EU-ban a kisebb országok érdekei a háttérbe szorulnának. Szintén egyenjogúságukat érzik fenyegetve a nagyok azon elképzelése által, hogy a törvény-előkészítéssel és végrehajtással foglalkozó uniós csúcsszervnek, az Európai Bizottságnak ne legyen minden országból teljes jogú tagja. "Ha valamibe, hát ebbe egészen biztosan nem megyünk bele" - mondta egy csatlakozó országbeli diplomata.

Isten nem lesz benne az alkotmányban
Noha az alkotmányt illetően semmi nem biztos addig, amíg a 25 állam a végső pecsétet rá nem üti a szövegre, úgy tűnik, hogy az EU alaptörvényének lírai előszavából mégiscsak kimarad Isten és Európa keresztény örökségének megemlítése - az alkotmányozó Konvent konzervatív tagjainak, így Szájer Józsefnek a legnagyobb sajnálatára.

A Konvent elnöke, Valéry Giscard D'Estaing volt francia államfő által fogalmazott preambulum ehelyett a római-görög civilizációt és a felvilágosodást említi meg, mint azt az örökséget, ami "megalapozta az egyén központi szerepét az európai társadalomban, elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogait és a törvény tiszteletét". A bekezdésnyi hosszú mondatokkal operáló előszó a történetíró Thuküdidész szavaival kezdődik: "Alkotmányunk azért demokratikus, mert a hatalmon nem a kevesek, hanem az egész nép osztozik."

A bő egyoldalas előszóból nem hiányzik az uniós retorikától amúgy sem teljesen idegen emelkedettség: a Európai Unió küldetését meghatározó bekezdés leszögezi: "(...) noha büszkék maradnak nemzeti identitásukra és történelmükre, Európa népei elszántak, hogy felülemelkednek ősi ellentéteiken, és egyre szorosabb unióra lépve közös jövőt építenek maguknak".

A teljes szöveget itt lehet elolvasni, angolul.

A heteken át süketek párbeszédére emlékeztető "vita", amely már-már az egész alkotmányozó Konvent kudarcával fenyegetett, pénteken némi lökést kapott egy javaslattól, amelyet az Európai Unió hat alapító állama - Franciaország, Németország, Olaszország és a Benelux - nyújtott be. A Hatok kompromisszumos elképzeléssel álltak elő az előbb említett érzékeny intézményi kérdésekben. A javaslat már csak azért is nagy jelentőségű, mert noha a reformvita eddig éppen a nagyok és a kicsik között zajlott, a beterjesztők közt három nagy és három kicsi állam van.

Elemzők attól tartanak, hogy amennyiben nem sikerül egy viszonylag tartós és rugalmas megoldással előállni az Unió rozsdás és nem éppen 25 tagra méretezett intézményrendszerének problémáira, a bővítés után a szervezet válságba kerülhet. A félelmeket részben enyhítették az új uniós alkotmány megfogalmazásával megbízott Konvent múlt heti javaslatai. Ezek a közös kül- és biztonságpolitika valamint az adózás kulcsterületeit leszámítva megszüntetik a tagállami vétót az uniós döntéshozásban.

Szakértők szerint az eddig jellemző konszenzusos döntési rendszer teljesen életképtelen lenne egy 25 tagú közösségben. Az új javaslatok demokratikusabbá is teszik az EU-t, számottevően megnövelik ugyanis az egyetlen teljesen demokratikusan választott testület, az Európai Parlament befolyását. A vétó korlátozása kétségtelenül csökkenti viszont a nemzetállam függetlenségét és hatalmát (épp ez a lényeg). A centralizáció ellensúlyozására nagyobb ellenőrző szerepet kapnak a nemzeti parlamentek.

A Konventnek elvileg három hét múlva be kell fejeznie a munkáját. A kész alkotmánytervezetet Valéry Giscard D'Estaing a június 20-i szaloniki EU-csúcstalálkozón nyújtja át a 25 állam vezetőjének.

Továbbra sem tisztázott, hogy hogyan lép majd törvényerőre az új uniós alkotmány. Az alapszabályok módosításához elvileg minden tagállam kormányának és parlamentjének jóváhagyására szükség van, de néhányan megkérdőjelezik, hogy járható-e ez az út egy 25 tagú unióban. Sokan azt javasolják, hogy amelyik tagállam parlamentje nem hajlandó ratifikálni a kormányok által már aláírt alkotmányt, az lépjen ki az EU-ból. Mások európai népszavazást akarnak. A 105 tagú alkotmányozó Konvent 92 tagja írt alá a múlt héten egy petíciót, ami referendumra szólít fel, de eddig ezt csak néhány állam fogadta el (Magyarország nem).

Az intézmények
Európai Bizottság. Jellemzően "Brüsszelként" hivatkoznak rá, méghozzá olyan kontextusban, hogy Brüsszel így vagy úgy döntött, meg ezt vagy azt megmondta. Ez iszonyúan rossz szokás, mert olyan érzést kelt, mintha a Bizottság volna az EU-ban a főnök. Erről azonban szó sincs, a Bizottságnak a törvények előkészítése és betartatása a feladata, tulajdonképpen az EU-bürokrácia csúcsa. Valami olyasmi, mint egy államban a kormány, csak nincs igazi politikai hatalma. A döntéseket a tagállamok hozzák (lásd később).

Az Európai Parlament, mint a neve is mutatja, parlament, vagyis törvényhozással és politikai ellenőrzéssel foglalkozik, de - egyelőre - sokkal kisebb a hatalma, mint egy rendes állami parlamentnek. Például magától nem javasolhat törvényeket (azt csak a Bizottság teheti), és az uniós költségvetés legnagyobb részébe sincsen beleszólása. Viszonylag kis befolyása miatt roppant kedves és szórakoztató intézmény, tele csodabogarakkal, naiv és a valóságtól teljesen elszakadt politikusokkal, akiknek ugyanakkor mindenről igen határozott véleményük van.

A legfontosabb intézmény, ahol a politika elsősorban zajlik, a Tanács. Itt találkoznak a tagállamok kormányainak képviselői, szakértői, nagyköveti, szakminiszteri, külügyminiszteri és állam- vagy kormányfői szinten. Minden fontos döntés itt születik, ami aláhúzza az Európai Unió sajátos voltát - nem igazi szövetségi államról, föderációról van szó, a hatalom a tagállamok, nem "Brüsszel" kezében van.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!