Gyöngyi
9 °C
9 °C

Csökkentheti a kisebb államok befolyását az új EU-alkotmány

Inkább a nagyobb országoknak kedvezhet az Európai Unió múlt héten elkészült alkotmánytervezete, vélekedtek az Index által megkérdezett brüsszeli elemzők, rámutatva, hogy a 16 havi munka árán összehozott alaptörvény csökkenti a kis és közepes méretű államok szavazait, a kicsik heves ellenkezése ellenére állandó elnököt helyez az EU élére és megszünteti azt a rendszert, amelynek értelmében minden állam teljes jogú taggal rendelkezik az Európai Bizottságban. Hogy az új rendszer jól működik-e majd 25 taggal, azt egyelőre senki nem tudja biztosan.
Noha a volt francia elnök Valéry Giscard D'Estaing vezette alkotmányozó Konvent lelkesítő pezsgőzés közepette és az európai himnusz, Beethoven Örömódájának lendületes prezentációjára ért véget múlt pénteken, az ünneplés nemigen tudta elfedni a súlyos nézeteltéréseket, amelyek leginkább a kisebb és a nagyobb államok között feszültek az Unió átalakításával kapcsolatban. A tagjelöltek részvételével működő Konvent az elmúlt csaknem másfél évben egy olyan alaptörvényt próbált megfogalmazni az EU számára, amely felkészíti a szervezetet a bővítésre, és egyben demokratikusabbá és egyszerűbbé teszi azt.

Inkább a nagyoknak kedvez az új szavazati rendszer

A konvent ülésterme
Forrás: európai konvent
Elemzők szerint a végeredmény felemás. Például "az új szavazati rendszer, noha jóval egyszerűbb és érthetőbb, inkább a nagy tagállamok felé billenti a hatalmi mérleget" - mondta az Indexnek Franklin Dehousse, a brüsszeli Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója. Az elvileg 2009-ben érvénybe lépő szavazati rendszer a tagállamok felének támogatásához köti egy törvényjavaslat elfogadását, de csak akkor, ha az igennel szavazó államok az Unió össznépességének legalább 60 százalékával rendelkeznek - ami értelemszerűen felértékeli a nagyobb népességű országok szavazatait. Persze a mostani rendszerben is több szavazata van egy nagyobb népességű országnak, de a rendszer a kicsik javára torzít. A nyolcvanmilliós Németországnak például 29 szavazata van, míg a tízmilliós Magyarországnak 12.

Más szakértők viszont rámutatnak, hogy a szavazati súlyok nem számítanak olyan sokat, mint első pillantásra gondolnánk, mert a Miniszterek Tanácsában, ahol a tagállamok a törvényekről döntenek, a gyakorlatban szinte soha nincsen szavazás. A döntéseket szinte mindig konszenzussal hozzák, formális szavazatszámlálásra soha nem kerül sor. Ez persze megváltozhat a tíz új tag csatlakozásával.

Nem lesz minden államnak állandó, teljes jogú tagja a Bizottságban

Szintén nemigen kedvez a kisebb államoknak, hogy 2009 után nem lesz minden országnak teljes, szavazati joggal rendelkező képviselője az Európai Bizottságban. A Bizottság az Unió végrehajtó szerve ("kormánya"), és kizárólagos törvényjavaslat-tételi joggal rendelkezik. Noha a végső döntéseket a tagállamok kormányai és az Európai Parlament hozzák, a törvényjavaslatok kidolgozásának egyedüli joga komoly politikai hatalommal ruházza fel a Bizottságot.

Ezért a Konventben a kis és közepes méretű államok az utolsó pillanatig tiltakoztak a reform ellen. Sokan - köztük Magyarország - édeskevésnek értékelik azt a végül elfogadott kompromisszumot, hogy a Bizottságban folyamatosan rotálódjanak a biztosok, időről-időre minden államnak "juttatva" egy szavazati jogú képviselőt.

Állandó elnök

Valéry Giscard D'Estaing
Forrás: európai konvent
A legellentmondásosabb és leginkább vitatott reform egy újabb elnököt adna az Európai Uniónak, aki az állam- és kormányfők legfelsőbb fórumát, az EU stratégiáját megszabó Európai Tanácsot vezetné. A kisebb államok ezt azért ellenezték, mert attól tartottak, hogy ez meggyengítené a kisebbek barátjának tekintett Európai Bizottságot és inkább a nagyobbak befolyását erősítené.

"Az állandó elnök intézménye az Unió kormányközi jellegét erősíti, az intézményes egyensúlyt a nagy államok felé billenti. Bizonyos garanciákat beépítettek az alkotmányba, hogy az elnök hatáskörét korlátozzák, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek működni fognak-e. Attól tartok, hogy minden jelentősen függ az első elnök személyiségétől, gyakorlatától - és ez nem túl szerencsés dolog" - mondja Giovanni Grevi, az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli kutatóintézet szakértője.

Korlátozzák a nemzeti vétót - de eléggé?

Az elemzők nem túl pozitívak azt illetően sem, hogy az alkotmány meg fog-e felelni a legfontosabb próbatételnek, a bővítésnek. A tervezet tovább csökkenti a tagállamok függetlenségét azáltal, hogy újabb húsz területen eltörli a nemzeti vétót és tovább növeli a két államok feletti intézmény, az Európai Parlament és az Európai Bizottság hatalmát. A vétó 2007 után gyakorlatilag csak a közös kül- és biztonságpolitikánál, az adózásnál és az alkotmányos kérdéseknél marad fenn.

"szép lassan célba érünk"
Forrás: európai konvent
Szakértők ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy a tagállami függetlenség ilyen korlátozása elégséges-e ahhoz, hogy felkészítse a bővítésre az Uniót, amelynek működésében már 15 taggal is komoly zavarok keletkeztek, és érdemi változtatások nélkül megbénulna, amint 25-27-re nő az államok száma. "A többségi szavazással hozott döntések számának jelenleg javasolt növelése nem elég. Elkerülhetetlen volna a vétó korlátozása például az adópolitikában is, mert az Európai Unió egységes valutával és egységes belső piaccal rendelkezik, amit nem lehet működtetni a tagállamok adórendszerének legalább minimális harmonizálása nélkül. Ez pedig nem lehetséges, ha egyetlen tagállam blokkolhat" - mondja Franklin Dehousse.

"A javasolt reformok nem erősítik meg számottevően az Uniót, ami a bővítéssel éppenséggel meg is gyengülhet. Az intézményes átalakítások elejét veszik a további politikai integrációnak. A szavazati reformok nem elégségesek, mert egy sor érzékeny kérdésben még mindig minden egyes állam egyetértésére szükség lesz. Összességében a végeredmény nem elég merész" - mondja Giovanni Grevi.

Még nincs vége

Az alkotmányos reform egyébként nem lefutott. Noha a Konvent munkája a múlt héten véget ért, az uniós alaptörvény tervezetén még rágódnak egy sort a tagállamok kormányai az idén ősszel kezdődő kormányközi konferencián. Az elégedetlen tagállamok nagy száma azt jelenti, hogy azok az államok, amelyek úgy érzik, rosszul jártak a Konventtel, ott megpróbálják majd újratárgyalni a számukra kedvezőtlen döntéseket. A lengyel kormányküldött például már a múlt pénteki Konvent-záró pezsgőzésen azt mondta az Index emberének, hogy Varsó nem fogja hagyni a szavazati rendszer átalakítását. A magyar és brit kormányküldöttek pedig diplomatikusan csak annyit mondtak az alkotmányos tervezetre, hogy az "kiváló kiindulópont a kormányközi konferencia számára".

A Konvent saga

Isten végül kimarad az európai alkotmányból

Alig néhány területen marad fenn a nemzeti vétó az EU-ban

Lassan igazi állammá alakul az Unió

Szerepeljen Isten az európai alkotmányban?

Hogyan tovább Európa?