Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Csökkentheti a kisebb államok befolyását az új EU-alkotmány

Inkább a nagyobb országoknak kedvezhet az Európai Unió múlt héten elkészült alkotmánytervezete, vélekedtek az Index által megkérdezett brüsszeli elemzők, rámutatva, hogy a 16 havi munka árán összehozott alaptörvény csökkenti a kis és közepes méretű államok szavazait, a kicsik heves ellenkezése ellenére állandó elnököt helyez az EU élére és megszünteti azt a rendszert, amelynek értelmében minden állam teljes jogú taggal rendelkezik az Európai Bizottságban. Hogy az új rendszer jól működik-e majd 25 taggal, azt egyelőre senki nem tudja biztosan.
Noha a volt francia elnök Valéry Giscard D'Estaing vezette alkotmányozó Konvent lelkesítő pezsgőzés közepette és az európai himnusz, Beethoven Örömódájának lendületes prezentációjára ért véget múlt pénteken, az ünneplés nemigen tudta elfedni a súlyos nézeteltéréseket, amelyek leginkább a kisebb és a nagyobb államok között feszültek az Unió átalakításával kapcsolatban. A tagjelöltek részvételével működő Konvent az elmúlt csaknem másfél évben egy olyan alaptörvényt próbált megfogalmazni az EU számára, amely felkészíti a szervezetet a bővítésre, és egyben demokratikusabbá és egyszerűbbé teszi azt.

Inkább a nagyoknak kedvez az új szavazati rendszer

A konvent ülésterme
Forrás: európai konvent
Elemzők szerint a végeredmény felemás. Például "az új szavazati rendszer, noha jóval egyszerűbb és érthetőbb, inkább a nagy tagállamok felé billenti a hatalmi mérleget" - mondta az Indexnek Franklin Dehousse, a brüsszeli Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója. Az elvileg 2009-ben érvénybe lépő szavazati rendszer a tagállamok felének támogatásához köti egy törvényjavaslat elfogadását, de csak akkor, ha az igennel szavazó államok az Unió össznépességének legalább 60 százalékával rendelkeznek - ami értelemszerűen felértékeli a nagyobb népességű országok szavazatait. Persze a mostani rendszerben is több szavazata van egy nagyobb népességű országnak, de a rendszer a kicsik javára torzít. A nyolcvanmilliós Németországnak például 29 szavazata van, míg a tízmilliós Magyarországnak 12.

Más szakértők viszont rámutatnak, hogy a szavazati súlyok nem számítanak olyan sokat, mint első pillantásra gondolnánk, mert a Miniszterek Tanácsában, ahol a tagállamok a törvényekről döntenek, a gyakorlatban szinte soha nincsen szavazás. A döntéseket szinte mindig konszenzussal hozzák, formális szavazatszámlálásra soha nem kerül sor. Ez persze megváltozhat a tíz új tag csatlakozásával.

Nem lesz minden államnak állandó, teljes jogú tagja a Bizottságban

Szintén nemigen kedvez a kisebb államoknak, hogy 2009 után nem lesz minden országnak teljes, szavazati joggal rendelkező képviselője az Európai Bizottságban. A Bizottság az Unió végrehajtó szerve ("kormánya"), és kizárólagos törvényjavaslat-tételi joggal rendelkezik. Noha a végső döntéseket a tagállamok kormányai és az Európai Parlament hozzák, a törvényjavaslatok kidolgozásának egyedüli joga komoly politikai hatalommal ruházza fel a Bizottságot.

Ezért a Konventben a kis és közepes méretű államok az utolsó pillanatig tiltakoztak a reform ellen. Sokan - köztük Magyarország - édeskevésnek értékelik azt a végül elfogadott kompromisszumot, hogy a Bizottságban folyamatosan rotálódjanak a biztosok, időről-időre minden államnak "juttatva" egy szavazati jogú képviselőt.

Állandó elnök

Valéry Giscard D'Estaing
Forrás: európai konvent
A legellentmondásosabb és leginkább vitatott reform egy újabb elnököt adna az Európai Uniónak, aki az állam- és kormányfők legfelsőbb fórumát, az EU stratégiáját megszabó Európai Tanácsot vezetné. A kisebb államok ezt azért ellenezték, mert attól tartottak, hogy ez meggyengítené a kisebbek barátjának tekintett Európai Bizottságot és inkább a nagyobbak befolyását erősítené.

"Az állandó elnök intézménye az Unió kormányközi jellegét erősíti, az intézményes egyensúlyt a nagy államok felé billenti. Bizonyos garanciákat beépítettek az alkotmányba, hogy az elnök hatáskörét korlátozzák, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ezek működni fognak-e. Attól tartok, hogy minden jelentősen függ az első elnök személyiségétől, gyakorlatától - és ez nem túl szerencsés dolog" - mondja Giovanni Grevi, az Európai Politikai Központ nevű brüsszeli kutatóintézet szakértője.

Korlátozzák a nemzeti vétót - de eléggé?

Az elemzők nem túl pozitívak azt illetően sem, hogy az alkotmány meg fog-e felelni a legfontosabb próbatételnek, a bővítésnek. A tervezet tovább csökkenti a tagállamok függetlenségét azáltal, hogy újabb húsz területen eltörli a nemzeti vétót és tovább növeli a két államok feletti intézmény, az Európai Parlament és az Európai Bizottság hatalmát. A vétó 2007 után gyakorlatilag csak a közös kül- és biztonságpolitikánál, az adózásnál és az alkotmányos kérdéseknél marad fenn.

"szép lassan célba érünk"
Forrás: európai konvent
Szakértők ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy a tagállami függetlenség ilyen korlátozása elégséges-e ahhoz, hogy felkészítse a bővítésre az Uniót, amelynek működésében már 15 taggal is komoly zavarok keletkeztek, és érdemi változtatások nélkül megbénulna, amint 25-27-re nő az államok száma. "A többségi szavazással hozott döntések számának jelenleg javasolt növelése nem elég. Elkerülhetetlen volna a vétó korlátozása például az adópolitikában is, mert az Európai Unió egységes valutával és egységes belső piaccal rendelkezik, amit nem lehet működtetni a tagállamok adórendszerének legalább minimális harmonizálása nélkül. Ez pedig nem lehetséges, ha egyetlen tagállam blokkolhat" - mondja Franklin Dehousse.

"A javasolt reformok nem erősítik meg számottevően az Uniót, ami a bővítéssel éppenséggel meg is gyengülhet. Az intézményes átalakítások elejét veszik a további politikai integrációnak. A szavazati reformok nem elégségesek, mert egy sor érzékeny kérdésben még mindig minden egyes állam egyetértésére szükség lesz. Összességében a végeredmény nem elég merész" - mondja Giovanni Grevi.

Még nincs vége

Az alkotmányos reform egyébként nem lefutott. Noha a Konvent munkája a múlt héten véget ért, az uniós alaptörvény tervezetén még rágódnak egy sort a tagállamok kormányai az idén ősszel kezdődő kormányközi konferencián. Az elégedetlen tagállamok nagy száma azt jelenti, hogy azok az államok, amelyek úgy érzik, rosszul jártak a Konventtel, ott megpróbálják majd újratárgyalni a számukra kedvezőtlen döntéseket. A lengyel kormányküldött például már a múlt pénteki Konvent-záró pezsgőzésen azt mondta az Index emberének, hogy Varsó nem fogja hagyni a szavazati rendszer átalakítását. A magyar és brit kormányküldöttek pedig diplomatikusan csak annyit mondtak az alkotmányos tervezetre, hogy az "kiváló kiindulópont a kormányközi konferencia számára".

A Konvent saga

Isten végül kimarad az európai alkotmányból

Alig néhány területen marad fenn a nemzeti vétó az EU-ban

Lassan igazi állammá alakul az Unió

Szerepeljen Isten az európai alkotmányban?

Hogyan tovább Európa?

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.