Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Megvédeni a korallt

2001.03.20. 17:13
A világ korallzátonyainak szánalmas állapotán igyekszik javítani egy ENSZ által is támogatott tervezet. A Nemzetközi Korallvédő Kezdeményezés túllép az egyszerű tiltáson: lényege a korallkincs olyan halászati-turisztikai kihasználása, amely amellett, hogy gazdaságos, meg is kíméli az élőlényt. A globális felmelegedés, a túlhalászat és a tengerek szennyezése miatt ugyanis a kihalás fenyegeti a korallt.
A korallnak befellegzett?
Már egy ideje úgy látszik, a korallnak befellegzett. Egy tavaly októberi konferencián, melyen a világ országainak harmada képviseltette magát, úgy becsülték, hogy a globális felmelegedés és a környezetszennyezés az elmúlt évtizedekben a világtengerek korallkincsének negyedét elpusztította. A Nemzetközi Korall Konferencia jóslata szerint ha sürgősen nem történik előrelépés a védekezés terén, a korall nagyja 2020-ra végérvényesen a múlté lesz.

Miért is? Egyértelműen az emberi tevékenység törli ki a faunatérképről az élőlényt. A globális felmelegedés nyomán kialakuló időjárási jelenségek egy része - a déli féltekén az egyre gyakrabban jelentkező El Nino - megemelik a vízhőmérsékletet, amit a picinyke polipokból zátonnyá nőtt korall nem bír elviselni. A túlzott halászat, a turizmus és a víz szennyezése szintén árt az élőlénynek.

Súlyos csapás az ökoszisztémára

A probléma főként azért súlyos, mert a korall fontos szerepet tölt be a táplálékláncban. Így kihalása az egész ökoszisztémára súlyos csapást mérne. Ezt nyilván az ember is bánja, hisz rengeteg halfajta a korallból, illetve a rajta megtelepedett növényekből él, kihalásuk pedig érzékenyen érintené a helyi halászatot. Az ICRI becslése szerint a fejlődő országok halászatának csaknem negyede függ a koralltól.

A korall kihalása ártana a tengeri turizmusnak

Mindemellett a korallt trehányságból irtó országok saját fejlődésük ellen cselekszenek, hisz az élőlény fontos szerepet tölt be a partmenti vizekben, és így potenciálisan fellendíti a turizmust. A Vörös-tenger Egyiptom és Izrael menti vizei a világ leglátogatottabb merülőhelyei , ugyanis a korall rendkívül színes, változatos és főként látványos vízi világot teremt. Az ICRI szerint egyedül a Florida menti korallzátonyoknak 1,6 milliárd dollár az évi haszna; egyes karib-tengeri országok turizmusra épülő gazdaságának pedig akár felét is a kis polipok ,,hajtják meg".

Csak a piacbarát a környezetbarát

A korallzátonyok megmentésére irányuló egyszerűbb kezdeményezések általában azért fulladnak kudarcba, mert kevéssé vannak tekintettel a helyi közösségek igényeire. A korall borította területek szimplán védetté nyilvánítása - ami a halászat betiltását is jelentheti - elveheti a helyiek kedvét a változtatástól, pláne, hogy a kisebb halászhajóknak a halban szegényebb vizeken esélyük sincs az ipari módszerekkel halászó nagy hajókkal szemben.

Mi is a korall?
A korall élőlény, ráadásul állat. Picike polipokból áll, amelyeknek ,,csontváza" hatalmas, helyenként több száz kilométeres zátonyokká nő. Az élő réteg vékony, néhány miliméteres réteget von a zátony köré, ami egyrészt szép (lásd a képet), másrészt táplálékul (táptalajul), otthonul szolgál rengeteg más élőlény számára. Igen érzékeny: egészen kicsi hőmérséklet-ingadozás is elég ahhoz, hogy elhaljon, a vízbe kerülő szennyező anyagokat pedig különösen rosszul viseli. A korallzátony elég lassan nő: évente 1-10 centimétert legfeljebb.
A Nemzetközi Korall Kezdeményezés (ICRI) és más szervezetek által indított programnak - melyet az ENSZ Alapítvány most 5 millió dollárral támogat - az egyszerű, tiltásra alapuló védekezéssel szemben az a lényege, hogy kis, fenntarthatóan kiaknázható egységeket, területeket hoz létre. Ez azt jelenti, hogy a korallt nem próbálják meg hermetikusan elzárni a világtól, hanem felvilágosítással, hatékony menedzselési eljárásokkal és modern technikákkal úgy aknázzák ki a korallban lévő halászati és turisztikai lehetőségeket, hogy közben nem teszik tönkre azt. A hangsúly a kihasználáson van: az élőlény ugyanis csak akkor védhető meg hosszú távon, hogyha világosan demonstrálható, hogy az igényes kezelésből a helyi közösségeknek hasznuk származik.

A projekt a Nemzetközi Korall Akcióhálózat (ICRAN) névre hallgat. Négy térségben alakítanak ki ilyen területeket: a Karib-tengeren, az Indiai-óceán kelet-afrikai részén, Kelet-Ázsiában és a Csendes-óceánon. A finanszírozó az ENSZ, a négyéves időtartamra 45 millió dollár a becsült költség. Az elképzelés szerint ez alatt az idő alatt ezek a védett területek modellül szolgálhatnak a világ más részein fekvő korallban gazdag területeknek.