Árpád
-1 °C
9 °C

Elhalasztották a tömeges kényszervágást Angliában

2001.03.17. 16:37
Az állattenyésztő gazdák heves tiltakozása miatt a brit kormány egyelőre elhalasztotta a csütörtökön elrendelt tömeges kényszervágási programot, amelynek keretében legalább egymillió, többségében egészséges állatot pusztítanának el a száj- és körömfájás terjedésének megállítása érdekében. A fellázadt gazdáktól a rendőrség begyűjtötte a fegyvereket, mert azzal fenyegetőztek, hogy farmjaikon minden lehetséges eszközzel megakadályozzák a hatósági böllérek munkáját. A kényszervágás valószínűleg a jövő héten folytatódik.
A mezőgazdasági minisztérium csütörtökön hirdette meg azokat a széles körű megelőző lépéseket, amelyek keretében levágnak valamennyi állatot - juhot, kecskét, sertést - a legsúlyosabban fertőzött gazdaságok köré vont tilalmi zónákban, mert potenciális vírushordózók lehetnek. Az északnyugat-angliai Cumbria és a délnyugat-skóciai Dumfries és Galloway grófságokban, ahol a legtöbb fertőzött állattenyésztő telep van, megsemmisítésre ítéltetett az összes juh, kecske, sertés. E három grófságban az utóbbi 10 napban futótűzként, gazdaságról-gazdaságra terjedt a betegség vírusa, és a gazdaságok köré vont tilalmi zónák már szinte átfedik egymást. Csak ebben a térségben 250-300 ezer állatot érint a rendelkezés.

A gazdák fellázadtak

Az Országos Gazdaszövetség vezetése elfogadta ugyan a kormánydöntést, az érintett térségek gazdái azonban fellázadtak, és engedetlenséggel fenyegetőznek. A gazdaszövetség helyi szervezetei és az állatvédő szövetség, az RSPCA is a gazdák mellé állt megkérdőjelezve a döntés ésszerűségét. A rendőrség arra kényszerült, hogy begyűjtse a fegyvereket egyes gazdáktól, akik azzal fenyegetőztek, hogy farmjaikon minden lehetséges eszközzel megakadályozzák a hatósági böllérek, állatorvosok munkáját.

Nick Brown mezőgazdasági miniszter szombaton kijelentette: a kormány a törvény erejével élve keresztül vihetné akaratát a rendőrség támogatásával, hogy elejét vegye a járvány kialakulásának, de nem kíván ilyen keménykezűen fellépni. Helyette Jim Scudamore tiszti állatorvos hétfőn az érintett térségekbe látogat, és személyesen magyarázza meg az érintett gazdáknak a döntés szükségességét. Véleménye szerint a drákóinak tartott kényszervágások létfontosságúak, mivel egyáltalán nem tudják a hatóságok, hogy a szabadon legelő állatok közül mennyi a vírushordozó.

Jövő hétre halasztották a kényszervágást

A tiszti állatorvos szombaton közölte, hogy a jövő héten a lehető leggyorsabban hozzálátnak a kényszervágásokhoz a gazdák tiltakozása ellenére. - Ha nem teszünk határozott lépéseket, a betegség, amelyet ma még leginkább a juhok terjesztenek, átterjed a sertés-és szarvasmarha állományra, és fennáll a veszélye annak, hogy a ma még csak a juhnyájakban szunnyadó vírus légi úton, a széllel is terjedni fog - hangsúlyozta szombati sajtóértekezletén. A kényszervágások mihamarabbi megkezdése létfontosságú, mivel szombat délig 282 állattenyésztő telepre terjedt át a ragály, így az elmúlt egy hét alatt 160 újabb gazdaságban ütötte fel a fejét a kórokozó.

A brit kormány szombaton jelezte, hogy minden lehetséges segítséget fontolóra vesz, hogy enyhítse azokat a veszteségeket, amelyeket a falusi turizmus szenved a száj- és körömfájás miatt. Chris Smith kulturális miniszter bejelentette, hogy a kormány rendkívüli adókedvezményt kíván nyújtani a kisvállalkozásoknak, és mérlegeli egy segélyalap felállítását a turizmus számára is. Az idegenforgalmi hatóságok becslése szerint jelenleg heti 100 millió fontnyi kár éri a vidéki vendéglátókat, szállodákat amiatt, hogy a számos fontos idegenforgalmi térségben lezárták a nemzeti parkokat, természetvédelmi területeket, műemlékeket, tilos a fertőzött körzetekben a kirándulás, a horgászás. Ez a veszteség a március végén kezdődő tavaszi szünetben elérheti a heti 250 millió fontot, ha addig nem oldják fel a vidéki térségek zárlatát.