Koszovóban nem mindennapos a gyűlölet
További Külföld cikkek
A kilencven százalékban albánok lakta Koszovó jövőjéről kialakított hivatalos belgrádi elképzelés ellentétben áll az albán többség koncepciójával. Ha a szerbeken múlik, Koszovó Szerbia határain belül marad, de magas fokú autonómiát élvez. A koszovói albán kormány azonban több ízben világossá tette, hogy az albánok számára kizárólag a korlátlan függetlenség jöhet szóba, a szerb kisebbség jogainak tiszteletben tartása mellett. A januárban megkezdődött, a tartomány jogállásáról szóló státustárgyalások jelenleg a harmadik fordulón vannak túl.
Jelenleg mi a pontos státusa Koszovónak?
A tartomány az ENSZ protektorátusa alatt áll. A közigazgatást az UNMIK (United Nations Missions in Kososvo) irányítja, a koszovói közigazgatás szervezetei folyamatosan kerülnek kialakításra és veszik át a hatalom gyakorlását, a tartomány irányítását.
Január 25-én érdemben is megkezdődtek Bécsben a tartomány jövőbeni jogállásáról szóló státustárgyalások. Jelenleg milyen fázisban vannak a tárgyalások?
Túl vagyunk a harmadik fordulón, a tárgyalások jelenlegi szakasza a koszovói decentralizációs terv elfogadásáról szól. Ennek célja, a jól működő önkormányzatok kialakítása. A nemzetközi közösség, a Kontakt Csoport (informális, az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból Franciaországból, Németországból, Olaszországból és Oroszországból álló csoport, melyhez később az Európai Unió is csatlakozott. Az UNMIK-kal együttműködésben jelenleg koordinátori szerepet játszanak a koszovói politikában - A Szerk.) egzakt módon körülhatárolható feltételeket szabott annak érdekében, hogy kialakulhassanak Koszóvóban a multi-etnikus társadalom, a többség és kisebbségek együttélésének európai normák szerinti feltételei. Emellett az UNMIK (United Nations Missions in Kososvo) minden támogatást megad a koszovói kormánynak a tartomány stabilitásának és biztonságának fenntartásához és fejlesztéséhez.
Mik a legfontosabb lépések? Hogyan lehet a társadalmi együttélés feltételeit megteremteni egy olyan közösségben ahol a kisebbség és a többség gyűlöli egymást?
Azt gondolom, hogy a gyűlölet kifejezés nem helyénvaló. Vitathatatlan tény, hogy Koszovó lakossága túl van egy nehezen feldolgozható társadalmi válságon, vannak súlyos, megoldásra váró problémák, de szerencsére már nem mindennapos a gyűlölet. Pontosan az előbb említett súlyos és nehéz kérdések megoldása érdekében van meghatározó jelentősége a koszovói albánok és szerbek közötti bizalom helyreállításának. Ez jelenleg a legfontosabb feladat, ezért különös hangsúlyt fektet az UNMIK a kisebbség arányos részvételére az állami intézmények, a rendőrség, a Koszovói Védelmi Hadtest -nem fegyveres testület-, valamint az önkormányzatok, az önkormányzati intézmények munkájában. Hangsúlyozza az egyházi és kulturális értékek, templomok, kegyhelyek kölcsönös tiszteletét. A koszovói politikai pártok, a parlament és a kormány vezetői minden lehetséges alkalommal kinyilvánítják, hogy tartományban élő szerbek jövője közös az itt élő albánok jövőjével. A cél az európai értelemben vett modern Koszovó kialakítása, amelynek van uniós jövőképe. Ezt a célt pedig közösen kell elérniük.
Magyarország milyen álláspontot képvisel a Koszovó-kérdésben?
A magyar külpolitika prioritásai között vezető helyen szerepel a Balkán, a Nyugat-Balkán és ezen belül Koszovó helyzete. Magyarország elemi érdeke a térség békéjének és stabilitásának fenntartása, a társadalmi a gazdagsági fejlődés támogatása, a demokratikus átalakulás során szerzett tapasztalatainknak az átadása.
Van saját magyar Koszovó-politika?
A magyar külpolitika minden olyan kezdeményezést támogat, amelyek a fenti célok elérését szolgálja. Meggyőződésünk, hogy a koszovói státusz rendezése során érvényesülnie kell a kisebbségi jogoknak, a nemzetközi jogi normáknak. Magyarország jövőbeni piacként, a gazdasági együttműködés egyik lehetséges balkáni terepeként tekint Koszovóra. Célunk, hogy a magyar vállalkozóknak, befektetőknek - megfelelő politikai és jogi háttér biztosítását követően - támogatást nyújtsunk a koszovói jelenléthez. Ennek érdekében - a magyar kormány balkáni külpolitikai stratégiáját támogatandó - került felállításra a Magyar Köztársaság Pristinai Összekötő Irodája, ez év januárjában.
Nem nézik a magyar jelenlétet rossz szemmel a szerbek? Nem árthat ez a vajdasági magyaroknak?
Nem vonható párhuzam Koszovó és a Vajdaság között.
Ibrahim Rugova halála mennyiben befolyásolja a tárgyalásokat?
Rugova halála nagy vesztesége az európai demokráciának. Személyében Koszovó népe történelmének egyik nagy egyéniségét gyászolja. Pristina vezető politikusai tovább viszik az ő megbékélésre, az önálló Koszovó megteremtésére törekvő politikáját.
Milyenek az eddigi tapasztalatai?
A magyar képviselet politikailag rendkívül fontos időszakban nyílt meg. Fontos számunkra, hogy az UNMIK vezetője Soren Jessen-Petersen februárban Budapesten tárgyalt. Somogyi Ferenc külügyminiszter a közelmúltban tett látogatást Koszovóban. Ezek a magas színtű látogatások biztosítják és bizonyítják a magyar kormány érdeklődését a térség iránt, hasznosak a dialógus fenntartása érdekében. Magyarország komoly erővel van jelen a KFOR-ban, a magyar katonák mind a szervezeten belül, mind helyi lakosság körében nagy megelégedéssel látják el feladataikat. Vonatkozik ez a magyar rendőrökre is, akik UNMIK keretein belül tevékenykednek Koszovóban.
Ön szerint mikor lesz független Koszovó?
Nehéz tárgyalások vannak még hátra. A bécsi tárgyalásoknak még csak az első periódusánál tartunk. A Kontakt Csoport tervei szerint a státusz kérdését még ez évben rendezni kell. Ezzel együtt úgy vélem, hogy számunkra nem az a fontos, hogy mikor, hanem hogy milyen feltételekkel jön létre egy a tartomány státuszát rendező, minden érintett fél számára, hosszú távra elfogadható megoldás.