Jeromos
9 °C
26 °C

Még írják a Krónikát

2000.04.12. 17:57
Kapcsolódó cikkek (1)
Magyarországi befektetők úgy vélték, hogy érdemes Romániában magyar nyelvű napilapba pénzt fektetni. A szép tervekből a konzervatív erdélyi lapolvasók tábora miatt kevés valósult meg, a gyakori személycserék a lap gazdasági hanyatlásához vezettek.
Az új romániai magyar országos napilap, a Krónika első száma 1999. október 29-én jelent meg. Többségi tulajdonosai a Napi Gazdaságban érdekelt befektetői csoport. A lap indulását kétéves tervezgetés előzte meg. A Krónika igényes tartalmával, színes fotóival és mellékleteivel próbálta az olvasókat a másik erdélyi kiadású országos napilaptól, a Romániai Magyar Szó-tól elszipkázni.

A Krónika már eleve főszerkesztő nélkül indult
Bár az versenytárs ,,nem felel meg a kor színvonalának", nem hivatalos adatok szerint a Krónika a tervezett 50 ezres példányszám helyett általában 15 ezer példányban jelent meg. A kinyomott példányok száma az első megjelenés óta pedig folyamatosan csökkent, jelenleg 5-6 ezres megjelenésnél tartanak. A lap vezetői üzleti titokként kezelik az adatokat, annyit árulnak el, hogy az folyamatosan növekszik.

A szerkesztőtanács felállt

A Krónika már eleve főszerkesztő nélkül indult. Horváth Andor egyetemi tanár hosszú ideig fémjelezte nevével a lapot, de indulása előtt lemondott megbízatásáról. További gondok tavasszal, viszont együtt jelentkeztek. A Krónika Kiadóház Rt. médiának eljuttatott közleményben tudatta, hogy a lap megvált felelős szerkesztőjétől, Stanik Istvántól, helyette Werner Pétert, a kiadó vezérigazgatóját bízták meg a teendők ellátásával. A közlemény külön bekezdésben cáfolja a ,,Krónika anyagi nehézségeiről napvilágot látott híreszteléseket, a lap mögött álló tőkeerős befektetők biztosítják a Krónika hosszú távú megjelenését".

Március 3-án távozott a szerkesztőtanácsból Farkas Árpád, aki egyben a Székelyföldön megjelenő Háromszék főszerkesztője. Március 15-én a szerkesztőtanács négy tagja (Gálfalvi Zsolt, a szerkesztőtanács elnöke, Kántor Lajos, Kányádi Sándor és Sütő András) nyílt levélben mondtak le tisztségükről, mivel ,,nem konzultáltak velük, véleményünkre nem is voltak kíváncsiak". ,,Sajnáljuk, hogy segítő szándékunk (...) csak óhaj, füstbe ment terv maradt" - írták.

Ugyanakkor derült ki, hogy március 10-én, a civil szférában távozott id. Toró Tibor és Tonk Sándor. A szerkesztőtanács tagjai közül távozáskor egyedül Kerekes Gábor nem nyilatkozott. Időközben a laphoz új ember került: Ágoston Hugó és Gazda Árpád vezető szerkesztők mellé jött Magyarországról Csinta Samu.

A lap megbízott felelős szerkesztője és a kiadó vezérigazgatója Werner Péter szerint a szerkesztőtanács csupán egy negyedévenként ülésező konzultatív szervezet volt, tagjai lemondása mögött politikai okokat keresni nem kell. A tagok lemondása, illetve a szerkesztőtanács gyakorlati megszűnése nem befolyásolta a lap életét, az elmúlt félévben is tőlük függetlenül szerkesztették a lapot. Werner Péter a legnagyobb megvalósításnak azt tartja, hogy a 100 munkatárssal sikerült egy központi jellegű, pártirányzattól mentes lapot összehozni.

A Krónika gazdasági helyzete kezd megszilárdulni

Magyari Tivadar erdélyi médiaszociológus az Index kérdésére elmondta: szerinte megalapozatlan volt a Krónika kiadóinak erdélyi ötvenezres olvasótábor-elvárása. A romániai magyar olvasó tipikus mentalitású: a helyi laphoz szokott hozzá, az ehhez fűződő hagyományai mélyen gyökerezettek. Ennek ellenére Magyari úgy látja, hogy az utóbbi időben a Krónika gazdasági helyzete kezd megszilárdulni, hisz egyre több benne a reklám.

Werner Péter is belátja: hibáztak, mikor nem számoltak az erdélyi magyar lapolvasó erős konzervativizmusával, kötődésével. A vezérigazgató szerint az erdélyiek általános rossz anyagi helyzete nem kifogás. Egy családfő naponta 40 ezer lejt (kb. 530 Ft) költ cigarettára és italra, de ugyanezt az összeget sajnálja újság előfizetésére.

Többségi tulajdonosai a Napi Gazdaságban érdekelt befektetői csoport
A kolozsvári székhelyű Krónika közvetlen konkurenciájának sokan a szintén kolozsvári Szabadságot látják. Ezzel a lap főszerkesztője, Balló Áron nem ért egyet. Szerinte a konkurencia részleges, mert a két lap különböző. A Szabadság egy négy megyében terjesztett, regionális napilap, míg a Krónika Románia egész magyarságát megszólítja.

Balló Áron elmondása szerint az új országos napilap - amelynek szerinte mindezek ellenére van létjogosultsága - serkentőleg hatott lapjának munkatársaira. Reklámozókat nem veszítettek, és kétszeri lapáremelésük ellenére példányszámuk enyhén növekedett. A Szabadság is üzleti titokként kezeli példányszámát, annyit viszont elárult, hogy jóval nagyobb, mint a Krónika példányszáma. Megbízható források szerint a Szabadság napi példányszáma 8000-10 000 között mozog.

A lap sikerre van ítélve

A Krónika azokat a romániai magyar olvasókat is szerette volna megnyerni magának, akik rendszeresen vásárolnak és olvasnak román lapokat. Magyari Tivadar azonban úgy véli, a Krónika a már létező erdélyi magyar lapokhoz hasonlít, és nem veszi fel a versenyt a román lapokkal. Balló Áron úgy gondolja a Krónika külpolitikai rovata tartja a versenyt a román lapok hasonló rovatával, igaz belpolitikában egyetlen romániai magyar lap sem tudja lekörözni a román lapokat.

A megbízott felelős szerkesztő, Werner Péter bizakodó. Budapesti író-olvasó találkozó után tartott sajtótájékoztatón kijelentette: az újságnak megalakulása óta számtalan nehézséggel kellett és kell megküzdenie, de ,,a lap sikerre van ítélve".

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Wellness hétvégék belföldön

A kényeztetés egész évben jár Önnek! Válasszon az ország legszebb vidékei közül!