Árpád
-1 °C
9 °C

A Kurszk rejtélyes balesete

2001.07.09. 12:34
A Kurszk katasztrófájának története olyan homályos, mint a Barents-tenger vize, ami borítja. A tavaly augusztusban bekövetkezett, 118 hajózó halálát okozó szerencsétlenség kapcsán az orosz hatóságok rutinosan össze-vissza beszéltek. Csípőből másokat - a NATO-t - vádolták az egészért, letagadták, hogy volna atomfegyver a fedélzeten, először még a külföldi segítséget is elutasították, lassan és nehézkesen voltak csak hajlandók együttműködni, és az egész akciót a titkolódzás köde lengte körül. Nyugati - és egyes orosz - kommentárok szerint mind az orosz haditengerészet és államapparátus, mind Putyin elnök leszerepelt a Kurszk-ügyben, demonstrálva pártállami beidegződéseiket.
Mi történt valójában? Az oroszok sokáig ragaszkodtak ahhoz a magyarázathoz, miszerint a 13 900 tonna vízkiszorítású Kurszk egy NATO-tengeralattjáróval, későbbi feltételezések szerint az amerikai Memphis-szel ütközött össze augusztus 13-án a Barents-tengeren. Az orosz illetékesek - illetve később egy hivatalos vizsgálóbizottság - e magyarázatot arra alapozták, hogy állítólag "idegen hajó darabjait" és egy jelzőbóját találtak a tengerfenéken heverő hajótest mellett, amely nem származhatott orosz hajótól. Az oroszok szerint röviddel ezután a Memphis meg is jelent egy norvég dokkban, sérüléseit ápolandó. A NATO tagadta, hogy bármi köze volna az esethez, bár tudható, hogy voltak a közelben nyugati hajók.

Pontosan egy nyugati - amerikai - megfigyelőhajó volt az, amelynek adataira hivatkozva a NATO röviddel a baleset nyilvánosságra hozatala után azt állította, hogy robbanás történt a Kurszkon. Ezt szentpétervári és norvég források is megerősítették egyébként, és már a mentés első napjaiban ez bizonyult a sajtóban megjelenő találgatások legnépszerűbbikének: ismeretlen eredetű robbanás küldte az atom-tengeralattjárót a Barents-tenger mélyére.

Megölték a legénységet?

Tovább bonyolítja az esetet, hogy féltitkos orosz katonai archívumokból a balesetet követő héten kiszivárgott, hogy a tengeralattjáró ott-tartózkodása és a baleset korántsem biztos, hogy véletlen volt. Egy internetes hírügynökség szerint gyakorlat volt a Kurszk elsüllyesztése, ami egyszerűen balul ütött ki. Ezt erősítette meg egy ismeretlen forrás is, akinek információit egy orosz napilap közölte: eszerint a Kurszkot a Nagy Péter cirkálóról kilőtt torpedó találta telibe véletlenül (?), és az orosz vezetés direkt késletette a mentést, hogy a valóság ne derüljön ki.

Pusztán hab a tortán, hogy csecsen szélsőségesek is magukra vállalták az akciót. A Kurszkon valóban szolgált a csecsen források által megnevezett muzulmán tengerész, de ezt a verziót sem sikerült soha hitelt érdemlően bizonyítani.

Torpedóbaleset

A felröppenő teóriák ezen vonalak mentén formálódtak hosszú hetekig és hónapokig, mígnem lassan az a magyarázat került előtérbe, hogy az Oscar-II besorolású tengeralattjáróval saját torpedójának felrobbanása végzett. A robbanás okait sűrű homály fedi, de feltételezhető, hogy további detonációk következtek be, amikor a süllyedő Kurszk orral a tengerfenéknek csapódott. Ezt a verziót látszik megerősíteni az áldozatok által hátrahagyott feljegyzés is, amely egy titokzatos, nem részletezett eredetű robbanásról számol be. Végül 2001 februárjában az orosz haditengerészet egy magas rangú tisztje ezt a verziót ismerte el hivatalosnak.

Kronológia
augusztus 12. - Az orosz északi flotta atom-tengeralattjárója, a Kurszk elsüllyed a Barents-tengeren
augusztus 14. - Megérkeznek az első híradások a balesetről.
augusztus 15. - Az orosz hadsereg egyedül kezdi meg a mentést.
augusztus 17. - Szakértők cáfolják, hogy a túlélők kopogással jeleznének a Kurszkban.
augusztus 18. - Murmanszkban közzéteszik a legénység névsorát.augusztus 18.- Sikertelen csatlakozási kísérlet a Kurszk zsilipjéhez.
augusztus 19. - Megérkezik a Normand Pioneer nevű norvég mentőhajó.
augusztus 20. - Mélytengeri búvárokkal a fedélzetén megérkezik a Seaway Eagle, és egy másik norvég mentőhajó is.
augusztus 21. - Búvárok kinyitják a mentőzsilip ajtaját, majd vizsgálatok után kijelentik, hogy nincs túlélő a Kurszkon. Az orosz kormány hivatalosan bejelenti a legénység halálát.

Meddig élt a legénység?

A legénység története, ha kevésbé misztikus is, még szomorúbb. Az oroszok hivatalosan sokáig ragaszkodtak hozzá, hogy a legénység életben van és megmenthető, miközben láthatólag kétségbeesetten igyekeztek újra és újra bejutni a néma roncsba. Brit, amerikai, és norvég megfigyelőhajók szerint azonban a Kurszk a balesetet követően igen hamar "elhallgatott" és cáfolták - bár talán érthetően nem túl nagy elánnal -, hogy a legénység még napokig kopogott volna.

Aztán a búvárok október 26-án - két hónappal azután, hogy először sikeresen behatoltak a roncsba és megállapították, hogy nincsenek túlélők - feljegyzést találtak a Kurszk kilencedik rekeszében. A feljegyzés, melyet vélhetőleg már vaksötétben vetettek papírra, leírja, hogy a tengeralattjáró 118 fős személyzetéből mindössze 23-an élték túl az első robbanásokat és a tengerfenékhez csapódást. Ők röviddel ezután az oxigénhiánytól haltak meg.

"Szovjetül" kezelték az ügyet

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a haditengerészet leszerepelt a Kurszk-ügyben - vélekedett egybehangzóan a nyugati sajtó és egyes orosz lapok is. Pártállami reflexeket demonstráltak, titkolóztak, össze-vissza beszéltek, másra kenték az egészet, és nem igazán voltak hajlandók együttműködni senkivel - még a radioaktív sugárzástól félő norvégokkal sem. Eleinte azt is letagadták, hogy egyáltalán volnának atomfegyverek a tengeralattjárón. Putyin maga napokig még szabadságát sem volt hajlandó megszakítani az eset miatt.

A tragédiát követő országos politikai botrány után az orosz vezetés nem tehette meg, hogy nem emelteti ki a holttesteket, ez azonban máshogyan nem lehetséges, csak ha felszínre hozzák az egész hajót. Ideje.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Budapest Te Csodás!

Karácsonyi pompába öltözött utcák, színes adventi vásárok, gazdag kulturális élmények, ez mind Budapest.