Péter, Pál
21 °C
32 °C

A Kurszk rejtélyes balesete

2001.07.09. 12:34
A Kurszk katasztrófájának története olyan homályos, mint a Barents-tenger vize, ami borítja. A tavaly augusztusban bekövetkezett, 118 hajózó halálát okozó szerencsétlenség kapcsán az orosz hatóságok rutinosan össze-vissza beszéltek. Csípőből másokat - a NATO-t - vádolták az egészért, letagadták, hogy volna atomfegyver a fedélzeten, először még a külföldi segítséget is elutasították, lassan és nehézkesen voltak csak hajlandók együttműködni, és az egész akciót a titkolódzás köde lengte körül. Nyugati - és egyes orosz - kommentárok szerint mind az orosz haditengerészet és államapparátus, mind Putyin elnök leszerepelt a Kurszk-ügyben, demonstrálva pártállami beidegződéseiket.
Mi történt valójában? Az oroszok sokáig ragaszkodtak ahhoz a magyarázathoz, miszerint a 13 900 tonna vízkiszorítású Kurszk egy NATO-tengeralattjáróval, későbbi feltételezések szerint az amerikai Memphis-szel ütközött össze augusztus 13-án a Barents-tengeren. Az orosz illetékesek - illetve később egy hivatalos vizsgálóbizottság - e magyarázatot arra alapozták, hogy állítólag "idegen hajó darabjait" és egy jelzőbóját találtak a tengerfenéken heverő hajótest mellett, amely nem származhatott orosz hajótól. Az oroszok szerint röviddel ezután a Memphis meg is jelent egy norvég dokkban, sérüléseit ápolandó. A NATO tagadta, hogy bármi köze volna az esethez, bár tudható, hogy voltak a közelben nyugati hajók.

Pontosan egy nyugati - amerikai - megfigyelőhajó volt az, amelynek adataira hivatkozva a NATO röviddel a baleset nyilvánosságra hozatala után azt állította, hogy robbanás történt a Kurszkon. Ezt szentpétervári és norvég források is megerősítették egyébként, és már a mentés első napjaiban ez bizonyult a sajtóban megjelenő találgatások legnépszerűbbikének: ismeretlen eredetű robbanás küldte az atom-tengeralattjárót a Barents-tenger mélyére.

Megölték a legénységet?

Tovább bonyolítja az esetet, hogy féltitkos orosz katonai archívumokból a balesetet követő héten kiszivárgott, hogy a tengeralattjáró ott-tartózkodása és a baleset korántsem biztos, hogy véletlen volt. Egy internetes hírügynökség szerint gyakorlat volt a Kurszk elsüllyesztése, ami egyszerűen balul ütött ki. Ezt erősítette meg egy ismeretlen forrás is, akinek információit egy orosz napilap közölte: eszerint a Kurszkot a Nagy Péter cirkálóról kilőtt torpedó találta telibe véletlenül (?), és az orosz vezetés direkt késletette a mentést, hogy a valóság ne derüljön ki.

Pusztán hab a tortán, hogy csecsen szélsőségesek is magukra vállalták az akciót. A Kurszkon valóban szolgált a csecsen források által megnevezett muzulmán tengerész, de ezt a verziót sem sikerült soha hitelt érdemlően bizonyítani.

Torpedóbaleset

A felröppenő teóriák ezen vonalak mentén formálódtak hosszú hetekig és hónapokig, mígnem lassan az a magyarázat került előtérbe, hogy az Oscar-II besorolású tengeralattjáróval saját torpedójának felrobbanása végzett. A robbanás okait sűrű homály fedi, de feltételezhető, hogy további detonációk következtek be, amikor a süllyedő Kurszk orral a tengerfenéknek csapódott. Ezt a verziót látszik megerősíteni az áldozatok által hátrahagyott feljegyzés is, amely egy titokzatos, nem részletezett eredetű robbanásról számol be. Végül 2001 februárjában az orosz haditengerészet egy magas rangú tisztje ezt a verziót ismerte el hivatalosnak.

Kronológia
augusztus 12. - Az orosz északi flotta atom-tengeralattjárója, a Kurszk elsüllyed a Barents-tengeren
augusztus 14. - Megérkeznek az első híradások a balesetről.
augusztus 15. - Az orosz hadsereg egyedül kezdi meg a mentést.
augusztus 17. - Szakértők cáfolják, hogy a túlélők kopogással jeleznének a Kurszkban.
augusztus 18. - Murmanszkban közzéteszik a legénység névsorát.augusztus 18.- Sikertelen csatlakozási kísérlet a Kurszk zsilipjéhez.
augusztus 19. - Megérkezik a Normand Pioneer nevű norvég mentőhajó.
augusztus 20. - Mélytengeri búvárokkal a fedélzetén megérkezik a Seaway Eagle, és egy másik norvég mentőhajó is.
augusztus 21. - Búvárok kinyitják a mentőzsilip ajtaját, majd vizsgálatok után kijelentik, hogy nincs túlélő a Kurszkon. Az orosz kormány hivatalosan bejelenti a legénység halálát.

Meddig élt a legénység?

A legénység története, ha kevésbé misztikus is, még szomorúbb. Az oroszok hivatalosan sokáig ragaszkodtak hozzá, hogy a legénység életben van és megmenthető, miközben láthatólag kétségbeesetten igyekeztek újra és újra bejutni a néma roncsba. Brit, amerikai, és norvég megfigyelőhajók szerint azonban a Kurszk a balesetet követően igen hamar "elhallgatott" és cáfolták - bár talán érthetően nem túl nagy elánnal -, hogy a legénység még napokig kopogott volna.

Aztán a búvárok október 26-án - két hónappal azután, hogy először sikeresen behatoltak a roncsba és megállapították, hogy nincsenek túlélők - feljegyzést találtak a Kurszk kilencedik rekeszében. A feljegyzés, melyet vélhetőleg már vaksötétben vetettek papírra, leírja, hogy a tengeralattjáró 118 fős személyzetéből mindössze 23-an élték túl az első robbanásokat és a tengerfenékhez csapódást. Ők röviddel ezután az oxigénhiánytól haltak meg.

"Szovjetül" kezelték az ügyet

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a haditengerészet leszerepelt a Kurszk-ügyben - vélekedett egybehangzóan a nyugati sajtó és egyes orosz lapok is. Pártállami reflexeket demonstráltak, titkolóztak, össze-vissza beszéltek, másra kenték az egészet, és nem igazán voltak hajlandók együttműködni senkivel - még a radioaktív sugárzástól félő norvégokkal sem. Eleinte azt is letagadták, hogy egyáltalán volnának atomfegyverek a tengeralattjárón. Putyin maga napokig még szabadságát sem volt hajlandó megszakítani az eset miatt.

A tragédiát követő országos politikai botrány után az orosz vezetés nem tehette meg, hogy nem emelteti ki a holttesteket, ez azonban máshogyan nem lehetséges, csak ha felszínre hozzák az egész hajót. Ideje.