Miklós
-7 °C
4 °C

Orosz atom-tengeralattjáró - harmadik mentőakció

2000.08.15. 21:07
Az orosz haditengerészet hajnal hatkor újabb kísérletet tett arra, hogy egy távvezérlésű mentőkapszulával - harmadszorra - megpróbálja kiszabadítani a Barents-tengerben elsüllyedt atom-tengeralattjárón rekedt 116 embert. A CNN értesülései szerint tapogatóznak afelől is, hogy a NATO milyen segítséget tudna nyújtani az esetleges további mentési akciókban. Az orosz mentőkapszula ugyanis először a viharos időjárás miatt nem tudott a Kurszkhoz kapcsolódni, másodszorra viszont elérte az elsüllyedt tengeralattjárót, de nem sikerült rákapcsolódnia a bajbajutott harceszközre. A The New York Times szerint amerikai tengeralattjárók szombaton hallottak egy robbanást a Barents-tengeren, ezért valószínű, hogy a Kurszk elsüllyedése egy nappal a korábban megadott időpont előtt következett be. Az orosz flotta parancsnoka szerint a tengeralattjárón augusztus 18-áig tartanak ki az oxigénkészletek.

A svájci televízió francia nyelvű adása szerint az orosz haditengerészet első mentőakciója nem járt sikerrel. A legfrissebb hírek szerint a tengeralattjáró legénysége a jármű falának kopogtatásával (morze-jelekkel) kommunikál a mentőegységekkel. A legutolsó hírek szerint az egyik üzenet így szólt: "Egyre gyengébbek vagyunk..."

Megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy esetleg egyre fogy az oxigén is a Kurszk fedélzetén. A Russiatoday.com szerint egyébként nincsenek halálos áldozatok a tengeraléattjárón - legalábbis ez derült ki az Északi Flotta szóvivőjével folytatott telefonbeszélgetésből.

Mentőkapszula egy orosz mentőhajón
Elsőre nem sikerült a mentés
Az NTV orosz televízió híradója szerint a Rudnyickij mentőhajóról lebocsátott Priz típusú mentőkapszulával, melyen 2-3 kezelő tartózkodik, és egyszerre 12-15 személy kimentésére képes, az első kisérletre nem sikerült megbízhatóan összekapcsolni az elsüllyedt Kurszk atom-tengeralattjárót.

Újabb mentési kísérlet

Igor Digalo fregattkapitány, az orosz haditengerészeti flotta sajtófőnöke azt mondta, hogy hajnal hatkor ismét lemerült a mentőszerkezet. Annak ellenére, hogy a felszínen az időjárás javult, kisebb lett a szél és a hullámzás, a mélyben a változó tengeráramlatok nehezítik a tevékenységet.

Az Interfax közli, hogy orosz tengernagyi csoport indul Brüsszelbe, hogy a NATO parancsnokságon konzultációt folytasson a mentésről és a nyugati partnerek részvételének lehetőségeiről. Az esemény okát továbbra is csak találgatják, a bizonytalanságot növeli az, hogy a hajótest közelében megtalálták az egyik rakétasiló leszakadt fedelét és a tengeralattjáróról származó több tárgyat.

A mentés legalább hajnalig tart, de érkeznek brit segítők is?

Vlagyimir Kurojedov admirális, a flotta parancsnoka szerint a mentés 6-8 órát vesz majd igénybe.

Kurojedov tengernagy szerint a kisebb tengeralattjárót a Rudnyickij mentőhajóhoz ,,kötik hozzá", s így közelíti majd meg a 107 méteres mélységben lévő Kurszkot, amelyen több, mint száz tengerész teljesített szolgálatot.

Kurojedov admirális a CNN szerint bejelentette a Kurszk elsüllyedésének okát is: a tengernagy szerint egy torpedó felrobbant a tengeralattjáró orrában.

Egy tavalyi kép a Kurszkról
Az orosz haditengerészeti flotta sajtóközpontjának közlése szerint a Barents-tengeri mentőakcióban az Északi Flotta 15 hajója vesz részt. Ugyanakkor húsztagú brit tengeralattjáró-mentő csapat indul szerdán Skóciából, hogy segítséget nyújtson a Barents-tenger mélyén rekedt 116 orosz tengerész megmentéséhez.

A brit mentőalakulatot orosz Antonov szállítórepülőgép viszi az Ayrshire megyei Prestwick repülőteréről Norvégiába, együtt az egység egyik LR5 típusú merülő mentőhajójával, amely afféle víz alatti mentőcsónakként használatos: 16 embernek van benne hely - adta hírül az MTI.

A Yahoo! hírei szerint ugyanakkor az oroszok visszautasították a britek által feljanlott segítséget.

Kiemelik a tengeralattjárót?

Ha nem sikerül mentőkapszulával a felszínre hozni az elsüllyedt atom-tengeralattjáró legénységét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálja majd kiemelni az egész tengeralattjárót - jelentette kedd este az Interfax orosz hírügynökség Vlagyimir Kurojedov flottatengernagyot idézve.

A Kurszk
Típus: Oscar-II besorolású atommeghajtású tengeralattjáró, elsősorban felszíni célpontok megsemmisítésére
Épült: 1994-ben
Felszerelése: 65 önvezérlő torpedó vagy SS-N-19-es osztályú - hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel ellátott - robotrepülőgép.
Meghajtása: egy dupla, összesen 380 MWatt teljesítményű atomreaktor
Méretei: 154m hosszú, 18,2m széles, merülése 9m
Maximum merülése 500m, sebessége 28 csomó (tengeri mérföld/óra) víz alatt, 15 csomó felszínen

Az orosz haditengerészet főparancsnoka szerint az első számú terv továbbra is az, hogy mentőkapszulát használnak, amelyet megpróbálnak az elsüllyedt tengeralattjáró zsilipjéhez kapcsolni: a kapszula egyszerre 15-20 embert hozhatna a felszínre.

Ám ha ez a terv nem működik - s még orosz szakértők is kételkednek az akció sikerében, a kapcsolódás szempontjából túl nagynak tartva a tengeralattjáró dőlését - akkor Kurojedov szerint létezik egy pótterv is: egyenként 400 tonnás gumitömlőket erősítenek a hajó mindkét oldalára, s azokat a víz alatt, magas nyomású levegővel felfújják, hogy igénybe vegyék a felhajtóerőt.

Már szombaton megtörtént a baleset?

Az orosz Kurszk atom-tengeralattjáró balesete szombaton történt, egy nappal korábban, mint ahogyan azt korábban feltételezték - ez derül ki az MTI szerint abból a hivatalos orosz jelentésből, amelyet kedden adtak át Oslóban a norvég külügyminisztériumban.

A Barents-tengeren szerencsétlenül járt tengeralattjárót vasárnap sikerült lokalizálni. A norvég külügyi szóvivő közölte: a jelentés sejteni engedi, hogy robbanás történt a hajó fedélzetén, ugyanakkor nincs utalás arra a több orosz illetékes által említett feltételezésre, mely szerint a Kurszk összeütközött volna egy másik tengeralattjáróval. Azt viszont megerősíti a dokumentum, hogy nem sérült meg a hajó atomreaktora, és nem került radioaktív szennyeződés a levegőbe.

Flottatisztek is a fedélzeten voltak, nem csak a hajószemélyzet

A korábbi hírekből már kitűnt, hogy a Kurszk fedélzetén lévők mintegy fele tiszti rangban szolgált a hadseregben. Az Interfax orosz hírügynökség most mindezt azzal egészítette ki, hogy szeverodvinszki források szerint az Északi Flotta főhadiszállásának tisztjei is a szerencsétlenül járt tengeralattjárón tartózkodtak, hogy a Barents-tengeren zajló hadgyakorlatot személyesen is megtekintsék.

A Yahoo szerint a szerencsétlenség idején a közelben tartózkodott két amerikai tengeralattjáró is, amelyek állítólag robajt - esetleg robbanást - észleltek a Barents-tengeri orosz hadgyakorlat során. Mindezt megerősítette a The New York Times is.

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.

US Virgin Islands

Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!