Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Májusban figyelmeztették Washingtont a jemeni merényletről

2000.10.20. 15:54
Titkosszolgálati források szerint az amerikai kormányt május óta többször figyelmeztették, hogy a Közel-Keleten támadás készül amerikai célpontok ellen. A kormány szerint ennek hatására megszigorították a biztonsági előírásokat, de október 12-én mégis támadás ért egy amerikai hadihajót. A merényletben tizenhét tengerész meghalt. A vizsgálat azóta is folyik. Ádent, a tankolásra kijelt kikötőt védelmezik, miközben a gyanú Oszama bin Ladenre, a hírhedt szaúdi terroristára, az FBI ,,most wanted" listájának éllovasára terelődik.
Amerikai titkosszolgálati forrásokból származó információk szerint az egyiptomi Iszlám Dzsihád nevű szervezet már május óta készülődött amerikai célpontok elleni támadásra a Közel-Keleten. Az Egyesült Államokban tudtak is a fenyegetésről, és erről minden közel-keleti kormányt és amerikai támaszpontot értesítettek - múlt héten ennek ellenére terroristatámadás áldozatává vált egy amerikai hadihajó. Washingtonban az is kiszivárgott, hogy a májusi általános fenyegetés után, szeptemberben a titkosszolgálatok arról is jelentést kaptak, hogy támadás készül egy amerikai hadihajó ellen - bár ennek tervezett helyét és idejét nem ismerték.

Az Egyiptomi Dzsihád és Oszama bin Laden

Az Egyiptomi Dzsihád az amerikai külügy szerint az egyik legveszélyesebb szervezet. Egyes feltételezések szerint 1981-ben a szervezet alapítói ölték meg Szadat egyiptomi elnököt. Az Egyiptomi Iszlám Dzsihád elemzők szerint közel áll Oszama bin Laden Al Qaedájához, a két szervezet külföldön közösen tevékenykedik, tulajdonképpen egy csoportnak tekinthetők. Ayman al-Zawahari, az Egyiptomi Dzsihád korábbi vezetője ma bin Laden katonai akciókért felelős helyettese.

Oszama bin Laden
1957-ben született Rijádban, Szaúd-Arábiában. Menedzsmentet és közgazdaságtant tanult az Abdul Aziz Király Egyetemen, házas, több gyermek apja. 1973-ban lépett kapcsolatba szélsőséges iszlám csoportokkal. A '80-as évek elején bekapcsolódott az afganisztáni mudzsahedínek harcába a szovjetek ellen és Dél-Jemenben a kommunisták ellen. Afganisztánban kiképzőközpontot alapított a mudzsahedínek számára és 1986-ban és '89-ben részt vett a legnagyobb, dzsalalabadi harcokban. 1991-ben hagyta el az Arab-félszigetet. A szaúdi kormány felszólította, hogy térjen haza, és miután ezt megtagadta, megfosztották állampolgárságától. A muzulmán hívőket felszólította, hogy indítsanak szent háborút a zsidó-keresztény szövetség ellen, amely hatalma alatt tartja Palesztinát és az Arab-félszigetet. Neve a csecsenföldi háborúk kapcsán is felmerült, egyes források szerint szerepe volt/van a csecsen harcosok fegyver-utánpótlásának biztosításában. Az FBI terrorcselekmények szervezése miatt a tíz legfontosabb körözött személy között tartja számon. Jelenleg feltehetően Afganisztánban tartózkodik.
A két szervezet után most az amerikai és jemeni hatóságok egyaránt nyomoznak, mivel feltehetően közük volt a USS Cole jemeni megtámadásához. Mint emlékezetes, október 12-én egy robbanóanyaggal megrakott csónak ütközött az amerikai rombolónak a jemeni Áden kikötőjében. Az öngyilkos merényletben tizenhét amerikai tengerész életét vesztette, az utolsó négy holttestet csütörtökön találták meg a haditengerészet mentőegységei.

A CNN-nek adott interjújában Ali Abdullah Saleh jemeni elnök bejelentette, hogy több muzulmán szélsőségest őrizetbe vettek. Mint mondta a gyanúsítottak Afganisztánból visszatért Al Dzsihad-tagok. Az azonban nem derült ki, hogy az említett Al Dzsihad az Egyiptomi Dzsihádra utal, vagy csak általában a ,,szent háborúban" résztvevő harcosokra vonatkozik.

Washington szerint komolyan vették a fenyegetést

Az amerikai hatóságok tagadják, hogy nem vették elég komolyan a figyelmeztetést. Közölték: miután értesítették az érintetteket, a Közel-Kelet minden amerikai támaszpontján és egységénél megszigorították a biztonsági rendszabályokat.

Anthony C. Zinni
Anthony C. Zinni tábornok, aki augusztusig a régió amerikai csapatainak parancsnoka volt, egy szenátusi bizottsági meghallgatáson kijelentette: Áden volt a legjobb választás, mert ez a kikötő volt a legjobb helyen és még mindig biztonságosabbnak tűnt, mint a többi kikötőváros a környéken. 1999-ben Zinni döntött úgy, hogy az amerikai hajók Ádenben üzemanyagot vehetnek fel.

Bár az Ádenbe tartó hajókon tényleg szigorították a biztonsági előírásokat, az kiderült, hogy sem a Pentagon, sem a nagykövetség nem ellenőriztette a kikötői munkásokat. Az üzemanyag-felvétel biztonságáért a Védelmi Logisztikai Ügynökség volt felelős, de a cég leginkább az üzemanyag minőségére, illetve a kikötésben segédkező hajókra koncentrált. Az Ügynökség alkalmazottait felvételükkor semmilyen biztonsági vizsgálattal nem szűrték.

Laden a tévében hirdetett szent háborút

A májusi és szeptemberi jelentések után az amerikai kormány birtokába jutott egy felvétel, melyen Laden és Zawahari meghirdetik az Amerika-ellenes szent háborút. A felvétel, amit valószínűleg még május környékén készítettek, a katari Al Jazeera műholdas arab tévécsatorna műsorán szerepelt szeptember 21-én. Az afganisztáni tálib kormány ezzel szemben állítja, hogy a nyilatkozatot évekkel ezelőtt rögzítették, tehát semmi köze nem lehet az idei eseményekhez. (Igaz, Washington komoly nyomást gyakorol a tálib kormányzatra, hogy adja ki Ladent, tehát a mentegetőzést valószínűleg csak ez indokolta.)

Zawahari a felvételen közölte: ,,A pogányok már Egyiptomban, Jemenben és az Öbölnél is jelen vannak, itt az ideje, hogy szembeszálljunk velük." Laden ehhez hozzátette: ,,Követőinknek minden meg kell tenniük, hogy az iszlám törvénykezést visszaállítsák a muzulmán országokban, és kiűzzék a zsidókat és keresztényeket szent helyeinkről."