Luca, Ottilia
2 °C
5 °C

Hogyan befolyásolja a világ jövőjét az amerikai választás?

2006.11.09. 20:39
Az USA nagykövetsége által szervezett videokonferencián egy konzervatív think-tank alelnöke a magyar újságíróknak cáfolta, hogy Irak felosztására vagy egy Szaddám Huszeinnél puhább diktátor kinevezésére készülne Amerika. Danielle Pletka szerint a washingtoni képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának élére a magyar származású Tom Lantos kerülhet hamarosan. Dick Cheney alelnök és Condoleezza Rice külügyminiszter posztja stabil - az elemző szerint.

A jobboldali konzervatívok, vagyis a republikánusok egyik legfontosabb politikai háttérintézményének, az American Enterprise Institute-nak (AEI) az alelnöke, Danielle Pletka elemezte az amerikai időközi választások nyomán kialakult helyzetet az USA budapesti nagykövetsége által szervezett csütörtöki video-sajtókonferencián. Pletka magánvéleményét fejtette ki mindvégig, ugyanakkor érzékeltette, hogy a véleményét megalapozó információi igen megbízható - feltételezhetően washingtoni kormányzati - forrásokból származnak.

A legbefolyásosabb think-tank az AEI

A konzervatív think-tanknek is nevezett AEI-ről a republikánus elnök, Ronald Reagan mondta még a nyolcvanas években: egyetlen think-tank sem volt még olyan befolyásos, mint az American Enterprise Institute.

Danielle Pletka csütörtökön azzal kezdte videokonferenciáját, hogy Tom Lantos lesz minden bizonnyal a washingtoni képviselőház nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának új elnöke.

Lantos és a demokraták újabb csapata között konfliktus is lehet

Mindez azért érdekes szerinte, mert Lantos mérsékelt demokratának számít, azaz véleménye közelebb áll a republikánusokéhoz, mint mondjuk a képviselőház leendő demokrata elnökéé, a most a nagypolitikába berobbant Nancy Pelosié.

Lantos a második legfontosabb posztot foglalhatja el hamarosan a képviselőházban - vélekedett a konzervatív republikánus AEI-alelnök, és ez kiélezheti a demokratákon belüli pozícióharcokat, hiszen a frissen megválasztott kongresszusba inkább a Pelosihoz közelebb álló demokraták kerültek be. (A képviselőházban 12 év után alakult ki újra demokrata többség, és a republikánusok a szenátusban is kisebbségbe kerültek a mostani időközi választások nyomán.)

Fontos posztra kerülhet Lantos

Lantos szerinte egy olyan bizottság élére kerül, amely a külföldi segélyekről, az exportkorlátozásokról, a katonai jellegű exportról is dönt majd, vagyis stratégiai fontosságú kérdésekről szavazhatnak a testületben. Lantos a politikai elemző szerint "héjának" számít, azaz keményvonalas a közel-keleti politikában, és Izrael egyik fő támogatója a kongresszusban.

A demokratáknak egyébként Pletka szerint nincs kialakult koncepciójuk arról, hogy pontosan milyen változást akarnak az USA külpolitikájában. Mint ismeretes, éppen Nancy Pelosi nyilatkozott a választási sikerük után úgy, hogy új irányra van szükség Irakban. Ugyanakkor az elemző úgy véli, hogy nem reális feltételezés, hogy az USA kivonja csapatait Irakból, hiszen missziójukat nem hagyhatják befejezetlenül. Azt is tagadta az AEI-alelnök, hogy Irakban az amerikai beavatkozás megbukott volna.

Pletka mintha még Bushéknál is konzervatívabb lenne

Pletka álláspontja helyenként még a washingtoni kormányzaténál is konzervatívabbnak tűnt. Így például Irán és Észak-Korea esetében nem érti az AEI-alelnök, miért hezitál ennyit a Bush-adminisztráció, hiszen nyilvánvaló, hogy az idő e két, Amerikával ellenséges államnak dolgozik.

Észak-Korea az időhúzás közben atombombát robbantott, és ha Iránnal is továbbra is ilyen türelmes Washington, akkor pár éven belül ott is elkészül egy ilyen tömegpusztító fegyver. Irán például már kimerítette az összes lehetőséget, sem tárgyalás, sem nemzetközi intézmények bevonása, sem gazdasági szankciók nem hatnak a közel-keleti államra.

Lesz-e háború Iránnal?

Az Index kérdésére, hogy ez háborút jelentene-e, nem válaszolt egyértelműen Pletka, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy egy légitámadás, amely az iráni atomprogram létesítményeit célozná meg, nem lenne hatásos, mert a know-how-t, a bombagyártáshoz szükséges tudást nem lehet így megsemmisíteni. Az elemző azt is hozzátette: egy katonai akció nem biztos, hogy sikeres lenne Irán ellen, és ennek időzítése a mostani iraki és afganisztáni helyzetben aligha lenne szerencsés.

Az iraki helyzetről a republikánus háttérintézmény alelnöke elmondta: kizárt, hogy egy Szaddám Huszeinnél puhább diktátort ültessen Washington az arab állam élére. Irak feldarabolása sem lenne megoldás, hiszen nem lehet sem etnikailag, sem vallásilag határokat szabni.

Az egyetlen kivétel a kurd mozgalom, de itt sem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogyan látszik. Pletka azt azonban elismerte, hogy a kurdok függetlenségi mozgalma igencsak erős. Éppen ezért Irakban szerinte egy laza konföderáció, egy szövetségi állam létrehozása a valószínűbb.

Újabb amerikai csapatok mennek Irakba?

Ezzel párhuzamosan átmenetileg további amerikai csapatokat kell majd küldeni a térségbe. Meg kell erősíteni a helyi rendőrséget is, mert elsősorban Bagdadban kell stabilizálni a helyzetet - fejtegette a republikánus think-tank alvezére.

Az amerikai hadügyminisztérium élén történt változás, az, hogy Donald Rumsfeld lemondott, és helyére egy titkosszolgálati szakértő kerül Robert Gates személyében, nos, ez Pletka szerint azt mutatja, hogy változni fog a stílus. Tartalmilag egyelőre nem számít komolyabb módosulásra a szakértő. Személycserék ugyanakkor várhatók a Pentagonban - tette hozzá.

Az, hogy a demokraták a törvényhozásban többségbe kerültek, ebből a szempontból kevésbé meghatározó - véli az AEI alelnöke -, viszont a költségvetés megszavazásakor a hadikiadásokról egyeztetniük kell majd a különböző politikai erőknek. Ennek kapcsán néhány demokrata már ígérte, hogy csökkentené a háborús kiadásokat, de Pletka szerint ez nem túlzottan valószínű, hogy veszélyeztetné az iraki missziót.

Cheney és Rice marad a posztján

Pletka szerint valószínűtlen, pontosabban "nulla százalék az esélye" annak, hogy Dick Cheney, az USA alelnöke lemondjon (ő Rumsfeld jó barátja, és az Irak elleni támadást sokan e két személyiségnek tulajdonítják az amerikai kormányzaton belül). Condoleezza Rice külügyminiszter is biztosan a helyén marad - folytatta az elemző, aki szerint érdekes, hogy az új hadügyminiszter sokévi titkosszolgálati munka után került e posztra és a külügyminiszter, Rice is korábban olyan diplomáciai területen dolgozott, amely a hírszerzéssel szoros kapcsolatban állt.

Pletka szerint Amerikának egyébként most két komoly Oroszország-szakértője van a kormányban, Gates és Rice személyében. Ez azért is érdekes - vélekedett az AEI-alelnök -, mert a világnak és Washingtonnak figyelnie kell Moszkvára, Oroszország "elkágébésedésére". Ezzel Pletka a volt KGB-vezetők egyre növekvő hatalmára célzott, illetve a demokrácia-ellenes intézkedések erősödésére Oroszországban.

Nemcsak Irak miatt buktak a republikánusok

Pletka végül szólt arról, hogy a konzervatív amerikai szavazók a mostani választásokon nemcsak Irak miatt fejezték ki csalódottságukat. Szerinte most nincs olyan hangulat az USA-ban, mint amikor a vietnami háborút ellenzték az emberek. Pletka úgy véli: a republikánusok rossz eredményében a sok botrány, leleplezés, a pénzügyi visszaélésekről szóló hírek is szerepet játszottak.

A Bush-kormányzat azonban néhány osztogató intézkedésével is kivívta a neokonzervatívok bírálatát, hiszen nemcsak az iraki háborúra költött el túl sok pénzt, hanem olyan programokra is, amelyek az USA-n belül minősíthetők feleslegesnek, legalábbis az AEI-alenök szavaiból ez tűnt ki.