További Külföld cikkek
- Éhségsztrájkba kezdhetett a börtönben Hegyi-Karabah korábbi vezetője
- Párizsban azzal fenyegetőzött egy férfi, hogy felrobbantja magát
- Újabb országban okoztak áradást a heves esőzések, többen meghaltak
- Felgyújtotta magát egy férfi Donald Trump bírósági tárgyalása közben
- Hét év börtön jár Oroszországban kannabiszos gumicukorért
A megváltoztatott törvény alkotmányosságát parlamenti képviselők egy csoportja kérdőjelezte meg, kifogásolva, hogy az ominózus jogszabály gyakorlatilag a parlamentet arra jogosítja fel a döntésre EU-csatlakozásról. A 15 tagú alkotmánybíróság mind a 14 ellenvetést visszautasította. A képviselők többek között azt bírálták, hogy a törvény lehetővé teszi a népszavazás külföldről történő támogatását, ami szerintük azt jelenti, hogy az EU pénzt ad a csatlakozás népszerűsítésére. A "Nem" oldal szerint így csorbul az ország nemzeti függetlensége.
Az ellenzők halasztást kérnek
A múlt héten az ultrakonzervatív képviselők a Lengyel Családok Ligájából, a Nemzeti Katolikus Mozgalomból és a Lengyel Szövetségből - az ország volt miniszterelnöke, Jan Olszewski támogatásával - az alsóházban kezdeményezték, hogy halasszák el a népszavazást mindaddig, míg a végleges Európai Alkotmány meg nem születik. "Azt gondoljuk, nem helyes szavazni egy olyan szövetséghez való csatlakozás kérdésében, amely drámaian megváltozik a csatlakozás valós pillanata előtt" - véli Jan Lopuszanski, a tervezet támogatója.
A 460 tagú parlamentben a tervezet nem élvez nagy támogatottságot, de ez ki sem derülhet, ugyanis nem lesz alkalmuk szavazni a képviselőknek, mert a referendum előtt már nem gyűlnek össze. A szejm elnöke, Marek Borowski ugyanis eltörölte a ház következő, szavazás előtti ülését, attól tartva, hogy a törvényhozás az EU-csatlakozást támogatók és ellenzők csatájának helyszínévé változik. Jól mutatja a politikai légkör kiéleződését, hogy az euroszkeptikus Lengyel Családok Ligája a népszavazás bojkottálásával fenyegetőzik, ha nem kap 10 percnyi szereplési lehetőséget fő műsoridőben a közszolgálati televízióban.
Lesz-e meglepetés?
A legutóbbi felmérések szerint a lengyelek 60-70 százaléka támogatja a csatlakozást, és több mint 70 százalékuk állítja, hogy elmegy a népszavazásra. Szakértők azonban felhívják a figyelmet arra a furcsa tapasztalatra, miszerint a lengyel szavazók általában az ellenkezőjét mondják a közvélemény-kutatás kérdezőbiztosának, mint amit gondolnak. Most tehát már bizonyos, hogy ha a jövő hétvégi referendumon a részvételi arány nem éri el az 50 százalékot, akkor a lengyel parlament dönthet a csatlakozásról - igaz, kétharmados többséggel. Mint ismeretes, a magyarországi EU-referendumon a választópolgárok 45,62 százalékos részvétele mellett kapott 83,76 százalékot az igen, tehát a népszavazás eredményessége annak volt köszönhető, hogy a magyar törvényhozás (igaz, már jóval korábban) megszüntette az 50 százalékos küszöböt.