További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Mindazonáltal a béketárgyalásokon részt vevő két macedón és két albán párt vasárnap megerősítette, hogy hétfőn Szkopjéban aláírják az átfogó békemegállapodást, amelynek célja, hogy véget vessen a hat hónapja tartó fegyveres konfliktusnak, leszerelje az albán szakadár fegyvereseket, és az eddiginél több jogot biztosítson az albán kisebbségnek Macedóniában.
Vasárnap katonai források azt közölték, heves ütközet bontakozott ki Radusza térségében, a koszovói határ közelében. Az összecsapások kezdete előtt állítólag a Koszovói Védelmi Hadtest (TMK) egyenruhájában albán lázadók újabb csoportja lépett az ENSZ-közigazgatású, szomszédos dél-szerbiai tartományból Macedónia területére. További részletek még nem ismertek.
A Reuters katonai forrásból úgy értesült, hogy a harcok már öt kilométerre megközelítették a macedón fővárost. A felkelők megrohantak egy rendőrőrsöt Ljubanci faluban, nem messze attól a helytől, ahol pénteken nyolc rendőr vesztette életét egy aknarobbanásban. Szemtanúk szerint Ljubanci egyharmada lángokban áll.
Napok óta tartó összecsapások
Radusza környékén már péntek este harcok törtek ki, és egészen szombat késő estig nem csitultak. Marjan Gjurovszki, a védelmi minisztérium szóvivője szerint a szombati tűzharcban a biztonsági erők 9 tagja vesztette életét. A kormányerők akkor erélyes válaszcsapást mértek a koszovói hegyekből leereszkedő felkelőkre, harci helikoptereket is bevetettek.
Egy nyugati megfigyelő szerint az albán felkelők sasfészkei ellen indított mostani macedón offenzíva a legsúlyosabb a fegyveres konfliktus kirobbanása óta. A rendőri és katonai egységek Gostivar térségében, a lázadók fellegvára, Tetovo ellen és a koszovói határ mellett elterülő Raduszánál támadnak. "Ezt a háttérben biztosan nagy erőkkel készítették elő. Még a békemegállapodás aláírása előtt kell kedvező katonai tényeket teremteni, mert utána már nem lesz rá mód" - tette hozzá.
Diplomáciai offenzíva
A hadszíntéri előrenyomulással párhuzamosan a macedón kormány diplomáciai offenzívába lendült. A támadások megindításával egy időben felszólította az Európai Uniót és a NATO-t, hogy határozottan lépjen fel a gerillákkal szemben. A szláv pártok Koszovóból kiinduló agresszióról beszélnek, ahonnan állítólag fegyveresek százai hatoltak be Radusza térségében Macedóniába.
Ilinka Mitreva külügyminiszter levélben szólította fel annak beismerésére a nemzetközi közösséget, hogy a macedóniai válságért a koszovói zűrzavar felelős. Borisz Trajkovszki elnök George Robertson NATO-főtitkárhoz és Kofi Annan ENSZ-főtitkárhoz intézett vasárnapi levelében a macedón-koszovói határ biztonságossá tételét követelte, egyúttal aggodalmát hangoztatta az ország északi részén történt "provokációk és támadások miatt, amelyeket a TMK egyenruháit viselő fegyveresek követnek el".
Nem teszik le a fegyvert?
A békekötés előtti újabb harcok csak tovább rontottak a helyzeten. A lázadók hadszíntéri parancsnokai kihívóan reagáltak, és vasárnap egybehangzóan közölték: ilyen körülmények között nem teszik le önként a fegyvereket.
Az UCK politikai vezetője, Ali Ahmeti vasárnapi közleményében aggodalmának adott hangot a kialakult helyzet miatt. Úgy vélekedett, hogy a béketervről nyélbe ütött egyezség után is folytatódik az albán nép elnyomása. Felkérte a nemzetközi közösséget: "fokozza jelenlétét az országban, és növelje megfigyelői létszámát a hadszíntereken, hogy pontosan nyomon követhesse a helyzetet".