Natália
-3 °C
8 °C

Málta igent mondott az EU-ra

2003.03.09. 22:23
Málta lakossága a szombaton tartott népszavazáson 53 százalékos többséggel igent mondott a szigetország csatlakozására az Európai Unióhoz. Málta elsőként rendezett népszavazást az EU-ba való belépésről azon tíz ország közül, amelyekkel az EU lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. Az ellenzéki szocialisták vezére a BBC-nek adott interjújában azt emelte ki, hogy az összes választópolgár kevesebb, mint a fele szavazott igennel a nem ügydöntő népszavazáson. Egyúttal arra kérte a miniszterelnököt, hogy egy előrehozott választáson mérjék össze erejüket.
Málta miniszterelnöke vasárnap bejelentette, hogy a csatlakozás támogatóinak győzelmét hozta a szigetország európai uniós tagságáról szombaton rendezett népszavazás. Eddie Fenech Adami konzervatív miniszterelnök szerint a választópolgárok 53 százaléka támogatta, hogy Málta jövőre csatlakozzon az Európai Unióhoz. A fenti számadatot a politikus a szavazatszámlálási bizottságokban helyet foglaló kormányzati ellenőrök adataira alapozta.

A hivatalos végeredmény szerint Máltán a választópolgárok 53,65 százaléka támogatta az Európai Unióhoz való csatlakozást. A választási bizottság által vasárnap este közzétett, hivatalos eredmények szerint a 297 ezer választásra jogosult állampolgár közül 270.650-en járultak az urnákhoz, vagyis a részvételi arány 91 százalékos volt a szombaton tartott, a kormányra nézve nem kötelező érvényű népszavazáson. Az EU-csatlakozásra 143.094 szavazópolgár mondott igent, s 123.628 (46,35 százalék) utasította el azt. A választás bizottság közlése szerint 3.928 szavazat (1,45 százalék) érvénytelen volt.

Népszavazási menetrend a tagjelölt országokban
Március 8. - Málta
Március 23. - Szlovénia
Március 30. - Ciprus (Csak abban az esetben, amennyiben megegyezés jön létre az ország görög és török része között.)
Április 12. - Magyarország
Május 10-11 - Litvánia
Május 16-17. - Szlovákia
Június 8. - Lengyelország
Június 15-16. - Csehország
Szeptember 14. - Észtország
Szeptember 20. - Lettország

Tizenkilencezer szavazaton múlt

Az összesítés bonyolultsága és lassúsága miatt a végső, pontos számadatok várhatóan csak vasárnap késő este állnak rendelkezésre. Hírügynökségek ennek dacára már késő délután bizonyosra vették az EU-tagság híveinek sikerét. "Hazánk polgárai a remélt döntést meghozva szavatolják Málta stabil jövőjét Európában" - jelentette ki a miniszterelnök.

A népszavazáson a mintegy 290 ezer jogosult közül 91 százalék adta le voksát. A dpa hírügynökség adatai szerint az EU-belépés támogatóinak száma mindössze 9 ezerrel haladta meg az elutasítókét. 400 ezer lakosával Málta a jövőre 25 tagúra bővülő Európai Unió legkisebb tagállama lesz. A tagjelöltek közül két hét múlva, március 23-án Szlovéniában, majd április 12-én Magyarországon rendeznek népszavazást az uniós csatlakozásról.

A máltai szocialisták aggódnak

Az ellenzéki szocialisták vezére a BBC-nek adott interjújában azt emelte ki, hogy az összes választópolgár kevesebb, mint a fele szavazott igennel a nem ügydöntő népszavazáson. Egyúttal arra kérte a miniszterelnököt, hogy egy előrehozott választáson mérjék össze erejüket.

Málta elsőként rendezett népszavazást az EU-ba való belépésről azon tíz ország közül, amelyekkel az EU lezárta a csatlakozási tárgyalásokat. A nacionalista kormány okvetlenül szükségesnek tartja az ország belépését az Európai Unióba, és ebben a szellemben érvelt a népszavazás előtti kampányban. A szocialisták ezzel szemben arra figyelmeztették a lakosságot, hogy - mint fogalmaztak - a csatlakozással elvész az ország semlegessége, illetve hogy külföldi munkaerő beáramlásától kell tartani.

Az ország 1964-es függetlenné válása óta egyébként sokan féltették Máltát az "európai terjeszkedéstől". A BBC helyszínen tartózkodó tudósítójának ezt egy dokkmunkás így fogalmazta meg: "Amennyiben bekerülünk az Európai Unióba, feladjuk identitásunkat és szuverenitásunkat."

Prodi és Kovács üdvözli az eredményt

Az Európai Bizottság elnöke szerint az EU-csatlakozásról tartott máltai népszavazás eredménye pozitív jelzés a küszöbönálló bővítés ratifikációs folyamata szempontjából. Brüsszelben vasárnap közzétett nyilatkozatában Romano Prodi történelmi jelentőségű választásnak nevezte a máltaiak döntését, amellyel több nemzedéknyi időre hatást fognak gyakorolni országuk jövőjére. "A stabilitást és növekedést, valamint Európa és az európai népek békés újraegyesülését választották" - állapította meg az elnök.

Különös jelentősége van annak, hogy az európai uniós csatlakozásra váró tíz ország közül az elsőben, ahol népszavazást tartottak, a résztvevők többsége igennel voksolt - nyilatkozta Kovács László külügyminiszter az MTI-nek vasárnap annak kapcsán, hogy Málta lakossága a csatlakozás mellett döntött. "Ez kedvezően befolyásolhatja az eredményt azokban az országokban is, ahol csak ezt követően tartják a referendumot" - tette hozzá Kovács László.

Néhány sor Máltáról
Málta lakóinak száma az 1999-es népszámlálás adatai szerint 381.603. Az ország lakói az ókori karthágóiak és föníciaiak utódai, erős olasz és más, mediterrán népek beütésével. Málta polgárainak 98 százaléka római katolikus vallású. A hivatalos nyelv a máltai és az angol. A szigetország 1964-ben nyerte el függetlenségét, 1974-ben pedig kikiáltották a köztársaságot. A Brit Nemzetközösségen belüli tagsága megmaradt. A függetlensége elnyerését követően nagy mértékben fejlődött az ipar és a turizmus.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.