Ezek az adatok összevetve a szintén BSE-fertőzött Belgiuméval - ahol 43 252 tesztre esett 4 BSE-kóros állat, és Franciaországéval, ahol 303 965 tesztből csak 7 volt pozitív - meglepőek és elgondolkodásra késztetnek - vélekedik a francia lap.
Figyelemre méltóak azok az adatok is, amelyeket a táplálkozási láncba be nem kerülő, úgynevezett kockázatos eseteknél - elhullott, beteg vagy soron kívül vágóhídra küldött állatoknál - mértek utólag. Ezek a vizsgálatok ugyancsak a három, korábban BSE-mentesnek tudott országban, Spanyolországban, Olaszországban és Németországban hozták a legmagasabb mérési eredményeket. Spanyolországban 2906 szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálat 9 fertőzött állatot mutatott ki, Olaszországnál 4837:3 az arány, míg Németországban 20 ezer tesztből húsz bizonyult pozitívnak.
A marhakórjárvány által leginkább sújtott Nagy-Britannia viszont semmiféle erőfeszítést nem tesz a tesztelésre, arra hivatkozva, hogy csak 30 hónaposnál fiatalabb marhák bekerülését engedélyezi a táplálkozási láncba. A francia lap nem titkolja, hogy érthetetlennek találja a brit álláspontot. A Le Figaróban ismertetett adatok tanúsága szerint Angliában az év első két hónapjában összesen 17 szűrést hajtottak végre, ezek között azonban nem találtak fertőzött állatot. Mint a francia újság rámutat: ilyen körülmények között továbbra is homályban marad az Európát sújtó BSE-fertőzöttség valódi mértéke, a brüsszeli bizottság rendelkezésére álló adatokból ugyanis nem lehet általános érvényű következtetésekre jutni.
Az EU-bizottság tavaly novemberi határozata arra hívta fel a tagállamokat, hogy 2001 júliusától minden 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhánál végezzék el a BSE-kimutatására alkalmas szűrővizsgálatot, számos ország azonban már januárban bevezette az ellenőrzési rendszert. Franciaországban egyébként tavaly nyár óta szűrik a szarvasmarha-állományt.