Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Apadó menekültáramlat

2001.01.27. 19:20
Kevesebb menekült érkezett Európába és Magyarországra egyaránt 2000-ben - jelentette az ENSZ. A világszervezet felmérése szerint Nagy-Britannia a menekültek kedvenc célpontja, és a legtöbben Jugoszláviából érkeznek. Hazánkba legtöbben afgánok és bangladesiek menekülnek.
Kevesebb menekült érkezik Európába - állítja az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának január 26-án publikált jelentése. A felmérés szerint 452 ezer menekültkérelem érkezett 25 európai országba 2000-ben, négy százalékkal kevesebb mint 1999-ben. Több menekült érkezett azonban az Európai Unióba: 387 ezerről csaknem 390 ezerre nőtt a kérelmek száma (+0,5 százalék). Elemzők szerint a csökkenés annak tudható be, hogy Jugoszláviában véget ért a háború, és rendeződni látszanak a viszonyok.

Britannia a kedvenc

Koszovói albán menekültek
A legtöbben Nagy-Britanniába mennek: 97900-an érkeztek ide tavaly, ami az összes európai menekült 22 százaléka. A másik két ,,legnépszerűbb" célpont Németország és Hollandia (17 és 10 százalék). Németország 1999-ben egyébként még első volt. Saját lakosságának arányában Szlovénia fogadta a legtöbb menekültet: minden ezer lakosra csaknem öt jutott.

A legtöbb menekült Jugoszláviából érkezett az öreg kontinens országaiba: 42300. Iraki 34700, afgán pedig 28800 jött. Ez volt a sorrend 1999-ben is, duplájára nőtt viszont az iráni menekültek száma: 12100-ról 27100-ra.

Magyarország kevésbé népszerű

Hazánkba harmadával kevesebb menekült érkezett, mint tavaly: 1999-ben 11500, 2000-ben 7800. Ezzel a 15-dikek vagyunk a menekültfogadó országok listáján Európában: kevesebb mint egy menekült jut minden ezer magyar polgárra. Magyarországra egyébként Afganisztánból és Bangladesből érkeznek a legtöbben: 2000-ben 2185 afgán, és 1656 bangladesi érkezett hozzánk.

Alkotmányos kötelesség a menekültek befogadása
Magyarországon az alkotmány mondja ki, hogy a hazájukból meggyőződésük miatt elüldözötteknek menedékjogot kell biztosítani. Az ügyben a Menekültügyi Hivatal az illetékes, ami 1989-ben jött létre. A hivatal kezeli a Menekülteket Támogató Alapot, valamint működteti a három állandó befogadóállomást és az átmeneti szállásokat. Hazánk 1989-ben csatlakozott a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményhez és az azt kiegészítő 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz. A hazai menedékjogot szabályozó törvényt 1997-ben fogadták el.

Új szabályozás várható

A hazánkba menekülőknek egyébként csak igen kis része folyamodik menekültstátuszért, többségük csak ideiglenes menedéket és támogatást kér, amíg vissza, vagy tovább nem utazik. Akik kérelmeznek, azok jórészt meg is kapják a menekültstátuszt. Jogaik és kötelességeik - leszámítva a hadkötelességet és a választójogot - ezután megegyeznek a magyar állampolgárokéival.

Hazánk korábban kritikát kapott az Európai Uniótól, mert lassan bírálták el a kérelmeket a hatóságok. A BM illetékese szerint ma már betartják a 90 napos határidőt, és még 2000 decemberében azt is elmondta, hogy elkészült az új, uniós normáknak is megfelelő menedékjogi törvénymódosító tervezet. A hatóságok ugyanis rengeteg kritikát kaptak már azért is, mert az illegális, vagy még menekültstátusszal nem rendelkezőket igen rossz körülmények közt szállásolják el.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!