Bence
10 °C
25 °C

Az otthonápolás nem helyettesíti a pszichiátriai kórházat

2007.06.13. 17:08
A pszichiátriai betegek gondozásában fontos szerepet töltenek be a családtagok, hozzáállásuk hatással van a gyógyulásra, a visszailleszkedésre, miközben a nagy terhelés miatt a gondozó rokonoknak is súlyos lelki problémáik lehetnek - állapította meg egy nemzetközi felmérés. A legnagyobb gond a megfelelő gyógyszerezés megtalálása, viszont ezen idő alatt sok beteg visszaesik, öngyilkos lesz vagy börtönbe kerül.

A mentális betegségeket gondozó családtagok problémáiról készített nemzetközi felmérést az Ipsos Kutató Intézet. A felmérés eredményei Magyarország számára is fontosak lehetnek, hiszen a pszichiátriai fekvőbeteg-ellátás leépítését, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet bezárását az otthonápolás és a gyógyszerezés fejlődésével indokolják.

Az Ipsos Kutató Intézet által elvégzett nagyszabású nemzetközi felmérésben adatokat gyűjtöttek az ausztrál, kanadai, német, francia, olasz, spanyol, brit, amerikai hozzátartozók anyagi és lelki állapotáról, a kezelés fontosságáról alkotott véleményükről, a betegek társadalmi reintegrációját segítő életmód-programok értékeléséről.

Visszaestek

A közel ezer megkérdezett szkizofréniával, bipoláris betegséggel, vagy szkizoaffektív zavarral kezelt beteget gondoz. Háromnegyedük állította, hogy a megfelelő kezelés mellett a családi támogatás az egyik legfontosabb tényező az állapot javulásában.

A családok számára a legfontosabb cél, hogy minél gyorsabb megtalálják a leginkább hatékony terápiát, hogy a megfelelő kezeléssel el tudják kerülni a terápia abbahagyását, az akut epizódokba való visszaesést, sikerüljön leküzdeni a társadalmi megbélyegzést, hogy a beteg teljes életet élhessen.

A terápia megszüntetésekor azonban csaknem mindegyik esetben (91 százalékuknál) visszaesés következett be. A betegek 69 százaléka újból kórházi kezelésre szorult, ötödük (22 százalékuk) öngyilkosságot kísérelt meg, 20 százalékuk börtönbe került.

Súlyos gondot jelent, hogy a betegek nagy része csak későn kapja meg a számára leginkább megfelelő terápiát, illetve túl sokszor változtatnak a gyógyszerezésén. Kezelésváltáskor minden második beteg drasztikusan visszaesik.

Megbélyegzés

Náluk általában két évbe telik a hatékony és helyes kezelés megtalálása. A többségük (85 százalék) több mint kétféle gyógyszert próbált ki, mire rátalált a megfelelőre. Az esetek 36 százalékánál több mint ötfajta gyógyszer után sikerült csak megtalálni a leginkább hatásos szert.

A családtagok 84 százaléka szerint a megbélyegzés nehezítette a gyógyulást, 63 százalékuknál a diszkrimináció hatására a páciens önkényesen megszüntette a gyógyszeres kezelést.

A nemzetközi kutatás hangsúlyosan tér ki az eredményekre, hogy a megfelelő gyógyszer meglelése után - a pszichoterápia, a fizikai gyakorlatok, a felelősségtudat és az állandó időbeosztás elsajátításának hatására - a betegek képesek teljes életet élni.

A jól megválasztott terápiát követően a betegek 81 százalékának javultak családi és baráti kapcsolatai, 79 százaléka lett nagyobb önállóságra képes, 48 százaléka elvégzett valamilyen iskolát, 42 százalék pedig állandó munkát talált.