Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Angela Merkel lesz Németország új kancellárja

2005.10.10. 10:07
A kereszténydemokrata Angela Merkel lesz a német nagykoalíció kancellárja a konzervatív uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között létrejött egyezség értelmében. A szociáldemokraták nyolc tárcát kapnak az új kormányban és megkezdik a tárgyalást a konzervatívokkal a nagykoalíció részleteiről.

A konzervatív uniópártok (CDU/CSU) és a szociáldemokraták (SPD) hétfőn megállapodtak abban, hogy Angela Merkel (CDU) lesz Németország új kancellárja. A kancellárt a szövetségi gyűlés (Bundestag) választja meg az államfő javaslatára. Ha az első fordulóban nem sikerül abszolút többséggel kancellárt választani, további fordulókra kerülhet sor. Az új összetételű Bundestag a tervek szerint október 18-án tartja alakuló ülését, de ezen nem kötelező kancellárt választani. A hivatalos nagykoalíciós tárgyalások a jövő hét hétfőjén kezdődnének, s november 12-én érnének véget.

Nyolc tárca a szocdemeknek

A német konzervatív pártok (CDU, CSU) és a szociáldemokraták (SPD) vezetői egyetértésre jutottak abban is, hogy a szociáldemokraták (SPD) nyolc tárcát kapnak az új német kormányban. Eszerint a kisebbik koalíciós partner képviselője fogja irányítani a külügy-, a pénzügy-, az igazságügyi, a munkaügyi, az egészségügyi, a közlekedési, a környezetvédelmi és a fejlesztés segélyek minisztériumát. A CDU/CSU-é lesz a védelmi-, a belügyi-, a gazdasági, az agrár, az oktatási és családügyi tárca.

Jelenleg tizenhárom szövetségi minisztérium működik, de elképzelhető, hogy a tárgyalások során átalakul a tárcák struktúrája is. Az már körvonalazódott, hogy az eddigi gazdasági és munkaügyi tárca szétválik. A gazdasági minisztériumot a keresztényszociális unió (CSU) elnöke Edmund Stoiber vezeti majd, az eddigi gazdasági és munkaügyi miniszter Wolfgang Clement nem lesz tagja az új kormánynak.

"Kislányból" kancellár


Angela Merkel

Angela Dorothea Kasner 1954-ben született Hamburgban egy evangélikus lelkész lányaként. Az apa az NDK-ban kapott állást, így Angela hat hetes korától az egykori NDK-ban lévő Templinben nevelkedett. Kelet-Berlinben a tudományos akadémián dolgozott fizikusként, s csak 1989 őszén került be a politikába, amikor a főleg egyházi ellenzékiekből verbuválódott Demokratischer Aufbruch ("Demokratikus Kezdet") nevű párthoz csatlakozott, amely beolvadt a kereszténydemokrata unióba (CDU). 1990 tavaszán a Lothar de Maiziere vezette utolsó keletnémet kormány szóvivője lett.

Merkelt lényegében Helmut Kohl kancellár fedezte fel, aki ráragasztotta a "kislány" becenevet. 1991 elején Kohl kancellár hivatali ideje alatt nőügyi miniszter, majd a következő ciklusban környezetvédelmi miniszter volt. A CDU 1998-as választási veresége után Merkel az első között határolta el magát az adományügybe keveredett Helmut Kohltól. 1998-tól a CDU főtitkára volt, majd 2000 áprilisában a párt elnökévé választották. A politikusnő egykori kollégájával, Joachim Sauerrel éli második házasságát, de megtartotta első férjének nevét. Gyermeke egyik házasságából sem született.

A két legnagyobb erő csúcsvezetői vasárnap este tartottak újabb szűk körű találkozót, de nem nyilatkoztak a sajtónak. Hétfőn délelőtt pártelnökségi üléseken ismertették részletekbe menően, hogy milyen eredményre jutottak a tárgyalásokon, majd a testületekben lezajló vita és állásfoglalás után újból tárgyalóasztalhoz ülnek.

Német Vaslady?

#alt#

Az előrehozott szeptemberi választások után a 614 tagú parlamentben az SPD 222, a CDU/CSU 226, a szabaddemokraták 61, a Baloldali Párt 54, a Zöldek 51 mandátumot szereztek. Bár a konzervatív pártok (CDU/CSU) négymandátumos többséget birtokolnak, a szociáldemokraták tartják magukat a legerősebb pártnak, mivel önállóan ők rendelkeznek a legnagyobb támogatottsággal. Ennek birtokában előfeltételül szabták, hogy csak akkor kezdenek hivatalos nagykoalíciós tárgyalásokat a szociáldemokratákkal, ha ez utóbbiak elfogadják Merkelt kancellárnak. A szociáldemokraták heteken át ragaszkodtak a jelenlegi kancellárhoz, Gerhard Schröderhez. Vezető szociáldemokrata politikusok közül vasárnap és hétfőn többen úgy nyilatkoztak már, hogy elfogadhatónak tartják Merkelt a kancellári poszton, ha tartalmi kérdésekben a szociáldemokratákat kielégítő álláspontok alakulnak ki.

A választási kampányban elhangzottakból, a választási programból az derül ki, hogy Merkel keményebben folytatná a Schröder-kormány által megkezdett, megszorító intézkedéseket tartalmazó reformfolyamatot, amelynek egyes elemeit a kormány és az ellenzék együtt dolgozta ki. Egy esetleges nagykoalícióban azonban a konzervatívok mindenképpen kompromisszumokra kényszerülnének a szociáldemokratákkal. Merkel elképzelései nem annyira radikálisak, mint voltak Margaret Thatcheréi. Szívesen összevetnék ugyan az egykori brit miniszterelnökkel, a "Vasladyvel", aggatnák rá ugyanezt a minősítést, ám Merkel ilyenkor udvariasan biccent, s azt mondja: én Angela Merkel vagyok.

Találgatások a miniszterekről
Az új német kormány összetételéről és a fontos politikai posztokat betöltő személyekről egyelőre csak feltételezések vannak. Az állami hierarchia második embere, az új összetételű szövetségi gyűlés (Bundestag) elnöke Norbert Lammert kereszténydemokrata (CDU) politikus lehet. Értesülések szerint a szociáldemokrata Peter Struck lehet az új külügyminiszter és alkancellár, a kereszténydemokrata Wolfgang Schäuble pedig a belügyminiszter.Wolfgang Clement gazdasági miniszter visszavonulását jelezte, a CSU-s Stoiber pedig azt, hogy vállalná a műszaki-technológiai fejlesztési területtel kibővülő és átalakuló gazdasági tárca vezetését. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a pénzügyi tárca élére a korábbi észak-rajna-vesztfáliai miniszterelenök, Peer Steinbrück (SPD) esélyes. Feltehetően megmarad posztján Ulla Schmidt (SPD), egészségügyi, Brigitte Zypries (SPD) igazságügyi és Heidemarie Wieczorek-Zeul fejlesztési segélyekért felelős miniszter. A védelmi tárca kapcsán Michael Glos (CSU) neve forog, a közlekedési minisztérium élére az eddigi kancelláriaminiszter, a szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier (SPD) állhat.