Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Meghallgatták Milosevicset

2001.07.03. 10:50
Megkezdődött Milosevics első hágai meghallgatása. Az exállamfőt, aki nem ismeri el a törvényszéket, és az eljárást politikai indíttatásúnak tartja, emberiségellenes bűnök elkövetésével vádolják. A per évekig elhúzódhat, a tárgyalást a bíró Milosevics meghallgatása után augusztus 27-ig elnapolta.
Hétfőn délelőtt tíz órakor Hágában megkezdődött Szlobodan Milosevics első kihallgatása. A Nemzetközi Törvényszék a koszovói konfliktus során elkövetett háborús bűnök elkövetésével vádolja a volt szerb vezért. Ő az első államfő, aki ellen ilyen vádakat hoznak fel.

Szlobodan Milosevics
Milosevics nem ismeri el a törvényszéket

Milosevics, aki a törvényszéket nem ismeri el, és az ellene felhozott vádakat politikai indíttatásúnak tartja, nem nevezett meg védőt, és egyedül állt Richard May bíró elé. Később bármikor kérhet ügyvédi védelmet, ha meggondolja magát.

"A bíróságot és a vádakat hamisnak tartom" - idézte Milosevicset a BBC. A brit bíró ezután a tárgyalást augusztus 27-ig elnapolta. Mivel a vádlott nem felelt arra a kérdésre, hogy bűnösnek érzi-e magát az ellene felhozott vádakban, a bírói kollégium a Nemzetközi Törvényszék perrendtartása értelmében úgy veszi hallgatását, hogy ártatlannak vallotta magát.

Hónapokig is eltarthat, míg a vád és a védelem - ez esetben Milosevics maga - felkészül a perre, amely szakértők szerint évekig is eltarthat.

Emberiségellenes bűncselekményekkel vádolják

Az exállamfőt Koszovó területén elkövetett deportálással, tömeggyilkossággal, a hadviselés szabályainak megsértésével, valamint faji, politikai és vallási alapú üldöztetéssel vádolják. A négy közül három emberiségellenes bűncselekmény, és ha csak egyiket is bebizonyítják, Milosevics életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

A vádakról részletesen itt olvashatunk.

A Hágai Törvényszék arra készül, hogy a boszniai és horvátországi háború során elkövetett atrocitásokért is vádat emel ellene.

A volt főtárgyaló tagadja, hogy alku lett volna Milosevics és a Nyugat közt
Lord Owen volt brit külügyminiszter "teljes képtelenségnek" nevezte azokat az állításokat, hogy a nyugati kormányok titkos megállapodások révén segítették a háborús bűnökkel vádolt Szlobodan Milosevics rendszerének életben tartását. Lapértesülések szerint az exelnök éppen erre akarja építeni védelmét. "Sem a tagállamok, sem az ENSZ nem járult volna hozzá ilyen egyezséghez" - hangoztatta Owen lord, aki 1992-95 között az Európai Unió főtárgyalója volt a Jugoszláviával folytatott tárgyalásokon. Lord Owen ugyanakkor nem zárta ki, hogy egyes kormányok alkut kötöttek annak érdekében, hogy biztosítsák a boszniai szerbek fogságában lévő túszok szabadon engedését.

A felvetésre, hogy a nemzetközi közösség elfogadta tárgyalópartnerként Milosevicset annak ellenére, hogy tudott a tömeggyilkosságokról, és ezzel mintegy zöld jelzést adott a későbbi etnikai tisztogatásoknak, Lord Owen kijelentette: "A tárgyalások azt szolgálták, hogy békét teremtsünk és véget vessünk a háborúnak, még ha sok ördögi emberrel kellett is tárgyalni. A történelem során erre mindig volt példa. Nem hiszem, hogy ennek a gyakorlatnak véget kellene vetni."

(MTI)