Miklós
-7 °C
4 °C

Már bíróság előtt az őrizetbe vett minszki tüntetők

2006.03.24. 19:38
A fehérorosz rendőrség péntek hajnalban rohanta meg az elnökválasztás visszásságai miatt tüntető ellenzékieket. A hatóságok eddig semmit sem közöltek az őrizetbe vett személyek számáról, sem arról, hol tartják fogva őket, egyes források szerint már meg is kezdték a bírósági tárgyalásokat ügyükben. A fehérorosz elnökválasztást közben elítélte az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is, az Európai Unió pedig szankciókról döntött a fehérorosz vezetés ellen.

Megkezdték az ítélethozatalt a minszki bíróságok a feloszlatott ellenzéki tüntetés résztvevői ügyében pénteken; különböző forrásokból eddig mintegy 70 határozat vált ismertté, főleg betiltott ifjúsági szervezetek tagjait ítélték 5-től 15 napig terjedő elzárásra nem engedélyezett gyülekezés címén.

A fehérorosz rendőrség péntek hajnalban rohanta meg a minszki Október téren tüntető ellenzékieket, felszámolta "sátorvárosukat", és számos tiltakozót, köztük legkevesebb három külföldi állampolgárt őrizetbe vett. Noha a vasárnapi elnökválasztás eredményei ellen tüntetők száma napról-napra csökkent, a péntekre virradó éjszakán még mindig több százan tartózkodtak a téren. A kommandósok mintegy 35O - más források szerint 260 - tüntetőt hurcoltak el, hogy bíróság elé állítsák őket. A hatóságok eddig semmit sem közöltek az őrizetbe vett személyek számáról, sem arról, hol tartják fogva őket.

Az őrizetbe vett személyek között van két lengyel állampolgár - egy volt minszki nagykövet és a Gazeta Wyborcza című lap riporternője -, valamint a Libération című francia lap tudósítója, Lorraine Millot, akit tüntetőkkel együtt tuszkoltak be egy furgonba és vittek egy rendőrőrsre annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és akkreditációját. Varsóban a külügyminisztériumba kérették a fehérorosz nagykövetet, hogy tiltakozzanak nála az erő alkalmazása ellen - a lengyeleket a minisztérium szóvivője szerint meg is verték.

Az USA elítélte a választást

Alekszandr Milinkevics, az ellenzék legbefolyásosabb csoportjának számító "egyesült demokratikus erők" vezetője élesen elítélte a rendőrségi beavatkozást. Orosz újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az ellenzéki szövetség a történtek ellenére meg kívánja tartani szombatra tervezett nagygyűlését.

Szinte az urnazárás óta tartottak a tiltakozó megmozdulások a vasárnapi elnökválasztás lebonyolításának módja, illetve eredménye ellen. Az ellenzék nem ismeri el Alekszandr Lukasenko hivatalban lévő elnök kihirdetett választási győzelmét, s azzal vádolja a hatóságokat, hogy meghamisították az eredményeket. Valamennyi ellenzéki pártszövetség új választások megtartását követeli.

Elítélte a fehérorosz elnökválasztást az Egyesült Államok, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is. Az EBESZ, amely több száz választási megfigyelővel volt jelen a fehérorosz szavazóhelyiségekben, azt írta jelentésében, hogy a megfélemlítés légkörében zajlott le a választási kampány és a szavazás.

Az orosz külügyminiszter szerint viszont az EBESZ "uszító szerepet játszott" Fehéroroszországban, hozzájárult a pattanásig feszült helyezet kialakulásához. Szergej Lavrov hangsúlyozta pénteken a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában: a szervezet már jóval a választások előtt azt kürtölte világgá, hogy a voksolás nem lesz törvényes. Megfigyelőcsoportjába nem hívták meg sem Oroszország, sem a Független Államok Közösségének (FÁK) képviselőit, s a szervezet nem tette átláthatóvá ellenőrei munkáját.

Uniós szankciók

Az Európai Unió szankciókról döntött a fehérorosz vezetés ellen. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter a kétnapos EU-csúcsértekezletet lezáró brüsszeli sajtókonferencián jelentette be, hogy az EU korlátozó intézkedésekről határozott mindazok, köztük Lukasenko ellen, akik "politikai és adminisztratív szempontból felelősek a nemzetközi választási normák megsértéséért". Egyúttal felszólította a minszki hatóságokat, hogy tartózkodjanak a tiltakozók elleni további akcióktól, illetve engedjék szabadon az őrizetbe vett tüntetőket. Plassnik nem bocsátkozott részletekbe, de EU-illetékesek közölték: a fontolóra vett intézkedések között szerepel bizonyos bankszámlák befagyasztása és a beutazási vízum megtagadása azoktól, akik választási csalásokkal gyanúsíthatók. Gazdasági szankciókat nem terveznek a volt szovjetköztársaság ellen, mert kizárólag a rezsimet kívánják büntetni, nem pedig a lakosságot.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette brüsszeli sajtótájékoztatóján: a csúcs legfontosabb külpolitikai nyilatkozata a Fehéroroszországgal foglalkozó közös állásfoglalás. A magyar kormány volt az első a tagállamok közül, amely rögtön a választások után állást foglalt a témában - tette hozzá, leszögezve, hogy az EU-nyilatkozat minden tekintetben összhangban van a hétfőn ismertetett magyar állásponttal. Az unió felszólítja nyilatkozatában a fehérorosz hatóságokat, hogy engedjék élni a lakosságot véleménynyilvánítási és gyülekezési jogával, s helyezzék szabadlábra a bebörtönzött tüntetőket.

A lengyel parlament alsóháza határozatot fogadott el pénteken, felszólítva benne Lukasenko fehérorosz elnököt, hogy rendeztessen új, "ezúttal már tisztességes" elnökválasztást.

Visszavonták egy francia parlamenti képviselő vízumát

Visszavonták a fehérorosz hatóságok a beutazási vízumot Jack Lang francia parlamenti képviselőtől, volt kulturális minisztertől, aki a szombati ellenzéki tüntetésre utazott volna Minszkbe. A szocialista politikus már épp elrepülni készült pénteken Minszkbe, amikor megkapta a francia külügyminisztérium értesítését arról, hogy a fehérorosz hatóságok érvénytelenítették a vízumát. Az indoklás szerint nemkívánatos személlyé nyilvánították Minszkben.

Lang élénk tiltakozását fejezte ki az "önkényes lépés" miatt. Egyúttal felszólította "a szabadság minden hívét", hogy lépjenek fel a fehérorosz "elnyomó rezsim" ellen, és tevőlegesen juttassák kifejezésre szolidaritásukat a belorusz néppel.