Miklós
-7 °C
2 °C

Martin Luther King-emléknap Amerikában

2001.01.16. 15:05
És az álmodozó egy - nem véletlenül arra tévedt - puskalövéstől meghalt 1968 áprilisában. Az egykori memphisi hotelt, ahol Martin Luther King megszállt, múzeummá alakították, az Emberi Jogok Nemzeti Múzeumává. Talán soha nem gondolta volna az emberjogi harcos, hogy egyszer nemzeti ünnepnappá nyilvánítja a törvényhozói testület január 15-ét.
Idén először Dél-Karolinában is Martin Luther King napot tartottak. A hivatalok bezártak, a Capitolium lépcsője előtt nagygyűlést tartottak az aktivisták. A CNN hírtelevízió információi szerint a politikai vezetők - üzletemberek és a dél-karolinai turizmus nyomására - is szorgalmazták, a King-nap bevezetését , nehogy rontsanak a térség imázsán. Az ünnepséget King özvegye nyitotta meg ökomenikus istentisztelettel. Az Egyesült Államok első embere, pontosabban emberei is részt vállaltak az ünneplésből: George W. Bush egy főként feketék látogatta általános iskolában mondott beszédet, hangsúlyozva a feketék iskoláztatási körülményeinek javítását. Bill Clinton leköszönő elnök egy idősek otthonában segített egy jelképes oszlopfestésben, később a Kolumbia Egyetemen tartott beszédében hangoztatta, hogy reméli, egyszer létrejön majd a valódi Egyesült Államok.

A nemzeti ünnepen már-már elenyésző volt a tüntetők száma: zászlaik jelszava azonban annál nagyobb súlyú: ,,Az ő álma a mi rémálmunk. Vessünk véget a niggerek zsarnoki uralmának!" De nemcsak a nemzeti ünnepnap állt a figyelem középpontjában. Az állami törvényhozás tetején lévő déli zászló elmozdítása volt a másik nagy kérdés. Emberi jogi aktivisták ugyanis azt akarták elérni, hogy vigyék vissza az egykori Konföderáció zászlaját a nemzeti múzeumba. A dél-karolinai hagyományőrző csoportok szerint viszont dédapáikkal szembeni tiszteletlenség elmozdítani azt. Egy főként feketékből álló bizottság döntése nyomán végül lekerült a zászló. A Capitolium előtti forgalmas utcán helyezték el, elfogadható, mégis félmegoldásként mindkét tábor számára.