Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Medgyessy: Hazajöttem Erdélybe

2002.07.06. 13:22
Medgyessy Péter miniszterelnök Kolozsvárott tett látogatásán az erdélyi és általában a határon túli magyarok egységének fontosságát hangsúlyozta, leszögezve, hogy ezek a közösségek végképp nem engedhetik meg maguknak a széthúzást. Szerinte a nyugodt, békés társadalom helyreállítása érdekében az egész nemzeten belül is párbeszédnek kell folynia. A kormányfő összehívta július 17-ére a Magyar Állandó Értekezletet. Medgyessy Erdélyben találkozott Adrian Nastase román kormányfővel.
A magyar kormány július 17-re összehívta a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülését - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök szombaton Kolozsvárott. A magyar kormányfő első - nem hivatalos - romániai látogatása során a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőivel és vezető tisztségviselőivel folytatott megbeszélést.

Medgyessy szándékai

A találkozó kezdetén a miniszterelnök a sajtó jelentében szólt röviden arról, hogy milyen elvek és szándékok vezérlik őt, valamint kormányát a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában. Leszögezte: közjogilag ő tízmillió magyar állampolgár miniszterelnöke, de az egész magyar nemzetet alkotó tizenötmillió magyarért érez történelmi felelősséget. Ez a felelősség tükröződött a kormányprogram kidolgozásában, és érződni fog az elkövetkező négy év kormányzásában is.

Csak a békepártiaknak lehet igaza?

Hosszú távon csak annak lehet igaza, aki az ország békéjét, működőképességét szolgálja. A nyugodt, békés társadalom helyreállítása érdekében az egész nemzeten belül is párbeszédnek kell folynia. Rendkívül fontos az erdélyi és általában a határon túli magyarság egysége, ezek a közösségek végképp nem engedhetik meg maguknak a széthúzást - jelentette ki.

Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy kormánya olyan partneri kapcsolatot kíván a határon túli magyarsággal, amelyben közösen döntenek a közös dolgokról. Magyarország segíteni szeretne, de nem akar a határon túli magyarság helyett bölcs lenni.

Medgyessy összehívta a MAÉRT-et

Ezzel kapcsolatban szólt egyebek között az Illyés Közalapítvány fontos szerepéről és az olyan kezdeményezések, mint a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem támogatásának szükségességéről. Bejelentette, hogy július 17-re összehívták a Magyar Állandó Értekezletet. Mint mondta, meghívót a határon túli szervezetek kapnak, ők maguk döntik el, képviselőként kit küldenek Budapestre.

A miniszterelnök nagy tetszést aratott vendéglátói körében, amikor arról beszélt, hogy ő hazajött, otthon érzi magát Erdélyben. Szeretem Erdélyországot, Erdély népét. Sorsáért nem csak politikai, hanem emberi felelősséget is érzek - mondta, erdélyi családi gyökereire utalva. A magyar kormányfő programja egyébként a házsongárdi temetőben kezdődött Kolozsváron, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját.

Miniszterelnöki találkozó
Az Országgyűlés őszi ülésszakának napirendjén szerepel majd a kedvezménytörvény módosítása - jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök, miután szombaton Kolozsvárott megbeszélést folytatott Adrian Nastase román kormányfővel. Adrian Nastase szerint a kedvezménytörvény a XX. század fennmaradt jelképe. Mint mondta, közösen kell megvizsgálni, hogy miként egyeztethető össze a jelenkor követelményeivel, de a törvény módosítása a magyar fél kötelessége.

Nastase hangsúlyozta, hogy a mostani találkozón nem a kedvezménytörvény volt az egyetlen kérdés, annak részleteiről a megbeszélésen szó sem esett.

Elmondta, hogy román részről emlékeztetőt adtak át a két ország közti stratégiai kapcsolatok megteremtéséről. Leszögezte, hogy ez a dokumentum már nem a megbékélésről szól, hanem a jövőre tekintő együttmuködésről.

Medgyessy Péter közölte, hogy magyarországi látogatásra hívta meg a román kormányfőt, és a nagy stratégiai kérdéseket ezen a találkozón vitatják majd meg. Elképzelhetonek tartotta, hogy a látogatásra még az idén sor kerül, és akkor aláírhatják a stratégiai kapcsolatokról szóló dokumentumot.

Utalt arra, hogy a mostani találkozón is már több fontos kérdést áttekintettek. Ezek között a gazdasági együttműködés konkrét lehetoségeit, ezen belül a határokon átnyúló kisrégiók kialakítását, a bukaresti magyar katonai temető kialakítását, a Gozsdu-alapítvány ügyét említette.