Aladár, Álmos
-1 °C
9 °C

Életfogytiglanra ítélték Eichmann egykori jobbkezét

2001.03.02. 15:39
Emberiség elleni bűnök elkövetéséért - távollétében - életfogytiglani elzárásra ítélte a párizsi esküdtszék pénteken Alois Brunner náci háborús bűnöst, aki 1944 júliusában 345 zsidó gyermeket hurcoltatott haláltáborokba. A Párizs melletti Drancy gyűjtőtábor egykori parancsnokát Franciaországban 1954-ben - két büntetőper során is - halálra ítélték háborús bűntettek miatt. A "végső megoldás építőmestereként" ismert Brunner bűnlajstromát mintegy 130 ezer zsidó elpusztítása terheli. Tetteit soha nem bánta meg.
A pénteken lezárult eljárást Serge és Béate Klarsfeld ügyvédek kezdeményezték 1987-ben a franciaországi deportáltak gyermekeit tömörítő szervezet nevében. Brunner a vád szerint erőszakkal összegyűjttette, majd koncentrációs táborokba küldette a franciaországi zsidók gyermekeit. A 345 gyermek közül 284 lelte halálát a gázkamrákban.

Sárga csillaggal a mellükön tiltakoztak az egykori koncentrációs táborok foglyai

A párizsi esküdtszék üléstermében ugyan a vádlott, Alois Brunner távolléte miatt nem hangozhattak el tanúvallomások, azonban a tárgyaláson jelen volt a koncentrációs táborok mintegy száz egykori foglya is, sárga csillaggal a mellén. Az 1944-ben 345 zsidó gyermeket haláltáborba küldő náci háborús bűnöst az esküdtszék életfogytiglanra ítélte. Franciaországban ezzel a szimbolikus aktussal lezárultak a második világháború idején elkövetett emberiségellenes bűnök ügyében indított eljárások.

Százharminc ezer zsidót küldött a halálba

A felelősségre vonás elől 1954-ben álnéven Szíriába menekült osztrák születésű Alois Brunner feltehetően az utolsó szabadlábon lévő náci vezető - ha még él. Az idén 88 éves Brunner tartózkodási helyéről hivatalosan semmilyen adattal nem rendelkeznek a francia hatóságok. A Párizs melletti Drancy gyűjtőtábor egykori parancsnokát Franciaországban 1954 januárjában és májusában - két büntetőper során is - halálra ítélték háborús bűntettek miatt.

A "végső megoldás építőmestereként" ismert Brunner bűnlajstromát mintegy 130 ezer zsidó elpusztítása terheli, áldozatai között 43 ezer osztrák (1942), 46 ezer szaloniki görög (1943), 24 ezer francia (1943-44) és 13 500 szlovák zsidó (1945) volt. Tetteit sosem bánta meg. A Chicago Sunday Timesban 1987-ben közzétett nyilatkozatában kijelentette: "A kivégzett zsidók megérdemelték sorsukat. Nem sajnálom, s újra megtenném."

Az izraeli titkosszolgálat levélbombákat küldött Brunnernek

Adolf Eichmann egykori jobbkeze, az 1945-ös összeomláskor Schmaldienst álnéven került amerikai fogságba, de hamarosan elengedték, s 1954-ig zavartalanul élt Essenben. Ekkor az osztrák és a német rendőrség azonosította, s ezért menekülni kényszerült. Georg Fischer néven eljutott Szíriába, ahol aktív részt vállalt a szíriai titkosszolgálat kiépítésében. Simon Wiesenthal, a híres nácivadász az ötvenes évek végén bukkan a nyomára Szíriában. Serge és Béate Klarsfeld is adatokat szerzett damaszkuszi tartózkodásáról.

A damaszkuszi hatóságok sosem ismerték el, hogy védelmüket élvezi a szökött náci, s nem válaszoltak sem a francia, sem a német, osztrák és izraeli kiadatási kérelmekre. Az izraeli titkosszolgálat levélbombákat küldözgetett Brunner damaszkuszi címére. Két levélbomba-merényletben elvesztette egyik szemét és egyik kezének ujjait. Ezzel a bélyeggel - vélik - nehezen léphette volna át észrevétlenül a szíriai határokat.

Senki nem tudja, hogy él-e még Brunner

1999 decemberében viszont Aszad szíriai elnök köreiből kiszivárogtatták, hogy a náci háborús bűnös már 1996-ban - Damaszkuszban - elhunyt. A híresztelésnek kevesen adtak hitelt. A Der Spiegel című német lap akkori jelentése szerint nem sokkal korábban egy damaszkuszi szállodában látták feltűnni Brunnert.

Belföldi ajánlatok

Rengeteg gyönyörű helyet talál belföldi ajánlataink között.

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.