Natália
-3 °C
7 °C

Életfogytiglanra ítélték Eichmann egykori jobbkezét

2001.03.02. 15:39
Emberiség elleni bűnök elkövetéséért - távollétében - életfogytiglani elzárásra ítélte a párizsi esküdtszék pénteken Alois Brunner náci háborús bűnöst, aki 1944 júliusában 345 zsidó gyermeket hurcoltatott haláltáborokba. A Párizs melletti Drancy gyűjtőtábor egykori parancsnokát Franciaországban 1954-ben - két büntetőper során is - halálra ítélték háborús bűntettek miatt. A "végső megoldás építőmestereként" ismert Brunner bűnlajstromát mintegy 130 ezer zsidó elpusztítása terheli. Tetteit soha nem bánta meg.
A pénteken lezárult eljárást Serge és Béate Klarsfeld ügyvédek kezdeményezték 1987-ben a franciaországi deportáltak gyermekeit tömörítő szervezet nevében. Brunner a vád szerint erőszakkal összegyűjttette, majd koncentrációs táborokba küldette a franciaországi zsidók gyermekeit. A 345 gyermek közül 284 lelte halálát a gázkamrákban.

Sárga csillaggal a mellükön tiltakoztak az egykori koncentrációs táborok foglyai

A párizsi esküdtszék üléstermében ugyan a vádlott, Alois Brunner távolléte miatt nem hangozhattak el tanúvallomások, azonban a tárgyaláson jelen volt a koncentrációs táborok mintegy száz egykori foglya is, sárga csillaggal a mellén. Az 1944-ben 345 zsidó gyermeket haláltáborba küldő náci háborús bűnöst az esküdtszék életfogytiglanra ítélte. Franciaországban ezzel a szimbolikus aktussal lezárultak a második világháború idején elkövetett emberiségellenes bűnök ügyében indított eljárások.

Százharminc ezer zsidót küldött a halálba

A felelősségre vonás elől 1954-ben álnéven Szíriába menekült osztrák születésű Alois Brunner feltehetően az utolsó szabadlábon lévő náci vezető - ha még él. Az idén 88 éves Brunner tartózkodási helyéről hivatalosan semmilyen adattal nem rendelkeznek a francia hatóságok. A Párizs melletti Drancy gyűjtőtábor egykori parancsnokát Franciaországban 1954 januárjában és májusában - két büntetőper során is - halálra ítélték háborús bűntettek miatt.

A "végső megoldás építőmestereként" ismert Brunner bűnlajstromát mintegy 130 ezer zsidó elpusztítása terheli, áldozatai között 43 ezer osztrák (1942), 46 ezer szaloniki görög (1943), 24 ezer francia (1943-44) és 13 500 szlovák zsidó (1945) volt. Tetteit sosem bánta meg. A Chicago Sunday Timesban 1987-ben közzétett nyilatkozatában kijelentette: "A kivégzett zsidók megérdemelték sorsukat. Nem sajnálom, s újra megtenném."

Az izraeli titkosszolgálat levélbombákat küldött Brunnernek

Adolf Eichmann egykori jobbkeze, az 1945-ös összeomláskor Schmaldienst álnéven került amerikai fogságba, de hamarosan elengedték, s 1954-ig zavartalanul élt Essenben. Ekkor az osztrák és a német rendőrség azonosította, s ezért menekülni kényszerült. Georg Fischer néven eljutott Szíriába, ahol aktív részt vállalt a szíriai titkosszolgálat kiépítésében. Simon Wiesenthal, a híres nácivadász az ötvenes évek végén bukkan a nyomára Szíriában. Serge és Béate Klarsfeld is adatokat szerzett damaszkuszi tartózkodásáról.

A damaszkuszi hatóságok sosem ismerték el, hogy védelmüket élvezi a szökött náci, s nem válaszoltak sem a francia, sem a német, osztrák és izraeli kiadatási kérelmekre. Az izraeli titkosszolgálat levélbombákat küldözgetett Brunner damaszkuszi címére. Két levélbomba-merényletben elvesztette egyik szemét és egyik kezének ujjait. Ezzel a bélyeggel - vélik - nehezen léphette volna át észrevétlenül a szíriai határokat.

Senki nem tudja, hogy él-e még Brunner

1999 decemberében viszont Aszad szíriai elnök köreiből kiszivárogtatták, hogy a náci háborús bűnös már 1996-ban - Damaszkuszban - elhunyt. A híresztelésnek kevesen adtak hitelt. A Der Spiegel című német lap akkori jelentése szerint nem sokkal korábban egy damaszkuszi szállodában látták feltűnni Brunnert.