Hol vannak a deportálólisták?
Szándékosan?
Klarsfeld szerint megfelelő politikai akarattal föl lehetne kutatni az annak idején több példányban készült listákat. A zsidó hitközségek által összeállított, majd a csendőrség által továbbított listák létezését a Kádár-rendszer több magas rangú állambiztonsági tisztje, illetve utóbb Horváth Balázs, az Antall-kormány belügyminisztere is megerősítette.
A párizsi történész június 2-án levelet írt a deportálólisták ügyében Medgyessy Péter miniszterelnöknek, amelyben az ügy mielőbbi rendezését kérte. Jövőre Európában, az Egyesült Államokban, Izraelben és a világ sok más országában megemlékeznek majd a sok százezer magyarországi zsidó deportálásának hatvanadik évfordulójáról. A tragikus eseményről nem lehet méltó módon megemlékezni, ha a deportálólisták szándékosan rejtve maradnak, miután a magyar hatóságok elutasítják az egykori áldozatok nevének nyilvánosságra hozatalát - írta Klarsfeld a levélben, amelynek másolatát rendelkezésünkre bocsátotta.
Keresik
A Belügyminisztérium illetékesei a Népszabadság kérdésére elmondták: továbbra is keresik a listákat. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok, a Nemzetbiztonsági Hivatal, valamint az Információs Hivatal levélben jelezte a BM-nek, hogy a tulajdonukban lévő iratok, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁSZTL) átadott dossziék között nem szerepelnek a Jaross-féle listák. Szakemberek szerint ennek ellenére a keresett dokumentumok valószínűleg a Történeti Hivatal (TH) jogutódjánál, az ÁSZTL-nél keresendők. A 90-es évek közepétől idén március végéig működő TH a birtokában lévő 120 ezer dossziénak mindössze a két százalékát tudta feldolgozni. Így a történészek szerint a keresett dokumentumok a még feldolgozatlan dossziék között vannak.