Ellenzéki marakodás Németországban
Edmund Stoiber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezére, aki 2002 őszén alulmaradt Gerhard Schröder kancellárral szemben a parlamenti választásokon, a Münchner Merkur szerdai számában meglehetősen becsmérlő hangon nyilatkozott a testvérpárt CDU elnökéről, Angela Merkelről. A bulvárlap első oldalán hozott szalagcím szerint Merkel és a liberális pártvezér Guido Westerwelle "a nyomába sem ér Schrödernek és Fischernek".
A jelenlegi ellenzék júliusban megegyezett abban, hogy 2006 őszén együtt lépnek föl a választásokon, és győzelem esetén keresztény-liberális (CDU/CSU-FDP) kormányt alakítanak. A müncheni újságnak adott interjúban a CSU elnöke óva intett a jelenlegi koalíció lebecsülésétől és úgy vélte, Gerhard Schröder kancellár és helyettese, Joschka Fischer "távolról sem nevezhetők pehelysúlyú ellenfélnek". "Velük szemben a polgári pártoknak "a lehető legjobb formációt kell kiállítaniuk, hogy a polgári tábor egészét meg tudják szólítani" - mondta Stoiber.
Meglátása szerint tévedés azt hinni, hogy Merkel és Westerwelle "a jövő kettőse". Az uniópártoknak nehéz dolguk lesz, ha egy keletnémet protestánssal és egy bonni agglegénnyel próbálják megnyerni maguknak a polgári tábort. Nehezíti a helyzetet, hogy Fischer külügyminiszter konzervatív körökben is nagy kedveltségnek örvend - mutatott rá a CSU elnöke.
Július 19-én, Merkel 50. születésnapján Stoiber még mosolyogva gratulált riválisának, kijelentve: "a müncheni testvérpárt mindig az ön oldalán áll; együtt sikerülni fog". Egyes megfigyelők ebből azt vélték kiolvasni, hogy a bajor politikus lemondott a kancellárjelöltségről Merkel javára. Stoiber mindazonáltal a mai napig nem mondta ki egyértelműen, hogy átengedné az áhított posztot a CDU elnökének. Merkel már 2002 januárjában is csak kemény alkudozás után ment csak bele abba, hogy Stoiber legyen az uniópártok kancellárjelöltje.