Adalbert
6 °C
22 °C

Növekvő berlini befolyás az EU-ban

2000.06.02. 11:45
Németország szavazási súlya növekedne az Európai Unió döntéshozatali rendszerében, a német nyelv hivatalossá válna a közösségi ügyintézésben, miközben a franciák megőrizhetnék vétójogukat az agrárpolitikában - többek között ezt tartalmazza az az egyezmény, amelyet a napokban kötött meg az EU két legnagyobb gazdasági hatalma az Unió belső átalakításáról.
Július elsején Franciaország átveszi a soros elnökséget az Európai Unióban, s talán ez gyorsíthatta fel azokat a német-francia tárgyalásokat, amelyek az EU gyökeres átalakítását, valódi politikai reformját vetítik előre. A Le Monde című tekintélyes párizsi lap máris arról számolt be, hogy Európa két meghatározó gazdasági hatalma egyezségre jutott az unió belső szerkezetének átalakításáról.

Mindez Magyarország számára azért döntő jelentőségű, mert minden nyugati politikus az EU saját eljárási rendjének megváltoztatásától teszi függővé a közösség bővítését.

A megegyezés hátterében Joschka Fischer?

Állítólag Fischer azt az utasítást adta a tárgyalódelegációnak, hogy ,,ne legyenek túl kemények", s így ,,eredményre fognak jutni"
A francia lap német forrásokból értesült arról, hogy sikerült egyezségre jutnia a két államnak a belső reform alapelveiről. Az erről szóló egyezményt egyébként Párizsban kötötte meg Cristoph Zöpel, az európai ügyekért felelős német államtitkár és francia kollégája, Pierre Moscovici, május 30-ai találkozójukon.

A Le Monde a megegyezés hátterében Joschka Fischert sejti, aki a zöldeket képviseli a német kormányban, s nem mellesleg a külügyminiszteri posztot is betölti. Állítólag Fischer azt az utasítást adta a tárgyalódelegációnak, hogy ,,ne legyenek túl kemények", s így ,,eredményre fognak jutni".

Előkészületek a nizzai, összeurópai csúcsra

A május 30-ai előzetes egyezséget még jóvá kell hagynia a német és a francia külügyminisztereknek, ám ez nem okozhat gondot. Persze - tegyük hozzá - az Európai Unió jelenlegi működési nehézségeit figyelembe véve, amíg egy ilyen egyezmény valóban hatályba lép, akár évek is eltelhetnek, s egyáltalán nem biztos a megállapodás sikere a többi ország esetleges eltérő álláspontja miatt.

Diplomáciai források ezért hangsúlyozzák: a mostani egyezségnek elsősorban szimbolikus jelentősége van. A németek és a franciák a többi EU-tagállamot akarják befolyásolni, s ezt a szándékot várhatóan a két ország június 9-ei csúcstalálkozóján is megerősítik majd.

Az igazi áttörést a franciák az idei év végén Nizzában megrendezendő összeurópai csúcstalálkozón várják, amikor már részletesen kidolgozott megállapodás-tervezetet hagyhatnának jóvá az EU tagországai.

Hivatalos nyelvnek javasolják a németet

Franciaország komoly engedményeket tett Németországnak az Európai Unió belső eljárási rendjének átalakításakor. Az Európa Parlamentben (EP) és a többi uniós döntéshozó szervben a jövőben a lakossági arányokat figyelembe véve megreformálják a döntéshozatali és a választási rendszert. Ellentételezésként viszont többféle szavazási típust vezetnének be (minősített többségi és egyszerű többségi voksolást, esetleg kétfordulós szavazást).

Ennek eredményeként nagyobb súlyt kap a 82 milliós lélekszámú Németország, s így például képviselőinek száma felülmúlja majd a franciákét, a britekét és az olaszokét az EP-ben.

Az egyezmény szerint az Unió harmadik hivatalos nyelve lenne a jövőben a német, de a kül- és a biztonságpolitikában az angol, illetve a francia használata kizárólagos marad. (Mindez annak is köszönhető, hogy a francia egyre inkább teret veszít az angollal szemben, s a németek azzal fenyegetőznek: ha a franciák nem támogatják az ő nyelvüket, akkor nekik elég az angol is.)

Franciaország számára az egyezmény talán legfontosabb pontja az, hogy Párizs megtarthatja vétójogát az agrárkérdésekben, a közös mezőgazdasági politikában, és megőrizhetné ,,autonómiáját" a védelmi ügyekben is.

Lesz-e európai alkotmány?

Rendkívül lényeges előrelépést jelentene az EU jelenlegi széttagolt döntési procedúrájában, hoigy a külpolitikai kérdésekben megszűnne az egyes tagállamok vétójoga. Erőstenék ugyanakkor a közös pénzügyi és biztonságpolitikát is. A francia-német javaslat szerint a jelenlegi húszról lecsökkenne az uniós biztosok száma. Minden tagállam (jelenleg 15 ország alkotja az Európai Uniót) egy biztost jelölhetne, de a döntést az EU brüsszeli bizottságának elnöke hozná meg.

A francia-német egyezmény egyetlen fontos kérdést hagy nyitva: az esetleges európai alkotmány ügyét. A franciák egy nem kötelező erejű, inkább nyilatkozatszerű chartát javasolnak, míg a németek egy jogilag is érvényes alapegyezményt javasolnának az EU tagállamainak.

Last minute tengerparti nyaralások

Még nem volt nyaralni? Ősszel sem késő elutazni ezekre a gyönyörű helyekre.

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.